– Orbán Viktor vezetési technikája, vagy HR-stratégiája a belső versenyeztetésről szól. Mindig van verseny, rivalizálás az alacsonyabb szintek között, ez nem új dolog. Lázár János a NER-ben a kormány az egyik legfontosabb kommunikátora volt. A stílusjegye is az, hogy élesebben fogalmaz, belemegy meredekebb kommunikációs trükkökbe, csínyekbe, kétségtelenül nem csak az ellenzékkel, hanem a sajátjaival kapcsolatban is. Ezzel szerez egyébként elismerést mindkét térfélen. Úgyhogy az, hogy „beszólogat” ennek-annak, szerintem nem unikális – fejtette ki lapunknak Ceglédi Zoltán.
Kirúgás itt, pénzelvonás ott
A politikai elemzőt a „Lázár-jelenségről” kérdeztük. Arról, hogy bár a Fidesz átláthatatlan, toronymagas várfala mögül nem szokás kikiabálni, a párttársakkal és a NER-nek kedves szereplőkkel szemben valós kritikát megfogalmazni pedig egyenesen elképzelhetetlen, az építési és beruházási minisztert soha nem kötötték ilyen szokások. Így volt ez a korábbi ciklusokban, így van manapság is: halmozza a vitákat fontos fideszes potentátokkal, kormánytagokkal. Négy éve úgy fogalmazott, a Fidesz elveszítette a kapcsolatát a valósággal, három éve mondta azt a Fidesz dél-békési erős emberéről, Simonka Györgyről, hogy bíróságon fogja befejezni a politikai pályafutását.
Tavaly szeptemberben a MÁV felsővezetőjének mondott búcsút, novemberben a GYSEV vezérigazgató-helyettesének. Októberben a NER-kedvenc Mészáros Lőrincről azt találta mondani: szerényebb viselkedést várna el tőle, és azt is kiemelte ugyanebben az interjúban, nem egy párt feladata, hogy egy gazdag embernek megtanítsa, hogyan illik viselkedni.
Decemberben bajnak nevezte, ha túl kevés, de azt is, ha túl sok pénz jut Magyarországon a sportra. Januárban sporttámogatás miatt tört ki belharc. A Mahart-Passnave Kft. felmondta a szponzorációs szerződést az FTC-vel, Kubatov Gábor klubelnök Bényi Szabolcs cégvezető ellen fordult, de rossz céltáblára tüzelt. Kiderült ugyanis, hogy Lázár János volt az, aki forráshiányos helyzetre hivatkozva minden, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó cégnél, intézménynél elrendelte az ilyen szerződések felmondását.
Láthatatlan szálak
Olykor csak sejthető, mintsem konkrétan tetten érhető az építési miniszter befolyása. Hódmezővásárhelyen él, ott van a központja egy vele, illetve általában a Fidesszel kifejezetten simulékony viszonyt ápoló, magánkézben lévő hírportálnak és térségi rádiónak. A város polgármestere, Márki-Zay Péter – akivel viszont a nevezett sajtó rendkívül ellenséges – januárban és februárban többször találkozott Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel. A kulisszák mögé nem látunk be, nem tudni, hogy a Márki-Zay iránti ellenszenv, vagy a Lázár iránti elkötelezettség volt-e inkább a szerkesztőségben a motiváció, mindenesetre a Promenád24 portál gúnyos hangvételű cikkekben és fizetett Facebook-hirdetésekben ekézte a világhálóra felkerült közös fotókat és Navracsicsot, aki szerintük „mintha elfelejtette volna, hogy milyen kígyót ölel a keblére” . Az ügynek az lett a vége, hogy a hírportál többségi tulajdonosa, Rákay Philip azt ígérte, kiszáll cégből és a Lázár gondjaira bízott mezőhegyesi ménesbirtok felügyelőbizottságából is.
Néha fordul a kocka és Lázárnak is el kell nyelnie – ha már a tárcavezető a teniszszövetséget is irányítja, merítkezzünk onnan – egy-egy lecsapást. December a Köztársasági Elnöki Hivatal alkotmánybírósági normakontrollra küldte a kastélytörvényt, melynek a lényege az lett volna, hogy Lázár János miniszteri határozattal szétossza az állami kastélyvagyont. Januárban hivatalosan is visszaküldte Novák Katalin akkori köztársasági elnök Kövér László házelnöknek a kastélytörvényt. Lázár ezt gyávaságnak és kommunista reflexnek nevezte. Nem sokkal később kirobbant az a kegyelmi ügy, amibe Novák Katalin belebukott, de a két ügyet mindössze a véletlen köti össze és azért azt, hogy az egészhez köze lenne Lázárnak, Ceglédi Zoltán konteógyártásnak véli. Fontos látni, tette hozzá, hogy Lázárnak az alkotmánybírósággal való konfliktusa mögött közjogi alapú viták állhatnak. Általában jellemző a NER-re a hevenyészett kodifikáció, jogi szempontól rossz törvényjavaslatok, rendeletek, módosítások készülnek.
