Oroszország;terrortámadás;Vlagyimir Putyin;Iszlám Állam;

Két terroristával végeztek az oroszok, egy orosz milliárdos Ukrajna elleni atomtámadásra szólított fel

Tádzsikisztán szerint az orosz hatóságok olyan tádzsik állampolgárok ellen adtak ki körözést, akik nem követhették el Oroszország történetének egyik legvéresebb merényletét.

Legkevesebb két terroristát öltek meg az orosz  biztonsági erők a 133 ember életét követelő krasznogorszki merénylet után – állítja egy, a támadók felkutatására indított műveletet ismerő forrás a BBC orosz nyelvű adásának.

Az egyik terroristával a kivezényelt kommandósok közvetlenül a merénylet után, a Crocus City Hall nevű rendezvénykomplexumban végeztek, a másikat Brjanszk megyében likvidálták, amikor megállították a kocsit, egy fehér Renault-t, amellyel a terroristák Krasznogorszba mentek és amellyel menekültek.A szivárgó információk szerint Brjanszk megyében egy 30 éves tádzsik állampolgár vesztette életét, a közép-ázsiai ország hatóságai azonban tagadják, hogy a terroristák . Mint az Akipress állami hírügynökség által idézett tájékoztatásból kiderül, a terroristák elfogása előtt a brjanszki hatóságok két tádzsik állampolgárt – az 51 éves Rivodzsiddin Iszlomovot és a 37 éves Mahmadraszul Naszriddinovot – tettek körözési listára, ám a dusanbei belügyminisztérium szerint már 2023. november 26-án visszatértek Oroszországból, és azóta is Tádzsikisztánban tartózkodnak. Egy harmadik személy, Rusztam Nazarov - akit szintén azonosítottak az orosz hatóságok – a Moszkvától szűk ezer kilométerre lévő Szamara városában dolgozik taxisofőrként, a támadás idején nem hagyta el lakóhelyét. 

Oroszország történetének egyik legvéresebb merényletéért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, a terrortámadásról tartott televíziós beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök próbálta bemártani Ukrajnát, mégpedig azzal, hogy a terroristák – akik közül négyet élve elfogtak – segítséget kapott az átkeléshez a ukrán határon. A kijevi vezetés sabszurdnak nevezte ezt a gyanút, akad azonban orosz milliárdos, aki megpendítette, hogy Ukrajnára nukleáris csapást kellene mérni. – Adjunk Ukrajna polgárainak 48 órát, hogy elhagyják a városokat mielőtt az ellenség feletti látványos győzelemmel fejezzük be ezt a háborút, minden erő és eszköz felhasználásával” - fogalmazott Konsztantyin Malofejev, aki ezzel félreérthetetlenül a atomfegyverek bevetésére gondolt az ország ellen, amelyet Vlagyimir Putyin parancsára 2022. február 24. óta agresszorként támad az orosz hadsereg –  írja a The Mirror.  

Eközben az Iszlám Állam fotót is közölt a támadásra készülő terroristáiról, a legtöbb biztonsági szakértő pedig eleve arra a következtetésre jutott, hogy valóban a szélsőséges terrorszervezet áll a krasznogorszki merénylet mögött. Amerikai hírszerzési források szerint – írja a The Guardian – sincs ok kételkedni abban, hogy a merényletet az Iszlám Állam egyik társszervezete, a 2015-ben alakult, Afganisztánban aktív Iszlám Állam – Horászán Tartomány (ISKP) hajtotta végre. Az ISKP nevéhez fűződik több oroszországi akció, így a szentpétervári metróban végrehajtott 2017 terrortámadás is, amelyben 15 ember vesztette életét. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) március 7-én jelentette be, hogy meghiúsítania az ISKP egyik terrortámadását a Moszkvától 150 kilométerre délnyugatra fekvő Kaluga megye egyik zsinagógája ellen.

Ez aligha az a stabilitás és biztonság, amelyért a március 15-17-i elnökválasztáson rekordszámú orosz újra Vlagyimir Putyinra – jegyzi meg kommentárjában a CNN. A csatorna globális ügyekért felelős tudósítójának elemzése szerint az orosz elnököt évek-évtizedek óta olyan vezetőnek tartják, aki képes garantálni a rendet, ám most Oroszországban ingatagabb és bizonytalanabb a helyzet, mint a hatalomra kerülése óta eltelt 24 évben bármikor. Matthew Chance megjegyezte, már háromszázezer orosz veszítette életét Ukrajnában, és sokan attól félnek, további sorozás következik, amennyiben a háború állása azt úgy kívánja.

Nem vet túl hízelgő fényt a Kremlre az sem, hogy az Egyesült Államok és néhány más ország előre felhívta az oroszok figyelmét hírszerzési értesülésekre, amelyek szerint az ország terrortámadás célpontja lehet. esetleges terrortámadásra. olyan  figyelmeztettek, amik egy ilyen támadásra utalnak. Ezeket a jelzéseket a moszkvai vezetés elintézte egy vállvonással, ráadásul Vlagyimir Putyin fellengzősen provokációnak nevezte őket, mondván, céljuk csak az orosz társadalom megfélemlítése és destabilizálása. Ebben az elutasításban szerepet játszhatott a történelmi mélyponton lévő orosz-amerikai kapcsolatokban kialakult bizalmatlanság, de az is lehet, hogy a hírszerzési értesülések túl bizonytalanok voltak. Mindenesetre a terrortámadás hatalmas kudarcot jelent egy olyan politikai vezető, Vlagyimir Putyin számára, aki biztonságot és stabilitást ígért az országának - zárul a CNN elemzése.

Az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottságának szombat délelőtti közlése szerint eddig 133-an  meghaltak, száznál is többen pedig megsebesültek, amikor az Iszlám Állam terroristái egy koncert közönségére támadtak a Moszkva északnyugati szélén fekvő Krasznogorszkban, a Crocus City Hall nevű rendezvénykomplexumban. A terroristák AK-47-esekkel, vagyis kalasnyikovokkal, illetve Molotov-koktélokkal, kézigránátokkal voltak felfegyverkezve, amikor tíz perccel az ismert orosz zenekar, a Piknik színpadra lépése előtt betörtek az épületbe, hogy válogatás nélkül mindenkire lőni kezdjenek.