Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából átadta a 2024-es Kossuth-díjakat.
A Kossuth-nagydíjat a Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, EÖTVÖS PÉTER kapta. 1944. január 2-án született az erdélyi Székelyudvarhelyen.Tizennégy évesen felvették a különleges tehetségek csoportjába a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult, majd Kölnben karmesteri diplomát szerzett. 1963 és 1971 között film- és színházi zenéket komponált. 1968 és 1976 között a kölni Stockhausen Ensemble tagja, 1978 és 1991 között a Pierre Boulez által alapított Ensemble InterContemporain művészeti igazgatója volt. Karmesterként a világ legnagyobb zenekarait dirigálta, első vendégkarmestere volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak és a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. A leghíresebb operaházakban és a világ legjelentősebb fesztiváljain vezényelt. 1991-ben megalapította a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványt, majd 2004-ben az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványt. Évek óta szervez nemzetközi mesterkurzust karmestereknek és zeneszerzőknek.
Művei több nemzetközi díjat nyertek. Operáinak alapanyagát irodalmi művek szolgáltatják. Legutóbbi, Valuska című első magyar nyelvű operája Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből készült. Számos vokális, zenekari és hangszeres versenyművet is jegyez.
Munkássága elismeréseként a többi közt 1997-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjban, 2002-ben Kossuth-, 2017-ben Prima Primissima díjban részesült. 2015-ben a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át. Cannes-ban megkapta a MIDEM zenei fesztivál legjobb élő zeneszerzőnek járó életműdíját (2004), Németországban Goethe-éremmel tüntették ki (2018), elnyerte a spanyol BBVA Frontiers of Knowledge Award díjat (2020), s megkapta a francia Művészet és Irodalmi Érdemrendet. 2024-ben a Cziffra György Fesztivál életműdíjában részesült. Tagja a Royal Philharmonic Societynek, a berlini és a drezdai Művészeti Akadémiának, a Belga, valamint a Svéd Királyi Akadémiának, tiszteleti tagja a Római Santa Cecilia Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. A 2023-ban alakult Magyar Muzsikusok Szövetségének alapító tagja.
A Kossuth-díjat a következő alkotók kapták:
BRETZ GÁBOR Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese 1974. március 16-án született Budapesten. Énektanulmányait Los Angelesben kezdte Stephan Czoveknél, majd Budapesten Antalffy Albert professzor lett az énekmestere. 1997-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult Fekete Máriánál, 1999-ben felvették a Zeneakadémiára, ahol Sziklay Erika és Sólyom-Nagy Sándor tanítványa volt. 2004-ben diplomázott az opera tanszakon. 2005-ben megnyerte az athéni Maria Callas Énekversenyt. Rendszeresen fellép külföldi operák színpadán és koncerteken is. 2007-ben debütált a milánói Scalában és a Salzburgi Ünnepi Játékokon. A Kékszakállú herceget rendszeresen énekli koncerten és szcenírozott előadásokon is. Stílusgazdag előadásmód és könnyed karakterformálás jellemzi. Főbb szerepei: Escamillo (Bizet: Carmen), Leporello, Don Giovanni (Mozart: Don Giovanni), Figaro (Mozart: Figaro házassága), Mefisztó (Gounod: Faust), Borisz Godunov (Muszorgszkij: Borisz Godunov). A Zeneakadémia ének főtárgytanáraként egyetemi adjunktus. 2013-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 2020-ban érdemes művész lett, 2022-ben Székely Mihály-emlékplakettel, 2023-ban Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki.
