Minden bizonnyal nem fogadta kitörő lelkesedéssel az amerikai nagyvállalati szektor és a leggazdagabb 1 százalék Biden elnök által hétfőn meghirdetett, amerikai léptékkel mérve már-már szociáldemokrata adórendszer reformtervét. A hétfői New Hampshire-i kampányrendezvényen a demokrata elnök a több mint 34 trillió dollárra rúgó szövetségi államadósság 3 trilliós csökkentésére tett ígéretet tíz éven belül, amelyet az említett gazdasági szereplők közteherviselésének növelésével valósítana meg.
A tervre már tett utalást múlt hét csütörtöki évértékelő (State of the Union Address) beszédében, amelyről most további részleteket árult el. A korábbi 21 százalékról 28 százalékosra emelné a társasági adókulcsot. A jelenlegi adómértéket még 2017-ben a Trump-adminisztráció állapította meg, amellyel a republikánus gazdaságpolitika papírformája szerint a nagyvállalati szektor kegyeit kereste. Ezen felül megállapítana a társasági adó egy minimum mértékét is, amely így 15 százalékról 21 százalékra nőne. Erre az intézkedésre azért lenne szükség, mert bár a demokrata 2022-ben elfogadott törvényjavaslata rögzítette a 21 százalékot, az 1 milliárd dollár feletti éves árbevétellel rendelkező cégek a tényleg adókulcsot levonások és jóváírások útján jóval az említett szám alá tudták szorítani. Olyan szimbolikus tevékenység adóterhét is növelné a második Biden-kormány, mint a cégek magánrepülőgépeihez használt üzemanyag jövedéki adója, de az évi 1 millió dollárnál magasabb fizetésre bejelentett alkalmazottak céges levonásait is megtiltanák.
A változtatások évi 400 milliárd dolláros összeggel gazdagítanák a szövetségi költségvetést. „Képzeljék el mennyi mindent kezdhetnénk ennyi pénzzel az államadósság csökkentésétől a gyermekgondozáson át egészen a hadsereg eszközigényének biztosításáig. Én kapitalista vagyok. A cégek csináljanak annyi pénzt, amennyit akarnak, de vegyétek ki a részüket a közös terhekből” – fogalmazott az elnök és kiemelte, hogy Delaware állam kormányzójaként nem ellensége a vállalati szektornak, hiszen az otthonának mondott állam több nagy cégnek ad otthont az Egyesült Államokban, mint az összes többi állam együttvéve.
A republikánus adópolitika hagyományosan továbbra is az adóterhek csökkentése mellett tart ki. A javaslatuk nyomán várhatóan további 2 trillió dollár bevételtől esne el a szövetségi költségvetés. A Trump-kampánycsapat válaszában az adóterhek növelése ellen érvelt, ugyyanis állításuk szerint- kimutatást erről nem mutattak – 1 millió munkahely szűnhet meg a cégek megnövekedett adóterhei miatt.
Az ambiciózus reform egyelőre függőben marad, hiszen a tervezet hétfőn elbukott a kongresszus előtt. Charles E. Greasley, a szenátus Költségvetési Bizottságának tagja és iowai republikánus szenátor szerint a demokrata adóemelés rövidlátó gondolat, ami a kongresszusi költségvetési sapka kikerülését és végső soron az amerikai adófizetők pénzének elégetését jelenti.
