A Föld népességének növekedése hamarosan megáll. Az emberiség létszáma 2022 novemberében érte el a nyolcmilliárdot, azóta nagyjából 140 millióval nő évente, de a következő évtizedekben már eljöhet az a pont, amikortól csökkeni fog - derül ki a Lancet folyóiratban megjelent új tanulmányból. Az orvosi folyóirat 2020-ban a csúcsot 2064-re tette, ekkor 9,8 milliárdot jósolt, szerintük ez 2100-ra 8,8 milliárdra fog csökkeni. A kutatók kulcsadatként a nők tanultségi helyzetét, a fogamzásgátlók használatát, a csecsemőhalandóságot és az urbanizációt vették, de a számításaik még változhatnak például háborúk és járványok következtében, vagy helyi politikai intézkedések miatt. “A csökkenő születési ráta teljesen átalakítja a világgazdaságot, a nemzetközi hatalmi egyensúlyt, és felveti a társadalmak újraszervezésének kérdését. A migráció globális kezelése, a világ segélyszervezeteinek munkája kritikus ponthoz fog érkezni, amikor megindul a harc a menekültekért a gazdaságok fenntarthatósága érdekében, miközben a szubszaharai bébiboom felgyorsul” - mondta Natalia Bhattacharjee, a tanulmány társszerzője, a Washingtoni Egyetem Kutatója.
A pestis a XIII. században 50 millió ember ölt meg, az európai népesség egyharmadát. Az emberek száma 400 millióról 350 millióra csökkent, ami azóta folyamatosan nő. Ahhoz, hogy a populáció növekedjen, egy nőnek átlagban 2,1 gyermeke kell, hogy szülessen: 2021-ben a világátlag 2,23 volt. A növekedési trend az ötvenes években kezdett lassulni, az 1950-es 4,84 ráta 2050-re 1,83-ra, 2010-ra 1,59-re fog csökkenni a becslések szerint, ha a jelenlegi trendek folytatódnak. Ez azt jelenti, hogy a 204 országból 155-ben lesz alacsonyabb a születési ráta annál, ami ahhoz kellene, hogy növekedjen a népesség, vagy szinten maradjon. 2100-ban viszont már 198 ilyen ország lesz. csupán a Szaharától délre fekvő afrikai országokban fog növekedni a népesség, itt születik majd minden második csecsemő. A régióban hat fölött, hét közelében van a ráta, de 2100-ban ezekben is éppen csak 2 fölött lesz. Jelenleg 13 olyan ország van - köztük Bután, Bosznia-Hercegovina, Dél-Korea -, ahol egy nőre kevesebb, mint egy szülés jut. A születésszámok a magasabb jövedelmű országokban maradnak el az átlagtól, míg az alacsonyabb jövedelmű országokra a növekedés jellemző. Ez azt jelenti, hogy ,,a szubszaharai Afrika számos, erőforrás-korlátozástól szenvedő országának azzal kell majd megküzdenie, hogyan támogassa a bolygó legfiatalabb, leggyorsabban növekvő népességét a Föld politikailag és gazdaságilag legbizonytalanabb, gyenge egészségügyi rendszerrel ellátott és hőséggel sújtott helyein" - figyelmeztet Stein Emil Vollset, az IHME professzora és a tanulmány vezető szerzője.
Az alacsony termékenységnek "előnyei lehetnek a népességnövekedéssel, a környezettel, az élelmezésbiztonsággal, az egészségüggyel, a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatban" – fogalmaztak a szakértők, hozzátéve azonban, hogy negatív hatásai lehetnek az egészségügyre, a nyugdíjakra, a társadalombiztosításra, a munkaerőre és a geopolitikára.
Magyarországon 2010 után emelkedett, majd 2022-ben csökkent a termékenységi ráta értéke, mert a koronavírus-járvány nem csak a halálozások, hanem a születések számára is kedvezőtlen hatással volt. 2022-ben 88 400 gyermek született, így egy évtizednyi növekedés után ismét csökkent a termékenységi ráta. Az az évi születésszám 5 százalékkal maradt el a 2021-es értéktől, így a termékenységi ráta értéke 1,52-ra csökkent az előző évi 1,59-ról. A születésszámok 2022-es csökkenésében fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány hazai 3. és 4. hulláma, amelyek következményei 9 hónapos késleltetéssel a 2022-es tavaszi és őszi születésszámokban figyelhetők meg.
A KSH 2023-as adatai szerint Magyarország népessége 2050-re 9,2 millió főre, 2100-ra pedig 9,1 millióra csökkenhet.