CAKÓ FERENC animációsfilm-rendező, grafikus, érdemes és kiváló művész 1950. november 18-án született Budapesten. 1973-ban végzett a Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán. Ezt követően 1991-ig tervező-rendezőként a budapesti Pannónia Filmstúdió tagja volt, majd létrehozta saját animációs film műtermét, a C.A.K.Ó. Stúdiót, ahol gyurma-, papír-, báb- és homokanimációkat készít, valamint könyveket illusztrál. Számos hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon vett részt. 1997-98-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola óraadó tanára volt, majd 2009 és 2013 között Sopronban tanított. Első önálló rendezése az 1978-as A szék című tárgymozgatásos animáció volt. Népszerűek gyurmafilmjei, a Sebaj Tóbiás és Zénó című televíziós sorozatai. Filmjeivel számos filmfesztivál díját nyerte el: 1988-ban az Ab ovo - Homoknyomok című homokanimációs rövidfilmje Cannes-ban megkapta a zsűri díját, a Hamu című homokanimációja pedig 1994-ben elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rövidfilmnek járó Arany Medvét. Művészeti munkássága elismeréseként 1989-ben érdemes, 1999-ben kiváló művész címet kapott. 2014-ben a Cinema Jove filmfesztiválon életművéért a Valencia Holdja-díjjal tüntették ki. 2023 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
LESLIE MANDOKI zenész, zenei producer Mándoki László néven született Budapesten 1953. január 7-én. A budapesti Konzervatóriumban végzett, tizenhét éves kora óta zenél, dobol. Miután ellenzéki magatartása miatt útlevelet nem kapott, 1975-ben Nyugatra szökött és az NSZK-ban stúdiózenészként dolgozott, 1979-ben lett az Eurovíziós dalfesztiválon feltűnt Dschingis Khan együttes tagja. 1982-ben Red Rock néven stúdiót és lemezkiadót hozott létre, ahol ízlésének megfelelő dzsesszes, mégis kereskedelmileg sikeres albumokat vett fel. Az 1990-es évek elején elindította ManDoki Soulmates projektjét, a változó felállású formációban világsztárok társaságában készített lemezeket, amelyek közül több arany- és platinalemez lett, a korongokon népszerű és kísérletező, dzsessz-rock stílusú dalok is hallhatók. Dolgozott zenei producerként és rendezőként is, stúdiója révén 2023-ban Bajorországban az év vállalkozója lett. A Soulmates Magyarországon is többször lépett fel, legutóbb 2023. augusztus 20-án a formáció 30 éves jubileumán adtak Budapesten ingyenes koncertet. Számos nemzetközi díj és kitüntetés tulajdonosa, munkásságát Magyarországon 2012-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, 2013-ban Fonogram életműdíjjal ismerték el.
SALAMIN FERENC Ybl Miklós-díjas építészmérnök 1958. február 18-án született Budapesten. 1985-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán, felsőfokú tanulmányai alatt az Építészhallgatók Lapja szerkesztője, majd főszerkesztője volt. Tanulmányai befejeztével Makovecz Imre munkatársaként dolgozott, 1987-től Szerencs, 1993 és 2013 között Zebegény főépítésze. 1989-től 2004-ig a Kós Károly Egyesülés posztgraduális képzésének, a Vándoriskolának a vezetője. 1990-ben alapította meg Nagy Tamással és Vincze Lászlóval közös építészirodáját, az AXIS Építésziroda Kft-t. 2013-tól az Országos Főépítészi Kollégium elnöke, és részt vesz a 2022-ben alakult Országos Építészeti Tervtanács munkájában is. Legismertebb munkái a szerencsi világörökségi kapuzat és fogadóépület, a bodrogkisfaludi Patrícius borászat, a Tokaj-hegyaljai borvidéken számos középület építése és bővítése fűződik a nevéhez. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, többek között 1999-ben Podmaniczky-, 2005-ben Ybl Miklós-díjat kapott. 2007-ben megválasztották az év főépítészének, 2014-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett.
SZŐCS MIKLÓS TUI Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész 1953. május 21-én született Budapesten. Az érettségi után többfelé dolgozott, majd 1974-ben egy félévet tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányait autodidakta módon folytatta, első műveit az 1970-es években faragta. Az 1980-as években Thaiföldön tett útja óta munkái a szobrászat és az iparművészet határterületeit érintik. Játéktárgyaihoz és bútor-szobraihoz ritka faanyagokat, rétegelt lemezeket használ, a hagyományban megjelenő szellemi tendenciákat keresi. Totemállatait az ABCD Kiadó első magyar interaktív magazinja mutatta be CD-ROM-on. Első önálló kiállítását 1991-ben rendezte meg a budapesti Francia Intézetben. A 2000-es évektől rendszeres résztvevője a Gödöllői Iparművészeti Műhely kiállításainak, 2001-ben a Műcsarnok, 2002-ben a Budapest Galéria is bemutatta alkotásait. 2006-ban Katona Szabó Erzsébet textilművésszel rendeztek közös kiállítást a Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában. 2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2015-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki, 2021-ben Príma Primissima díjat kapott.