Az alkotmánybíróság tagjainak adott ponton túl nem lehet úgy tenni, mintha nem lenne jogi diplomájuk. Novák Katalinnak sem lehetett akkor, amikor visszadobta a kastélytörvényt, mutatott rá a politikai elemző.
– A köztársasági elnöknek és az alkotmánybíróságnak is törekvése, hogy néha bizonyítsák a függetlenségüket azzal: a legalkalmatlanabb, de a visszautasítással a NER számára komoly csapást nem okozó törvényjavaslatokat kifogásoljanak. Nem dől össze attól a NER, ha holnap nem lehet hazavinni a kastélyokat, ugyanakkor lehet arra hivatkozni, hogy „nem igaz, hogy mindent aláírtunk, elkaszáltuk a kastélytörvényt is, Lázár János is milyen mérges volt” – magyarázta Ceglédi.
Kiböjtölte az előjogokat
– Lázár akkor veszített Rogán Antallal szemben, amikor a rivalizálás során, a munkavégzés és a kommunikációs feladatok ütközetéből utóbbi került ki győztesen – idézi fel Ceglédi Zoltán azt az időszakot amikor úgy tűnt: Hódmezővásárhely emblematikus politikusát végleg leléptették a színpadról.
– Volt egy konjunktúra, a 2020-at megelőző időszak, amikor az látszott, hogy kis túlzással magától is működik az állam. Orbán Viktor 2002-es alapélménye azt volt, hogy – tegyük hozzá, a Bokros-csomagra alapozva - emelkedő pályára a gazdaságot, hiába nő az életszínvonal, hiába zajlanak az uniós csatlakozási tárgyalások, ha a kommunikáció dimenziójában vereséget mérnek rá, elveszíti a választást. Rogán ezért tudott a 2014-18-as ciklusból győztesként kijönni. Most azonban más a helyzet. Az elmúlt évek olyan kihívás elé állították a kormányzást, hogy valóban feladatokat kell ellátni a minisztériumokban.
Lázár egy ilyen nehezített pályán jött vissza. Nem dicsőséges visszatérés volt, a száműzetésből hozták vissza. Azért, mert köztudott róla, hogy sokat képes dolgozni.
Először megkapott egy nagyon népszerűtlen tárcát, az építésügyet, ami igazából megszorításügyi minisztérium volt. Majd hozzácsapták a közlekedést, amellyel rövid távon szintén csak népszerűtlenséget lehet elérni Magyarországon. Azt, hogy most nyeregben érzi magát, annak köszönhető, hogy mindezeket a kihívásokat megugrotta, nem bukott bele. Ha ambíciói vannak, az annak köszönhető, hogy vette az akadályokat, levizsgázott.
Arról, hogy Lázár János miért lehet a Fidesznek ennyire önjáró tagja, Ceglédi Zoltánnak az a véleménye: részben, mert a NER-ben szokatlan munkabírása, tempója van. Ismeretes róla, hogy amikor a Miniszterelnökséget vezette, el is mondta, hogy az nem egy családbarát munkahely, reggeltől éjszakáig dolgozni kell. (Már hódmezővásárhelyi polgármesterként is gyakran késő éjjelig égett a lámpa a városházi irodájában - szól a helyi fáma.) Most pedig megint egy olyan helyzetben lett miniszter, amikor különösen fontos, hogy ki mennyi tud dolgozni, mennyire bevállalós népszerűtlen területeken, képes-e hozzányúlni struktúrákhoz. És Lázár ezt láthatóan bírja, ő egyébként sem a szerethető, hanem az igavonó arc a NER-ben. Azzal pedig, hogy szóba áll sajtóval, átlagemberrel azt is üzeni: ide lőjetek! Kevés olyan szereplője van a jelenlegi fideszes garnitúrának, vagy kormányközeli struktúráknak, akiről elképzelhető, hogy rá lehessen bízni az ország vezetését, és Lázár azon dolgozik – mutat rá az elemző – hogy róla ilyen kép alakuljon ki.
Lázár János a Navracsics Tibort támadó lap tulajdonosára bízta a MÁV-csoport beszerzéseit