A londoni székhelyű Forward Strategy Ltd, butik média tanácsadó vállalat és a #ME TOO UNLESS U R A JEW, #ME TOO, Kivéve, ha zsidó vagy elnevezésű kampány közösen szervezett a napokban egy széles skálán mozgó sajtótájékoztatót külföldi újságírók számára. A vezérfonalat úgy lehet talán a legjobban érzékeltetni, hogy a fegyveres konfliktusok hatásáról volt szó, különösen a Hamász milicistái által múlt év október 7-én elkövetett erőszakra, azon belül is leginkább a popfesztiválon bekövetkezett tragédiára helyezve a hangsúlyt. Ebből az alkalomból került bemutatásra a brit fővárosban először a Szupernova című közel egyórás dokumentumfilm is, mely első kézből származó, cenzúrálatlan kép- és hanganyagával a történtek létező leghitelesebb összefoglalóját nyújtja, egyben fokozottabb fellépést is sürget a túszok kiszabadulása érdekében. A rendezvényen tizenhárom túsz hozzátartozói is megjelentek, hárman fel is szólaltak annak a delegációnak a tagjai közül, akiket a brit külügyminisztérium és Hostages and Missing Families Forum szervezet együttesen hozott el Londonba, hogy segítsenek a figyelem ébren tartásában az akkor 160 napja fogva tartott száznál is több túsz sorsa iránt. A csoport egyetlen kiszabadult, volt túsz tagja, Itay Regev nem érezte elég erősnek magát ahhoz, hogy azon a napon a sajtó elé álljon. Megjelent viszont egy összpárti parlamenti bizottság előtt és nyilatkozatokat adott brit országos napilapoknak és tévécsatornáknak.
Az érzelmeket felkavaró tájékoztató hangulatát az Egyesült Államokban élő emberi jogi és nemzetközi diplomáciai szakértő, Danielle Ofek határozta meg. A nők jogainak képviseletében és technológiai start-upok kifejlesztésében egyformán otthonos aktivista nevéhez fűződik az Angle elnevezésű alapítvány elindítása, mely az utóbbi időben a #ME TOO UNLESS U R A JEW kampánnyal hívta fel magára a figyelmet. Ofek nem leplezte indulatát, amikor a UN Women szervezet, az ENSZ női egyenjogúsággal és az esélyegyenlőséggel foglalkozó hivatalának legutóbbi jelentéseire reagált. Mint mondta, az intézmény értékei a legutóbbi, Gázával foglalkozó jelentéséből ítélve elfajultak. Megkérdőjeleződött magának a szervezetnek a létjogosultsága. Nehezen lehet semleges szereplőnek tekinteni akkor, amikor csak egy a Hamászhoz közel álló forrástól származó adatokat használja fel. A pártatlanságot nélkülöző egyoldalú megközelítés ellentétben áll a UN Women mandátumával, a minden nő és lány jogai és jóléte melletti kiállással.
A közel egyórás Szupernova filmet elkészíteni és látni egyformán embert próbáló, de mindez eltörpül a filmkockákon megelevenedő szenvedés mellett. A veterán dokumentumfilmes, Duki Dror hat túlélő fesztivál-részvevő kálváriáját mutatja be, Hátborzongató élő közvetítést kapunk Ilan Regevtől, átérezve azt a félelmet, amit gyermekei, Maya és Itay telefonos bejelentkezései váltottak ki belőle, azonnali útnak indulásra késztetve őt. Ahogy október 7-ét követően oly sokan, a megszólaltatott 27 éves állatorvos, Michal Ohana is ijedten veti fel a kérdést a fesztivál felé haladva, "miért közeledünk egyre jobban a gázai határhoz, hogy lehetett ezt egy ilyen veszélyes helyre szervezni?" Barátja megnyugtatta, hogy "félelemre semmi ok, annyi itt a biztonsági ember, mint a nyű, tudják ők, mi a dolguk". Felhőtlen filmkockák után gyorsan változik a hangulat, bár az önfeledten táncoló fiatalok először tűzijátéknak hitték a süvítő rakétalövedékeket.
A film bepillantást enged az eluralkodó rettegésbe, ahogy kudarcot vall az autós evakuáció és a terroristák szitává lövik a gyalog menekülőket. Nem marad említés nélkül, hogy egyetlen bekötő út vezetett a főútra. Többször is visszatér a riport két elválaszthatatlan barátnőre, Galira és Amitra, akik egy mobil WC padlóján kucorogva próbálják elkerülni a fejük fölött becsapódó golyókat. Interjúkon kívül a filmkészítők az izraeli fiatalok TikTok, Facetime, Instagram és más okostelefonos felvételeire ugyanúgy támaszkodtak, mint a Hamász terroristák helyszínen hagyott videóira. Lehetetlen volt könnyek nélkül követni a kitervelt kíméletlenséget, mellyel a behatolók az ártatlan, az ifjúságot, békét, zenét és szabadságot élvező fiatalokra rontottak. Duki Dror missziójának tekinti, hogy mindezt a világ tudomására hozza.
A túszoknak a tájékoztatón megszólaló családtagjai közül a 21 éves Omer Shem Tov története különösen szívhez szóló volt. Mint ezt a 23 éves Amit elmondta, öccse két betegségben is szenved, asztmája és lisztérzékenysége egyaránt figyelmet követel. Inhaláló készüléke nincs vele és miután a kiszabadult túszok szerint az étkezések túlnyomó része kenyér, Omernek komoly emésztési problémái lehetnek. A tragédia előestéjén születésnapos édesanyjával megtartotta a Sabbathot és csak ezután sietett a sivatagi partira. 7-én reggel a hírek hallatán növekvő kétségbeeséssel követte a család Omer egyre inkább Gáza felé közeledő telefonját. Egy videófelvételen egy kisteherautó platóján fegyverek és lőszerek között látszik, kezei hátra vannak kötve. A fiúk édesanyja először meg sem akarta nézni, majd amikor elszánta magát, sírni és sikoltozni kezdett. "Soha egyetlen anyának sem kívánom a földön ezt az érzést" - jelentette ki Amit, akit egyetlen dolog, a "remény" éltet.
