Horvátország;Zoran Milanovic;Andrej Plenkovic;

Alkotmányos zűrzavar Horvátországban

Zoran Milanovic horvát elnök  ledobta a politikai atombombát azzal, hogy múlt pénteken bejelentette, a szociáldemokraták miniszterelnökjelöltjeként indul az április 17-re kiírt parlamenti választáson, s azt is hozzátette, nem mond le hivataláról, csak esetleges választási győzelme után.

A bejelentés azonban alkotmányossági kérdéseket is felvetett: hogyan képviselheti valaki a legfőbb közjogi méltóságként Horvátországot, ha mindeközben egy párt csúcsjelöltje a parlamenti választáson, s emiatt nyilvánvalóan a választási kampányban is részt kell vennie? A zágrábi alkotmánybíróság hamar megadta a választ: sehogy. Hétfői döntése értelmében amennyiben az oroszbarátként ismert Milanovic nem mond le az elnöki tisztségről, úgy nem szerepelhet az SDP választási listáján, s nem lehet miniszterelnök-jelölt. Ellenkező esetben az alaptörvény felett őrködő taláros testület megsemmisítheti az SDP eredményét is.

A határozat azt is kimondja, Milanovic államfőként a választási kampányban sem vehet részt, ezért mind őt, mind az SDP-t arra utasították, hogy "azonnal szüntesse be az Alkotmánnyal ellentétes tevékenységeket", figyelmeztetve, hogy ha nem tartják be ezeket az utasításokat, súlyos retorziókkal kell számolniuk.

Az alkotmánybírák többsége rámutatott: az elnök megjelenése egy politikai párt jelöltlistáján összeegyeztethetetlen nem csak alkotmányos helyzetével, hanem így sérülne a hatalmi ágak szétválasztásának elve. Emlékeztetnek arra, hogy az államfő a fegyveres erők főparancsnoka is egyben. A helyzet abból a szempontból is abszurd, hogy az elnök feladata a leendő kormányfő megbízása az új kabinet életre hívásával. Az Alkotmánybíróság 11 tagjából 9-en támogatták a döntést.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem tiltotta el, és nem is tilthatja el az államelnököt államfői feladatainak ellátásától, tehát továbbra is minden nap a kamerák előtt bírálhatja a többi pártot. A taláros testület nem húzta meg azt a vonalat, amely elválasztaná az aktív kampánytevékenységet az elnök rendszeres alkotmányos hatáskörétől, így elképzelhető, hogy hamarosan újra az alkotmánybíróság elé kerül Milanovic ügye.

Az egész helyzetet tovább bonyolítja az európai parlamenti választások közelsége, emlékeztet a Vecernji List napilap. Az elnöknek a vonatkozó törvény kifejezetten megengedi, hogy európai parlamenti képviselőjelölt legyen, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben nem kell lemondania az államfői tisztségről. Ha tehát Milanovic az SDP listáján indul az EP-választásokon, senki sem tilthatja meg neki, hogy kampánytevékenységet folytasson és gyakorlatilag azt mondja a többi pártról, amit akar. Nyíltan agitálhatna az SDP mellett is.

Mindezek az aggodalmak megoldódnának, ha Milanovic lemondana az elnökségről, de ezt nem szándékozik megtenni, legalábbis egyelőre. Ha mégis a lemondást választaná, Gordan Jandrokovic parlamenti elnök venné át ideiglenesen az elnöki szerepet. Ez esetben azonban Jandrokovic, aki Andrej Plenkovic miniszterelnök pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) politikusa, szintén nem lehet jelölt a HDZ választási listáján.

Feltételezések szerint, ha Milanovic valóban az SDP listavezetője lesz, a szociáldemokraták elsősorban a két kisebbik párttól, a Mosttól és a baloldali Mozemotól vehetnének el szavazatokat. A közvélemény-kutatásokat mintegy tíz százalékkal vezető HDZ-től aligha, e párt szavazói igen kritikusak az államfővel szemben. Plenkovic és Milanovic egymás régi riválisai.