Kevesen gondolták eddig, hogy lesznek, aki éppen a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának lassú kivitelezése miatt aggódnak. Pedig a Szegeden hamarosan épülő BYD, kínai elektromosautó-gyár beruházásra rálátók szerint igen fontos vonal lett volna, ha belátható időn belül elkészül. Névtelenséget kérő forrásainak még annak megtippelésére sem vállalkoztak, mekkora csúszásban lehet ez a munka. Így a Szerbiából érkező áruszállító vonatok kizárólag a Szabadkát Szegeddel összekötő, nemrégiben megnyitott vasútvonalon tudnak eljutni a Tisza-parti városba. A szegedi autógyár építésénél nagyban felértékelődik ennek a vasútvonalnak a megléte, mert a kínai konténervonatok ezt fogják használni.
A BYD esete is rávilágít arra, hogy a hazai vasúti árufuvarozás már most infrastrukturális korlátokba ütközik, a közlekedési szakemberek szerint sürgős vasúti fejlesztések nélkül nem tudja majd kiszolgálni az új autóipari- és akkumulátorgyárakat.
Mindennek hátterében az áll, hogy jelenleg is évente 400 ezer személyautót gyártanak Magyarországon, és ezek döntő többségét vasúton szállítják el a hazai gyárakból.
Csak tetézi a gondokat, hogy hamarosan megkétszereződik a hazai autógyártás darabszáma, így a teljes magyarországi gyártás 800 ezer darabos lesz - hívták fel a figyelmet logisztikai szakemberek a napokban Herceghalmon tartott Közlekedéslogisztikai konferencián. Rövid idő belül elkezdi a termelését Debrecenben a BMW, Szegeden a BYD, e két helyen 200-200 ezer autót gyártanak évente, Győrben belátható időn belül az Audi 173 ezerről 200 ezerre emeli elkészült autóinak számát. Duplázásra készül a Mercedes is kecskeméti gyárában, ahol eddig évi 140-150 ezer autó gördült le a szerelőszalagokról. Az Audi évente egymillió darabnál több motor gyárt Győrben, ez szintén vasúton jut el a többi gyárba.
Nem véletlenül fogalmazott úgy Medgyasszay Gábor, az Audi Hungária Zrt. logisztikai vezetője, hogy bár törekszenek a vasúti szállításra, de már most korlátokba ütköznek a vasúti rendezésnél, valamint a szállítási menetrendeknél is, nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában és Németországban is. Hozzátette: elértek oda, hogy az infrastruktúra fejlesztése nélkül nem tudnak nagyobb forgalmat a vasútra terelni. A közúti szállításnál igyekeznek alternatív üzemanyagra, gázra átállni, de erre sincs megfelelő infrastruktúra, így például LNG-töltőhálózat kamionoknak. A közúti áruszállítás környezetre gyakorolt hatását jól mutatja, hogy az Audi napi szállítási igényeit 400 kamion szolgálja ki.
Kendőzetlenül fogalmazott Gyűrűs Bence, a debreceni BMW logisztikai partnercége, a DP World Hungary Logistics Kft. ügyvezető igazgatója, amikor elmondta: a debreceni BMW-gyár is a vasúti szállítást preferálja, azonban az épülő autó- és akkumulátorgyárak forgalma megoldhatatlan feladat elé állítja a magyar logisztikai infrastruktúrát, és egyelőre nem látszik ennek a problémának a megoldása. A szakemberek abban egyetértenek, hogy ezen a helyzeten a V0, vagyis a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal megépítése sokat segíthet, .
A hazai logisztikusok még keveset tudnak arról, milyen mértékű fuvarozási kapacitásra lesz igényük azoknak a távol-keleti, döntően kínai akkugyáraknak, amelyek még meg sem kezdték a termelésüket idehaza. Csak annyi biztos, hogy nekik is szükségük lesz alapanyagok beszállítására, valamint a kész akkumulátorok elszállítására belföldre és külföldre egyaránt – mondta a konferencián Homoki István, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. mérnöki csoportvezetője. A helyi és regionális gondokat fokozza, hogy Debrecenben autógyára mellett akkugyárat is épít a BMW, a kínai CATL pedig 7,4 milliárd (más hírek szerint 7,9 milliárd) eurós beruházással építi a térség legnagyobb akkugyárát a cívis városban húzza fel, amely a tervek szerint már az idén megkezdi a termelést.
Hiányzó mozdonyok, vagonok
Az elmúlt években a magyar kormány több járműbeszerzésre kiírt tendert elszalasztott, pedig ezek eredményeként több mint 100 villanymozdony, ugyanennyi motorvonat, valamint használt jármű is érkezhetett volna a MÁV flottájába, amelyek valamelyest enyhítették volna a súlyos járműhiányt. Nem ritka, hogy olyan elöregedett szerelvények közlekednek közforgalomban, amelyek már hatodik évtizede koptatják a síneket. Ezek után nem meglepő, hogy a MÁV vonatai az elmúlt évben összességében 3 millió percet késtek. – olvasható az MSZP közleményében, amit Varga László elnökhelyettes jegyez. Utalt rá, hogy a magyar kormány a spanyol járműgyártót, a TALGO-t szeretné felvásárolni, ám az orosz befolyástól tartva a spanyolok nem adják. A „bizonytalan, kétes hátterű ügyletek” helyett azonnali és érdemi intézkedéseket kellene tenni a vasút megújítása a kormánynak, hiszen a közösségi közlekedés súlyosan alulfinanszírozott, a központi költségvetésből érkező források még a jelenlegi helyzet konzerválására sem elegendő – zárul a közlemény,