Vlagyimir Putyin válaszúton áll, a Kreml még nem döntötte el, hogyan válaszol a terrorra

A 2004-es beszláni iskolai túszdráma óta nem történt olyan horderejű terrortámadás Oroszország területén, mint pénteken este Moszkva peremén fekvő Krasznogorszkban, amikor egy 6000 fős koncertterem közönségére támadtak a fegyveresek. Eddigi hivatalos közlések szerint 133 halálos áldozatot és 145 sebesült et követelt a merénylet, 107 személyt súlyos sérülésekkel ápolnak kórházban. Oroszországban vasárnapra nemzeti gyásznapot hirdettek, az orosz nagykövetségek zászlóit félárbócra eresztették világszerte.

Két terroristával az orosz biztonságiak végeztek, négyet elfogták, előzetes letartóztatásba helyeztek és vádat emeltek ellenük. Összesen 11 embert vettek őrizetbe a terror miatt.  Az elkövetőkről közölték, hogy tádzsik állampolgárok, a többi érintett kapcsán csak annyit, hogy mindannyian külföldiek.

A merényletet az Iszlám Állam afganisztáni ága – az úgynevezett Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISKP) vállalta magára már pénteken este. Ez volt az első olyan nagyszabású terrorcselekmény, amelyet a szíriai háborúban feltűnt terrorcsoport követett el Európa területén. Szombaton a terrorszervezet újabb közleményt adott, amelyben leszögezte, a támadás annak a szent háborúnak a része volt, amelyet szervezetük az iszlám ellen harcoló országok ellen vív. Az ISKP nevéhez fűződik több oroszországi akció, így a szentpétervári metróban végrehajtott 2017 terrortámadás is, amelyben 15 ember vesztette életét. Az FSZB március 7-én jelentette be, hogy meghiúsítania az ISKP egyik terrortámadását a Moszkvától 150 kilométerre délnyugatra fekvő Kaluga megye egyik zsinagógája ellen.

Az Iszlám Állam nyilvános felelősségvállalása ellenére az orosz politikai vezetés első perctől Ukrajna felé mutogatott, és erről egyelőre nem is tett le. Mindezt úgy, hogy az orosz főváros már több merényletet élt át, az amerikai szolgálatok ez esetben figyelmeztették is Oroszországot.

Vlagyimir Putyin elnöknek 19 óra kellett ahhoz, hogy szóljon a lakossághoz, addig csupán annyit közöltek, hogy az elnök részvétét fejezte ki az áldozatok és családjaik felé. A szombati televíziós beszédben azonban Putyin úgy ígért megsemmisítő választ a terrortámadásra, hogy meg sem említette az Iszlám Államot, viszont annál inkább célzott az állítólagos ukrán szálra. 

 Az FSZB szerint a menekülő terroristákat Brjanszk régióban, az ukrán határ közelében fogták el, az orosz-ukrán határt akarták átlépni és erre megvoltak a kapcsolataik ukrán oldalon. Erre vonatkozóan azonban mindmáig semmiféle bizonyítékot nem mutatott fel Moszkva, az orosz ellenzéki portál, a Meduza lokalizációja szerint pedig a helyszín, ahol elfogták a merénylőket az orosz-ukrán-belarusz hármashatár térségében jóval közelebb volt Belaruszhoz, mint Ukrajnához.  

Csendes likvidálási hullám jöhet

Adódik a kérdés, milyen választ adhat Oroszország egy ilyen szörnyű terrorcselekményre. És – kinek? Vélhetően erőt és határozottságot kell felmutatnia, és ezzel nem is lógna ki a sorból. Az Egyesült Államok 2001. szeptember 11-re válaszul megtámadta az Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó Afganisztánt. Izrael 2023. október 7-re válaszul háborút indított Gáza ellen. Pakisztán a területét ért támadásokra Irán és Afganisztán irányába egyaránt célzott légicsapásokkal válaszolt az utóbbi időben. De kire csaphat le Oroszország- Afganisztánra, mert az Iszlám Állam afganisztáni ága vállalta a merényletet? Tádzsikisztánra, mert az elkövetők tádzsik állampolgárok?

