A közösségi médiát elárasztották a mémek, miután kiderült, hogy a Magyar Állami Operaház szünettel szakította meg a Carmina Burana-előadását, hogy növelje a büfé bevételét. Mi lehetett az oka annak, hogy a téma kapcsán ennyi mém született?
Az eset sokakban érzelmeket generált, mivel az emberek humorosnak és bosszantónak is találták, hogy egy előadást megszakítottak a büfézés kedvéért. Egy mémnek tehát nem kell gazdasági vagy politikai szempontból jelentős eseményre reagálnia, hanem elég, ha az emberekből érzelmeket vált ki, és lehet rá szöveges képpel reagálni. Másrészt fontos, hogy az üzenet egyszerű legyen, de az információ- és a botrányérték is lényeges. Egy mém az interneten és elsősorban a közösségi médiában terjed el, hiszen ez a társadalmi kommunikációk elsődleges környezete, ott születnek és terjednek az utánzáson alapuló kulturális mintázatok. Egy ilyen tartalom pedig akkor lesz hatásos, ha könnyen érthető helyzetre reagál, és megkülönböztet minket, a mémen nevető csoportot egy másik csoporttól, vagyis felállít egy különbséget a mi és az ők között. Egy adott mém mindig egy bizonyos közegnek fog tetszeni.
Egyes esetekben viszont a mém nem irányul senki ellen, hanem például egy éppen bemutatott filmre vagy sorozatra reflektál. Mostanság a Dűne második része kapcsán látni sok mémet a közösségi filmes oldalakon.
Egy ilyen mém visszaadja a film élményét, a befogadónak pedig nyújt egy visszaigazolást, hogy érti a filmhez kapcsolódó utalásokat, másrészt a mém által megerősödik benne, hogy része a filmhez kapcsolódó közösségnek, és nem maradt le egy fontos tartalomról.
Egy hatékony mém tehát közösségképző szereppel is bír, hisz közös élményekre épít, régi élmények esetében pedig a nosztalgiára is.
Visszaemlékszünk általa a gyerekkorunkra, amikor a régi filmeket néztük, amiben egy nemzedéki tényező is van. Minden közösség esetében beszélhetünk a mi és az ők megkülönböztetéséről, hiszen az adott filmhez való kapcsolódás egy adott korszakhoz való kapcsolódást is jelent – a mémet értő személy akkor volt gyerek, amikor azt a filmet játszották. Tehát ebben az esetben is egy adott csoport megkülönbözteti magát másoktól, akárcsak a politikai mémek esetében, melyek tényleg polarizálják az embereket. A mémek alapból különbséget tesznek azok között, akik megértik, és akik nem értik az adott mémet. Azért „fogyasztjuk” ezeket a tartalmakat, mert ezzel megerősítjük a saját közösségi identitásunkat. Másrészt az érzelmeinket mozgatják meg.
Honnan erednek az internetes mémek?
A mém mint kifejezés a szociológiából ered. Gabriel Tarde francia szociológus és sci-fi-regényíró találta ki azt a gondolatot, hogy minden társadalmi jelenség utánzáson vagy innováción alapul. A mém szót aztán Richard Dawkins brit evolúciós biológus ültette át a gének világára, mondván, a gének szaporítják magukat, az emberek pedig csak eszközei ennek a folyamatnak. Dawkins a kifejezést aztán kulturális mintázatokra is használta, például a vallási hiedelmek kapcsán.
Említette, fontos, hogy az üzenetük egyszerű legyen. Lényeges az is, hogy a befogadónak kelljen megfejteni a képet, hiszen akkor működik a poén.
A sarkos, gúnyolódós mémek esetében az irónia nélkülözhetetlen, miáltal közvetetté válik a kommunikáció is. Ha megértem a mémet, az számomra egy visszajelzés, hogy másoknál reflexívebb vagyok, jobban képben vagyok az adott téma, film, politikai jelenség kapcsán. Úgy látom, a huszonegyedik századi ember alapvetően képeken és rövid üzeneteken keresztül hozza létre a saját identitását, mely manapság szintén felértékeli a képeket. Ez egy elmozdulás a korábbi, kevésbé vizuális kultúrához képest. Mintha egy kicsit a középkori ikonográfia térne vissza, persze modernebb formában, mivel szöveg is szükséges hozzá, de annak egyszerűnek és hatásosnak kell lennie, hogy több tíz- vagy százezren is megértsék azt. Egy film esetében pedig fontos, hogy maradandó, frappáns képi világa legyen, hogy mém tárgyává válhasson. Számos filmet viszont hiába néztek meg sokan, attól még nem váltak mémképessé.
Sok film azonban ma már eleve úgy készül, hogy mémképes legyen. Tavaly nyáron ilyen volt az Oppenheimer és a Barbie című film, melyek kapcsán a két alkotást összekötő Barbenheimer-mémek sok nézőt vonzottak be a mozikba.
Rengeteg mém született velük kapcsolatban már az első vetítések előtt, ezért is érezhették annyian, hogy ha az egyik filmet megnézték, akkor a másikra is be kell ülniük. Az úgynevezett Barbenheimer-effektus a filmtörténetbe mint jelentős esemény fog beíródni.
Mi a jelentősége a mémeknek a politikai közegben?
A huszonegyedik században a hatékony politikai gyakorlatnak is nélkülözhetetlen része a mémek okos, de nem túlerőltetett használata. Ezért a politikusoknak és a marketingeseknek hasznos tudás, hogy ismerjék a mémek pszichopolitikai dinamikáját, azt, hogyan hatnak a tudatra, hiszen egyre jobban terjed ez a kommunikációs forma, a közösségi média pedig érettebbé válik.
Névjegy
Lovász Ádám filozófus, 1991-ben született Claytonban, Ausztráliában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója
