Sajátos időpontot választott Vitézy Dávid annak bejelentésére, hogy hosszas unszolás után igen, elvállalja a főpolgármester-jelöltséget. És ha már az időpont sajátos, a mód is az: saját facebook oldalán közölte a hírt, kihagyva a közlésből az „ötletgazdát”, az LMP-t, illetve Ungár Pétert. Az ötletgazda azért került zárójelbe, mert azért az nem egy nagy titok, hogy Vitézy több szálon is kötődik a Fideszhez, illetve Orbán Viktorhoz, ezért aztán a függetlensége erősen megkérdőjelezhető, mint ahogy Bakos Bernadett (LMP) keddi állítása is, miszerint: pártja szeretne szakítani azzal, hogy Budapest egy „szellemi polgárháború” színtere, ezért kerestek olyan főpolgármester-jelöltet, akiről „tudják, hogy számára a város érdekei előrébb valók, mint a pártpolitikai csatározás.”
Szentkirályi Alexandra jelölése után Vitézy indulását ilyen motivációk mellett sokféle módon lehet értelmezni. Úgy azonban kevéssé, ahogy most az LMP interpretálja, a szellemi polgárháború megszüntetésének szándékával. Nem szeretnénk összeesküvés-elméletek hordozói lenni, de nehéz elképzelni, hogy a hajdani államtitkár felbukkanása mögül kivonjuk az egyenletből a Fideszt. Sőt, az is megfejtendő, miért pont most történt meg a bejelentés, egy olyan időpontban, amikor még a hatalom cipeli magával a kegyelmi-ügy botrányát, ami mellé – ettől nem teljesen függetlenül - most becsatlakozott Magyar Péter háborúja, kormánybuktatási szándéka. A kormányról, illetve annak propaganda-gépezetéről pontosan tudjuk, hogy mindent mér; nehéz elképzelni, hogy most ne ezt tenné. Vitézy bejelentése persze nem fogja elterelni a figyelmet Magyar akcióiról, de arra alkalmas, hogy megossza a nyilvánosságot. Azt a nyilvánosságot, amelynek fogalma sincs, hogy hova tegye a történéseket. Hova tegye az LMP-t, hova tegye Vitézyt, meg egyáltalán a magyar politikai helyzetet.