Végrehajtási eljárást kezdeményez az Energiaügyi Minisztériummal (EM) szemben Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, mivel a tárca egy megnyert adatkiadási per ellenére csak kitakarásokkal küldte meg számára az MVM-mel kapcsolatos 2019-es és 2020-as tulajdonosi iratokat – tudtuk meg az ellenzéki politikustól. Emellett, ismeretlen tettes ellen, közérdekű adattal visszaélés gyanúja miatt, büntetőfeljelentést is tett.
Az ügy 2019 végére-2020 elejére nyúlik vissza, amikor az állami MVM Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől megvásárolta a Mátrai Erőművet. Már akkor többen sokallták az ország legnagyobb, elavult, a kormányfői jóbarát által anyagilag is kivéreztetett légszennyezőjéért a PwC vagyonbecslése alapján kifizetett 17 milliárdos vételárat. Arról nem is beszélve, hogy az egység életben tartása azóta is több százmilliárdnyi közpénzt emésztett fel.
Tóth Bertalan már 2020 elején kikérte a kapcsolódó iratokat úgy az MVM-től, mint az állami tulajdonost akkor képviselő vagyonminisztertől. Csekély sikerrel. Igaz, a cégtől első körben kapott néhány, kitakarásoktól tarkálló oldalt. A kormánytag pedig, a megkereséseket látszólag félreértve, majd a járványra hivatkozva, lényegében szabotálta az érdemi teljesítést. Az ellenzéki politikus így mindkét igényt perre vitte. Az MVM-ügyben a Kúria végül – például a Fidesz-KDNP friss törvényi kiegészítéseire hivatkozva – jóváhagyta a közérdekű adatok kiadásának megtagadását. Az állami tulajdonost képviselő féllel – először a vagyonminiszterrel, majd a technológiai és ipari, végül pedig az energiaügyi tárcával – szemben indított másik per, furamód, elsősorban a kitakarásokkal kapcsolatos költségek mértékéről szólt. Bár az MSZP-s politikus egyértelműsítette, hogy minden aktát kitakarásmentesen igényel, végül hajlandónak mutatkozott az akkor már félmillió forintot közelítő igény helyett az alperesnek 54 ezer forintnyi költséget megtéríteni. Míg az első- és a másodfokú bíróság, ennek fejében, az adatok kiadására kötelezte a tárcát, tavaly év elején a Kúria, az „ügy különös bonyolultságára tekintettel”, új eljárást rendelt el. Miután az első- és másodfokú az új szempontok alapján sem jutott eltérő következtetésre, tavaly év végén a Kúria is jóváhagyta az adatkiadási kötelezvényt.
Bár a kitakarások témája, az eljárások során, mondhatni elsikkadt, Tóth Bertalanék szerint egy ilyen per során az adatgazdának pontosan meg kell jelölnie, hogy az igényelt iratokból mely sorokat és miért titkolna, amiről a bíróság tételes – az egyedi érveket elfogadó vagy azokat elvető – döntést hoz. Ilyen eljárás előzte meg például a Vodafone-üzletrész-vásárlási ügyben megnyert perét is. E folyamat nélkül viszont, értelmezésük szerint, a bíróság nyilvánvalóan a kitakarásmentes kiadásról határozott.
Ehhez képest, ismereteink szerint, az EM csak kitakarásokkal küldte meg a 2019-2020-as határozatokat. Mellékelt levelükben ebbéli eljárásukat számos – így az adatok minősítésére és kiadási korlátaira, a köztulajdonú társaságokra és a pénzügyekre – vonatkozó szabállyal, illetve például nemzetbiztonsági, üzleti, műszaki és külügyi érdekeikkel magyarázzák.
A végrehajtási eljárással Tóth Bertalan azt szeretné elérni, hogy a számára jogerősen megítélt iratokat hatósági kényszerrel adják ki. A feljelentésben pedig annak a személynek a felelősségre vonását indítványozza, aki számára a jogerős bírósági ítélet ellenére csak kitakart – „meghamisított” – dokumentumokat továbbított.
Megkeresésünkre a szaktárca, értesüléseinket megerősítve, közölte: az EM a kérdéses adatigénylést „a tárgyban született döntéseknek megfelelően" teljesítette.