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Népszava kérdésére leszögezte: válasz mindenképpen lesz, de hogy milyen, az az elkövetkező napokban fog eldőlni. Úgy vélekedett, a támadás minden vonatkozását lépésről lépésre ki fogják vizsgálni az orosz szakszolgálatok, kiderítik, pontosan kik a megrendelők, kik állnak a háttérben és lesznek különböző forgatókönyvek a válaszra, a politikai vezetés pedig eldönti, melyiket kommunikálja, hogy háborús célokra használja-e vagy sem a tragédiát. – Attól függ mi a prioritás. Ha a józanság mellett dönt Oroszország, akkor beismeri, hogy Ukrajnának nincs köze hozzá, nagyon kemény választ fog adni a terrorszervezetnek, és ezt kommunikálja. De még láthatóan ezután dönti el a Kreml, mi az, ami fontosabb az ő politikai céljai szempontjából. Ha azt ítéli hasznosabbnak, hogy még inkább Ukrajna ellen hangolja az orosz közvéleményt, és még inkább a háború mögé állítsa a lakosságot, akkor ezt fogja kommunikálni. A háttérben nyilván Oroszország csöndben végre fog hajtani likvidálásokat Afganisztánban, Tádzsikisztánban, Törökországban és mindenhol, ahová a tényleges szálak vezetnek, de ezt nem kommunikálja. Vagy józanul gondolkodva nyílt választ adnak az Iszlám Államnak és ezt kommunikálják. Viszont ebben az esetben Ukrajnát ki kell, hogy hagyják, és nem csapják le a már feldobott kommunikációs labdát. Ezt Putyin fogja eldönteni – állítja a szakértő.

 Eddig már három elmélet is megfogalmazódott: az Iszlám Állam áll a merénylet mögött, Ukrajnát kell keresni a háttérben, illetve, hogy az orosz szolgálatok művéről van szó. Tarjányi Péter szerint az utóbbi kettő valószínűsége a nullához közelít, mert óriási kockázattal járna. Ukrajna azért zárható ki, mert ha kiderülne, hogy egy ilyen terrortámadást szerveztek, az a nyugat és különösképpen az Egyesült Államok oldaláról beláthatatlan következményekkel járna. Oroszország részéről – bár volt már erre példa, amikor a moszkvai házrobbantások mögött 1999-ben majdnem biztosan az FSZB állt, hogy ürügyet szolgáltasson a második csecsenföldi háború kirobbantására – ezúttal nem valószínű. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is célzott ezekre a robbantásokra, már Oroszországban sem nem a 90-es éveket írjuk. Az orosz ellenzék ahhoz nem elég erős, hogy megváltoztassa az elnökválasztás eredményét, ahhoz viszont eléggé erős, hogy egy ilyen manipulációt felgöngyölítsen. Ha kiderülne, hogy az FSZB vagy bármely más orosz titkosszolgálat áll a támadás mögött az még a putyini hatalom számára is kezelhetetlen elégedetlenségi hullámot okozva az épp folyó ukrajnai háború feszültségei mellett.

Kvázi beismerő vallomást tett az orosz külügy

Annak kapcsán, hogy az orosz külügy azt vetette Washington szemére, hogy ha volt információja a támadásról, miért nem osztotta meg annak részleteit is Moszkvával, a szakértőt arról kérdeztük, mi az eljárás a globális terrorizmus elleni harc szabályai szerint az országok közötti információcserében. Tarjányi elmondta: Amikor bármely ország külügyminisztériuma azt mondja, hogy konkrét jelzést ad a másiknak, az azt jelenti, hogy abban benne van, milyen támadásra kell számítania a figyelmeztetett országnak, kik részéről, ha név szerint meg tudják mondani, akkor megmondják, nacionáléval, fotóval és minden ismert adattal, ha nem, akkor is megneveznek legalább valamilyen körzetet, csoportot. Abban az esetben van csak szűrés, ha az információ révén a figyelmeztetett ország saját ügynökeit leleplezné le enélkül. De az még ilyen esetben is kizárható, hogy ne közöljék a jelzett veszély ismert és megosztható részleteit.

– Az orosz külügy a felháborodott nyilatkozattal tulajdonképpen beismerte, hogy kapitt információt és kizárt, hogy ne lett volna benne konkrétum. Az, hogy ezt mennyire használták, az más kérdés. Nagyon sok esetben, például az szeptember 11-i terrortámadás kapcsán is utólag az derült ki, hogy az információáramlással baj van, akadozik a szolgálatok között is és nem mennek elég gyorsan át a döntéshozókhoz ahhoz, hogy arra időben hathatós válasz legyen. Attól, hogy az Egyesült Államok lead egy ilyen jelzést nem biztos, hogy komolyan veszi Oroszország, vagy, hogy az információ időben eljut a megfelelő helyre. Nyilván nem tudok konkrét számokat mondani, de úgy gondolom, hogy jelen esetben nagy százalékos valószínűséggel az orosz szolgálatok hanyagsága érhető tetten, nem vették komolyan, könnyebb volt ráfogni, amint tették is, hogy Amerika az orosz elnökválasztást akarja megzavarni", mondta Tarjányi.  Hozzátette, az információáramlást a szolgálatok között nemzetközi szerződések szabályozzák, és ezt be is tartják. Orosz-amerikai viszonylatban bármennyire hidegült is fokozatosan a viszony, ezeket az információkat mindkét fél komolyan vette és igyekezett megosztani. Az ukrajnai háború kitörése óta az emberi faktor nagyobb szerepet játszik, kérdéses, hogy a végrehajtók oldaláról mennyire veszik komolyan a beérkező információk továbbítását. De mint mondta, még jelen helyzetben sem feltételezné, hogy akár Oroszország, akár az Egyesült Államok ne adná át a másiknak a terrorizmussal kapcsolatos információkat.

