manipuláció;fotográfia;Katalin hercegné;

A walesi hercegnéről és a gyermekeiről készült fotón a manipuláció több nyoma fedezhető fel

- Átrajzolt valóság

Ha egy sajtófotót valaki megváltoztat, akkor hol húzódik a határ a képszerkesztés és a képmanipuláció között? Ezt a kérdést tettük fel két szakértőnek.

A minap egy manipulált fotó került fel Katalin walesi hercegnéről és három gyermekéről a Kensington Palace nevű hivatalos közösségi csatornán anyák napja alkalmából. Mint azt korábban megírtuk, a Vilmos herceg által készített képen a szakértők legalább tizenhat manipuláció nyomát fedezték fel, például hogy Sarolta hercegnő bal keze nincsen egy vonalban a kardigánja ujjával, Katalin teste pedig rövidnek látszik a fejéhez képest. A fotót vasárnap estére a legnevesebb hír- és fotóügynökségek – a Getty Images, a Reuters, az AP – visszavonták, hétfő délelőtt pedig a PA Media, a brit országos és regionális lapok tulajdonában lévő vállalkozás, illetve a Kensington-palota is, míg Katalin hercegné közleményben kért bocsánatot.

Az eset kapcsán felmerül a kérdés: vajon egy sajtófotót mennyire lehet elváltoztatni, hogy az hiteles maradjon, vagyis hol húzódik a határ a képszerkesztés és a képmanipuláció között? Bánkuti András fotóriporter szerint az még nem számít manipulációnak, ha a fotográfus analóg vagy digitális úton növeli vagy csökkenti a képe fényerejét, vagy változtatja a tónus és az élesség erejét. – Ha egy háborús fotón a lövészárok sötét lett, akkor azt ki lehet világosítani, hogy látszódjanak benne az emberek, mert azzal a valóságot fedjük fel még jobban – mondja a fotós, hozzátéve, az már manipulációnak számít, ha valaki egy képen az éjszakából nappalt csinál, vagy egy piros mezt zöldre változtat. Bánkuti kiemeli, ilyen esetben vagy a mesterséges intelligenciával készült képeknél a változtatás tényét fel kell tüntetni.

– A sajtóban megjelenő fotókat igaznak fogadjuk el, holott már régen is manipulálták azokat. Egyes lapoknál retusőrök dolgoztak, akik a képeken megrajzoltak vagy kiemeltek bizonyos részleteket. Ha viszont valaki ad a hitelére, akkor nem használ manipulált fotókat. A mai világban a hitelességnél nincs fontosabb és drágább dolog, főleg amikor az internetet elárasztják a mesterséges intelligenciával készült képek, amelyek által lassan bármit el lehet hitetni – mondja a szakember.

Bánkuti hozzáteszi: a bulvárlapok és magazinok nagy része is gyakran alakítja át a sztárokról, celebekről készült képeket, hogy az alanyok a korukhoz képest jóval fiatalabbnak látszódjanak. – Az igényesebb lapok exkluzív interjúinál is előfordul, hogy egy-két ráncot digitális úton „felvarrnak”. Az viszont nem számít manipulációnak, ha a fotós a helyszínen fénnyel világítja meg az alany ráncos arcát, hiszen így is a valóságot fényképezi – mondja a fotós.

– Szerzői jogi szempontból viszont ha egy képet az alkotója művészeti célra készít, akkor teljes szabadsága van abban, hogyan alkotja meg a művét – mondja Békés Gergely ügyvéd, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja, hozzátéve, az alkotói folyamatban a művészt nem lehet korlátok közé szorítani. – A művészeti célra készített kép változtatása analóg és digitális úton is végbemehet, sőt, az alkotó akár több képet is egymásra vetíthet vagy helyezhet, a lényeg, hogy szabadon alkothasson. Ha azonban a képet nem művészi, hanem egyéb célra, például sajtófotóként használják, természetesen egyéb, például jogi, sajtóetikai szempontokat is figyelembe kell venni – mondja Békés.

A Julia még az eredeti regénynél is brutálisabbra sikeredett.