TAKÁCS-NAGY GÁBOR Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester, érdemes művész 1956. április 17-én született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatójaként 1979-ben első díjat nyert a Hubay Jenő-hegedűversenyen. 1975-ben vonósnégyest alapított, amelyet 1992-ig vezetett, együttesével több nemzetközi versenyt nyert. 1996-ban megalapította a Takács Zongoratriót, 1998-ban a Mikrokosmos vonósnégyest. A magyar zene, főként Bartók Béla műveinek egyik leghitelesebb előadójaként tartják számon. 2006-ban a Weinberger Kammerorchestra zenei vezetője lett, 2007-ben a Verbier Fesztivál Kamarazenekarának zeneigazgatójává nevezték ki. 2010-12-ben a MÁV Szimfonikus Zenekar, 2013 és 2017 között az Ír Kamarazenekar zeneigazgatója volt. 2011-től a Manchester Camerata brit kamarazenekar első karmestere, 2012 óta a Budapesti Fesztiválzenekar első vendégkarmestere. Több külföldi zeneakadémia és konzervatórium tanára, rendszeresen tart mesterkurzusokat, vendégkarmestere több zenekarnak. 2012-től a londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli, 2023-tól a Magyar Muzsikusok Szövetségének alapító tagja. Munkásságát 1983-ban Liszt Ferenc-, 2017-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal, 2020-ban a Cziffra Fesztivál Életműdíjával ismerték el. 2021-ben érdemes művész címet és Prima Primissima díjat kapott.
TOLCSVAY LÁSZLÓ Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész 1950. június 24-én született Budapesten. Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, tizenhat évesen már dalokat komponált. 1967-ben testvérével, Bélával és Balázs Gábor bőgőssel megalapította a Tolcsvay Triót, amely az elsők között ötvözte a rockzene elemeit a magyar népzenével. A trió 1968-ban megnyerte a Ki mit tud? című televíziós tehetségkutatót, 1969 végén feloszlott, s a testvérével létrehozta a Tolcsvayék és a Trió nevű formációt. 1973-ban a Fonográf tagja és egyik zeneszerzője lett, több mint tíz nagylemez készítésében vett részt. Emellett rendszeresen komponált Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak is. A Fonográf 1984-es feloszlása után színpadi műveivel ért el nemzetközi sikereket. Legjelentősebbek a Magyar Mise című oratórium, a Doktor Herz, a Mária evangéliuma és az Isten pénze című musicalek. Egyik legnagyobb hatású műve az 1973-ban megzenésített Nemzeti dal. Több önálló albuma jelent meg (Várd ki az időt, Kapcsolj át, Fehér zaj, 12 nő, '68). 1989-ben eMeRTon-, 1991-ben Erzsébet-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapott. 1995-ben Erkel Ferenc-, 2015-ben Magyar Örökség, 2021-ben Prima díjjal ismerték el.
TRILL ZSOLT Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész 1972. április 13-án született a kárpátaljai Sárosorosziban. A Kijevi Színművészeti Főiskolán diplomázott. 1993-ban a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház egyik alapítója volt, majd 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, 2013-tól a budapesti Nemzeti Színház művésze. Számos nemzetközi elismerést hozó darabban alakított fontos szerepeket, és több tévé- és játékfilmben is játszott. Színészi munkásságáért többek közt 2003-ban Jászai Mari-díjjal, 2004-ben Mensáros László-emlékéremmel és a Gundel Művészeti Díjjal, 2005-ben Bubik István-díjjal, 2007-ben Teátrum-díjjal, 2009-ben a filmkritikusok díjával tüntették ki. 2012-ben érdemes művész, 2014-ben kiváló művész lett. 2015-ben megkapta a Színikritikusok Díját a legjobb férfi főszereplő kategóriában a Nemzeti Színház Brand című produkciójáért, 2016-ban pedig a Nemzeti Színház Galilei élete című előadásában nyújtott alakításáért. 2017-ben és 2019-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozó legjobb férfiszereplőnek járó díját kapta. 2019-ben a Bujtor István Filmfesztivál különdíját kapta az Apám szívében nyújtott alakításáért. 2023-ban Az év színésze kategóriában Arany Medál-díjat kapott.