Miért éppen Oroszország? 

Nemzetközi katonai és terrorizmus szakértők az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak egybehangzóan azt nyilatkozták, hogy az afganisztáni terrorcsoport Oroszországot kiemelt ellenségnek tekinti. Az elmúlt években személy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is irányította propagandáját a muszlimok állítólagos oroszországi elnyomása miatt.

Murat Aslan katonai elemző, a török hadsereg volt ezredese szerint ellenségnek tekintenek minden olyan országot, amely harcolt a Daes (Iszlám Állam) ellen. Oroszország márpedig máig ott van Szíriában, és ugyanúgy harcol a Daesh ellen, mint az Egyesült Államok, így mindkét ország ellenségnek számít a terrorcsoport szemében, vélekedett. Most Moszkvában, korábban Iránban követtek el merényletet, „és sokkal több támadást fogunk látni, talán más fővárosokban is" - mondta a török katonai szakértő.

Ugyanezt valószínűsíti Abdul Basit, a szingapúri S Rajaratnam School of International Studies vezető munkatársa is. Állítja, több támadás is lehetséges Oroszországban és nemcsak ott, tekintettel arra, hogy az ISIS-K közép-ázsiai származású - különösen tádzsik - harcosai kulcsszerepet játszottak a szíriai háborúban is az Iszlám Állam oldalán. A szíriai vereség után visszatértek a közép-ázsiai régióba, és mára annyira megerősödtek, hogy képesek végrehajtani nagyobb horderejű terrortámadásokat. Basit elmondása szerint a terrorcsoport közösségi médiacsatornáin "ujjonganak" és ünneplik a moszkvai merényletet. Az ilyen támadások "növelik a fegyveres csoportok hitelességét" – magyarázta az Al Dzsazírának-, ami aztán "növeli finanszírozásuk, toborzásuk és propagandájuk hatókörét". A szingapúri szakértő szerint az ISIS-K műveleti módszere a nagyszabású támadásokat megelőző propagandakampány felerősítése, és ez megfigyelhető volt a legutóbbi oroszellenes üzenetekben is.

Az amerikai Amira Jadoon, a közép-ázsiai terrorcsoportok szakértője azt mondta, hogy Oroszországot az ISIS-K kulcsfontosságú ellenfelének tekinti "Oroszország elkötelezettsége az ISIS és a vele kapcsolatban álló csoportok elleni globális harcban, különösen a szíriai katonai műveletei és az afgán tálibokkal - az ISIS-K riválisával - való kapcsolatteremtésre irányuló erőfeszítései” miatt. Véleménye szerint a terrorcsoport évek óta arra törekszik, hogy „globális befolyással rendelkező terrorszervezetté fejlődjön”. Azáltal, hogy olyan regionális hatalmakat céloz meg, mint Irán és Oroszország „ politikai jelentőségét és operatív hatókörét is hangsúlyozza a globális színtéren" - mondta Jadoon.

Kabir Taneja, az Observer Research Foundation indiai agytröszt munkatársa szerint az Iszlám Állam és minden hozzá csatlakozó dzsihádista csoport Oroszországot "a muszlimok elleni keresztes hadjáratot folytató hatalomnak" tekintik, s mint ilyen szent háborújuk célpontjává teszik. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a világ figyelmétől nagyrészt távol eső afganisztáni ISIS fiókszervezet, a szíriai és iráni kudarcok után „félelmetes erővé” szerveződött át, és ez „komoly kihívást jelent a zavart világ számára”.

Hogyan lehet ez ellen küzdeni, ez a nagy kérdés egy olyan időszakban, amikor a nagyhatalmi verseny és a globális geopolitikai zűrzavar háttérbe szorította a terrorizmus elleni küzdelmet - tette fel a nem költőinek szánt kérdést Taneja.