Sokan gyűltek össze Karácsony Gergely, Országos Közös Akarat és további négy civil és diákszervezet közös ünnepi rendezvényén Budapesten, a Szabad sajtó úton, ahogy az esemény Facebook-meghívójában szerepelt, azok gyűltek itt össze, akik kiállnak az elveikért.
A nagygyűlésen Aschenbrenner Lili, a Greta Thunberg inspirációjára alakult világméretű mozgalom, Fridays For Future Magyarország képviselője arról beszélt, hogy mit jelent neki magyarnak lenni, amikor külföldről minden probléma ellenére is hazavágyik Magyarországra. – Mindenkinek mást jelent a magyarság, de a közös múltunk, jelenünk és jövőnk összeköt minket, hiszen egy országban élünk. Ha van is, ami széthúz bennünket, az élhető jövőnk építésének kérdése nem lehet ilyen – emelte ki, a diákszervezetek követelését hozzáfűzve: „Jogunk van beleszólni a ma születő politikai döntésekbe, mert ezek a döntések rólunk is szólnak.” Március 15-én szerinte a szabadságunkért való küzdelemre emlékezni nem pártpolitikai kérdés, és az ünnepeinket, ezeknek a jelképeit nem sajátíthatja ki senki. – Ti vagytok ennek az országnak a jelene, a jövője, és ti lesztek a múltja is. Számít, hogy itt vagytok, számít, hogy tesztek. Mert ez a mi országunk, és a mi jövőnk – fogalmazott Aschenbrenner Lili.
Peraki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront képviselője kérdéseket tett fel és válaszolt is rá felszólalásában. – Miért vagyunk hát itt? Most épp nem vernek minket a várban, ez nem lesz címlakép. Miért vagyunk hát itt? Most épp nem rúgták ki a kedvenc tanárunkat, én elhiszem, hogy ez kevesebb kattintást hoz. Itt vagyunk, mert itt élünk. Itt vagyunk, mégsem rólunk szól – hangzott az önpárbeszéd, amelynek a végén megerősítette a szónok: „Egy biztos: itt vagyunk. Azért, mert fontos, azért, hogy szóljunk.” – Petőfi Sándor meghalt a szabadságharcban, Széchenyi István öngyilkos lett nemzete sorságt látva, Kossuth Lajost száműzték, Batthyány Lajos miniszterelnököt pedig kivégezték. Az ő áldozatukat vesszük semmibe, ha ma nem szólunk – figyelmeztetett Peraki-Borsos Noel. Hozzátette, hogy júniusban önkormányzati választások lesznek, és igenis bele akarnak szólni. – Hogy éljünk itt? Mi lesz velünk? – tette fel a kérdést, és megint válaszolt rá: „Tessék minket képviselni, ez a politika dolga! (...) Semmit rólunk nélkülünk!”
– Nekünk, magyaroknak van egy közös megélésünk. Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, lakhatás vagy egészségügy. Olyanban, ahol ingerültek a családi ebédek, ahol feszültséget kelt diákként a tanároddal beszélgetni és sokszor nehéz kiállni magadért, másokért – mondta beszédében Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom részéről, megjegyezve, hogy látja, milyen sokszínű a közönség a rendezvényen, amit jónak is tart, hiszen szándékai szerint minden magyarhoz szólnak. – Mi, fiatalok, mozgalmárok vagyunk azok, akik szakmai javaslatcsomagot fogalmazunk meg, szervezünk diákfórumokat, építünk a társadalmunkban pókhálóként szövődő közösségeket. Munkánk nyomán látjuk a kis közösségek új reményét, a faluban először sztrájkoló tanárt, a közbeszéd változását. Mi magunk vagyunk a változás, a szabad Magyarország a szabad közösségekben él. Csatlakozzatok! – szólította fel a fiatalokat Schermann Fruzsina, aki szerint a szabadságok kis körei mentén indíthatnak változást az országban.