VASHEGYI GYÖRGY Liszt Ferenc-díjas karmester, csembalóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt elnöke 1970. április 13-án született Budapesten. 1993-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmesterképző szakán. 1994 és 1997 között a Drezdai Régizenei Akadémián folytatott posztgraduális tanulmányokat. 1990-ben megalapította a Purcell Kórust, 1991-ben pedig az Orfeo Zenekart, mindkét együttes művészeti vezetője. Vezénylete alatt több alkalommal hazai ősbemutatók születtek korabeli hangszereken. Vendégkarmesterként rendszeresen fellép itthon és külföldön egyaránt. 1998-ban jelent meg első lemeze a Hungaroton lemezkiadónál, együttesei élén eddig mintegy 40 lemezfelvételt készített. 2022-től a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója. 1992 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Zeneakadémia docense, a 2010-ben, vezetésével megalakult régizenei csoport irányítója. 2008-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2022-ben a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatát. 2017-től a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, 2023-ig az MMA elnökeként, 2020-2024 között a Nemzeti Kulturális Tanács elnökeként is tevékenykedett.
VISKY ANDRÁS József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő, dramaturg 1957. április 13-án született Marosvásárhelyen. Református lelkész édesapját 1958-ban 22 év börtönbüntetésre ítélte a kommunista vezetés, ebből hat évet le is töltött. A családot kényszertáborba internálták, ahonnan csak 1964-ben térhettek haza. 1982-ben Temesváron diplomázott, majd gépészmérnökként dolgozott. 1989-től a Korunk szerkesztője, 1999-től 2009-ig a Koinónia Könyvkiadó igazgatója és főszerkesztője volt. 1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, 2008-tól művészeti aligazgatója. 1990-92-ben a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított, 1998-tól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem színháztudományi tanszékén tanít, 2023-tól egyetemi tanár. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Az ELTE Esztétika Tanszékén doktori, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2002-ben DLA címet szerzett. 1976 óta publikál verseket, esszéket, kritikákat, prózát, színházelméleti írásokat, darabjait magyar, európai és amerikai színházak tartják műsoron. Számos rangos díj birtokosa, többek között 2009-ben József Attila-díjas lett. 2022-ben megjelent Kitelepítés című regényéért megkapta az MMA könyv nívódíját, az Artisjus, valamint a legjobb első prózakötetes írónak járó 2023-as Margó-díjat.
ZS. VINCZE ZSUZSANNA Harangozó Gyula-díjas koreográfus, érdemes művész, dramaturg, jelmeztervező Pécsett született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz-magyar szakán diplomázott. A Bartók-együttesben kezdett táncolni, majd a Kodály Kamara Táncegyüttes tagja volt. 1991 és 2007 között a Budapesti Táncegyüttes szólistája, tánckarvezetője. 2007-től a Honvéd Együttes keretében működő Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője, 2012-től szakmai vezetője. A magyar történelem neves eseményeit bemutató táncjátékokat állított színpadra (Benyovszky, Székely Dózsa György, A Tenkes kapitánya, a Kiegyezés/150, Éljen Petőfi!), produkcióit bemutatták a Nemzeti Színházban, a Művészetek Palotájában és a Szegedi Szabadtéri Színpadon is. 2021-ben a budapesti Eucharisztikus Kongresszus nyitógálájának egyik koreográfusa volt. Ezek mellett forgatókönyveket, szövegkönyveket, librettókat ír, dramaturgként is tevékenykedik, a Nemzeti Táncegyüttes jelmezeinek tervezése is az ő nevéhez köthető. 1984-ben kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetést. 2014-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2016-ban a Harangozó Gyula-díjat vehette át, 2020-ban érdemes művész lett. Férje és állandó alkotótársa Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész.
Megosztott Kossuth -díjat kapott a MISZTRÁL együttes (tagjai Heigl László, Heinczinger Miklós, Pusztai Gábor, Tóbisz Tinelli Tamás és Török Máté), amely 2023-ban már megosztott Liszt Ferenc-díjban részesült.