Meghosszabbították a Mátrai Erőmű engedélyét
Greenpeace-aktivisták kedden az MVM-tulajdonú Mátrai Erőműnél egy hatalmas homokórával figyelmeztették a magyar kormányt, hogy kifutunk az időből a klímaválsággal folytatott küzdelemben. Ezért klímabűncselekménnyel érne fel, ha meghosszabbítanák a Mátrai Erőmű üzemidejét - írták. A Greenpeace szerint a klímagyilkos Mátrai Erőművet, mely hazánk szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százalékával járul hozzá a klímakatasztrófához, a kormány korábbi nyilatkozatainak megfelelően legkésőbb 2025 végén be kell zárni, és a tervezett gázerőműveket sem szabad megépíteni. A zöldszervezet ezért keresetet nyújtott be a bíróságra, mert nyilvánosságra szeretné hozni, hogy a kormány milyen alapon döntött a további klímapusztítás mellett. A Greenpeace szerint a magyar embereknek tudniuk kell arról, hogy a kormány mennyi adóforintot fizetne a lakosság és a környezet további szennyezéséért. A Heves Megyei Kormányhivatal egyébként még ugyanaznap 2029-ig szóló környezethasználati engedélyt adott a Mátrai Erőműnek.
Üres oldal nem teljesítés
Több mint három éve vár arra, hogy a kormány teljesítse adatigénylését, és kiderüljön, milyen tulajdonosi joggyakorlói határozatokat hoztak 2019-ben és 2020-ban az MVM kapcsán – fogalmazott az ügyről lapunknak Tóth Bertalan.
A kormány húzta az időt: nagyon nem akarták, hogy kiderüljön, miként rendelkeztek az ország egyik legnagyobb cégének fontos ügyeiről. Végül a bíróság minden fokon a szocialista képviselőnek adott igazat, és arra kötelezte az EM-et, hogy adja ki részére az iratokat. Bár korábban azt ígérték, hogy a jogerős ítéletnek a minisztérium eleget tesz, és már minden határidő lejárt, ez mindmáig nem történt meg. Igaz, kapott egy elektronikus levelet, melyben, sok üres lap és kitakart irat mellett, a minisztérium "suta próbálkozást" tett azok elfogadtatására. De a politikus ezt nem fogadta el. Miért fogadna el teljesítésként kitakart iratokat, amikor a bíróság az adattartalom teljes kiadására kötelezte a minisztériumot? Az az eljárásnak volt a tárgya, hogy az EM pontosan mely közérdekű adatokat, milyen esetlegesen megengedett korlátozásokkal és milyen költségtérítés ellenében köteles kiadni. A bíróságok ezeket a kérdéseket három év alatt alaposan, több körben tárgyalták. Az EM ennek során nem vitatta, hogy rendelkezik az igényelt adatokkal, hogy azok közérdekűek, ellenben nem bizonyította a perben, hogy azok esetleg csak kitakarással adhatók ki. Az így meghozott ítéletek szerint, bár az EM költségtérítésre jogosult, az igényelt adatokat teljes terjedelmükben, korlátozások nélkül kötelesek kiadni. Mivel a bíróság nem hatalmazta fel a tárcát kitakarásra, a kitakart iratok kiadásával az EM eljárása a jogerős bírósági ítélettel egyértelműen ellentétes. Ráadásul így még az eddigieknél is jobban aláássák a minisztérium tisztségviselőinek szavahihetőségét, hisz mind Koncz Zsófia, mind Steiner Attila államtitkárok ígéretet tettek a jogerős ítélet betartására.
Az MSZP frakcióvezetője elképesztőnek tartja, hogy a kormány nem csak a közpénzek felhasználására vonatkozó uniós szabályokat nem akarja betartani, de a jogerős bírósági ítéleteket sem hajtja végre. Tudomásul kellene vennie az EM-nek, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak: a jogvitát elbukták, focinyelven szólva, a meccset lefújták - fogalmazott. Mivel továbbra sem látszik az önkéntes jogkövetés az Orbán-kormány minisztériuma részéről, felkérte jogi képviselőit, hogy kezdeményezzenek végrehajtási eljárást az EM-mel szemben. Emellett közérdekű adattal visszaélés bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. Jogállamban erre nem lenne szükség, de mi az Orbán-rezsimben élünk – zárta gondolatait Tóth Bertalan.