Amit Balog Zoltán püspökként tett, az soha nem látott hitelességi válságot okozott a református egyházban, de attól tartok, hogy a teljes keresztyén közösség megítélésének is jelentősen ártott - jelentette ki Tarr Zoltán korábbi református zsinati tanácsos a Szemlélek keresztény portálnak adott interjújában.
Tarr Zoltán számára a helyzetet tetézi, hogy Balog Zoltán szinte érthetetlen módon ragaszkodik azokhoz a hivatalokhoz és tisztségekhez, amelyeket ő betöltött, illetve betölt a mai napig. Számára nem egészen világos, hogy mi sarkallja arra, hogy ilyen görcsösen ragaszkodjon ezekhez a pozíciókhoz.
A volt zsinati tanácsos szerint Balog Zoltán leginkább most is még miniszterként elsajátított kommunikációs technikákat alkalmaz. Szavai rendkívül homályosak, nehezen megfejthetők, így is lehet érteni őket, meg úgy is.
„Számomra teljesen egyértelmű, hogy a református erkölcsi megítélés alapján nem maradhat püspök, ezért nem is érzem, hogy ez tiszteletlenség lenne részemről az egyházi vezetés felé”
- jelentette ki Tarr.
Szerinte sokan mások is szívesen kimondanák ezt, de egyedül nem merik, vagy úgy érzik, hogy nem az ő dolguk, esetleg félnek és nem mernek ügyet csinálni, mert azzal saját magukat tennék ki veszélynek. „Pontosan az történik, ami az ország egyéb ügyeiben is történik. Az emberek a kávézókban és a kocsmákban nagyon jól meg tudják beszélni, hogy mi jó, mi nem jó. Ugyanígy a lelkészek is egymás között megbeszélik a dolgokat, de ennyi” - fogalmazott.
Tarr Zoltán szerint jelen állás szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy Balog Zoltán püspök marad, annak ellenére, hogy tökéletesen hiteltelen emberré vált. Azt pedig eleve életvezélyes helyzetnek tartja, hogy a Magyarországi Református Egyház egyik püspöke, aki történetesen a zsinat lelkészi elnöke volt, ki-be járt a köztársasági elnök palotájába. Az egyház és az állam ilyen fokú összemosódása ugyanis kizárt, hogy jó célokat szolgáljon, az államnak sem jó, az egyház pedig feloldódik és kiszolgáltatottá válik - vélekedett. A hitelvesztésben szerinte a mai napra már minden egyházi személy és testület érintett, hiszen engedték Balog Zoltánnak, hogy behozza ezt a problémát a református egyházba. „Kiment, csinált valamit, majd hazahozta a cuccot, letette az asztalra, hogy hát itt van, így sikerült, meg kéne együtt oldanunk” - fogalmazott Tarr.
A kialakult helyzetben a volt zsinati tanácsos szerint csak az egyháziak öntudatra ébredése és megújulása hozhatna megoldást. Azzal kapcsolatban, hogy Kónya Endrének épp Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet Novák Katalin, Tarr Zoltán úgy fogalmazott: „Szomorú, hogy az érintettek pont abban az ügyben szenvednek hiátust, amit a zászlajukra tűzve lobogtatnak: családügy, keresztény erkölcs, nemzeti egység… Egyébként épp Ferenc pápa egyik könyve volt a legüdítőbb olvasmányom az elmúlt időszakban, még istentiszteleteken is szoktam idézni belőle. A katolikus egyházfő a képmutatás kultúrájáról is ír benne, az ezt kísérő arroganciával együtt: miközben valamit nagyon tiltunk másoknak, mi magunk rendre elkövetjük. Az biztos, hogy én akkor tudok nyugodtan a tükörbe nézni, ha felállok és kimondom: az lenne a leghelyesebb, ha Balog Zoltán visszavonulna a püspökségtől.”
A volt zsinati tanácsos az interjúban arról is beszélt, hogy az egyházak és az állam kapcsolata akkor jó, ha a két fél minden tekintetben elválasztva működik, tiszteletben tartva egymás szuverenitását. „Tehát az egyház és az állam egyenlő partnerek még akkor is, ha szerepüket, méretüket illetően különböznek” - fogalmazott.
A büntetés-végrehajtás a jogszabályokra hivatkozva nem árulja el, tényleg találkozhatott-e Balog Zoltán és a házi őrizetben lévő Kónya EndreBalog Zoltán sötét erdőn át menekült a lemondását firtató tévéstáb kérdései elől