Az ítélet kedd délelőtt fél 11 órára meghirdetett elektronikus közzétételének időpontjára kevesebb támogató, mint újságíró gyűlt össze a Royal Court of Justice tiszteletet parancsoló épülete előtt. A Victoria Sharp bíró által jegyzett, a február 20-22-i fellebviteli tárgyalás alapján meghozott döntés szerint a WikiLeaks most 52 éves ausztrál alapítójának a beterjesztett kilenc pont közül háromban lehet reális esélye a sikerre, azaz annak elkerülésére, hogy az Egyesült Királyság kiadja őt az Egyesült Államoknak.
A következő lépést az amerikai félnek kell megtennie. Három héten belül biztosítékokat kell nyújtania afelől, hogy Assange számíthat az első alkotmánymódosításban rögzített szólásszabadság érvényesítésére, tárgyalása és ítélete során nemzetisége alapján nem kell előítéletektől tartania, vagyis ugyanazokra az alkotmányos védelmekre számíthat, mintha az USA állampolgára lenne, illetve nem hoznak ellene halálos ítéletet. Ha az Egyesült Államok elmulasztja megadni mindezeket a garanciákat, akkor Assange élhet a fellebbezés lehetőségével és sor kerülhet a fellebbezési meghallgatásra. Ha a biztosítékok időben megérkeznek, a felek ismét előterjeszthetik érveiket, bizonyítékaikat. Ez esetben május 20-án újabb tárgyalásra kerül sor, amely eldönti, kielégítőek- e az amerikai garanciák, és ennek megfelelően születik meg a végső verdikt az apelláta sorsáról.
A bíróság épületénél megjelentek előtt Assange ügyvéd felesége "elképedéssel" nyilatkozott a döntésről. Emlékeztetett arra, hogy férjét közel öt éve tartják fogságban vádemelés nélkül a szigorúan őrzött Belmarsh börtönben. Stella Assange két fiúgyermeket szült férjének az Ecuador londoni nagykövetségen politikai menekültként töltött évei alatt (2012-2019), majd a fogdában kötött vele házasságot. A felsőbírósági döntésnek különösen az az eleme döbbentette meg, amely szó szerint utal arra, hogy Assange "ki van téve a halálos ítélet veszélyének". Ezek alapján nem is érti, miért szólította fel a brit bíróság beavatkozásra az Egyesült Államokat.
Ahogy már korábban is több alkalommal, Stella Assange hangoztatta, hogy férje "politikai fogoly", akit újságíróként azért üldöznek, mert a WikiLeaksen publikált (bizalmas kormányzati és diplomáciai) iratokon keresztül mindenki számára világossá tette, milyen mértékű szenvedést okoznak az embereknek a háborúk. A társa ellen indított ügy annak bizonyítéka, hogy "támadásnak teszi ki magát az, aki fényt derít a háborúk mögött álló valós érdekekre". A kétségbeesett asszony, aki a februári, férje rossz egészségi állapota, állandó köhögése miatt távollétében lezajlott tárgyalás után félelmének adott hangot, hogy a börtönben fog meghalni, most felszólította a Biden adminisztrációt, hogy tagadja meg a brit bíróság által kért biztosítékokat. Ehelyett egyszerűen "ejteni kellene ezt a szégyenletes vádat, a demokrácia megcsúfolását". "Free Julian!" - szólított fel befejezésül, további kiállást sürgetve az újságíró-aktivista mellett.
A februári londoni tárgyaláson Assange egyik védője, Edward Fitzgerald arra hivatkozott, hogy ügyfele "csak a bizalmas információk megszerzésének és publikálásának bevett újságírói gyakorlatát követte. Olyan értesülésekről volt szó, amelyek mind igazak, nyilvánvalóak és közérdekűek voltak". Azzal is érveltek Victoria Sharp és Adam Martin Johnson bírák előtt, hogy Assange a "törvényes kereteken túlmenő akcióknak is ki lehet téve a CIA és más ügynökségek részéről". Ez alig burkolt célzás volt egy gyilkossági kísérlet vagy súlyos bántalmazás lehetőségére.
Utolsó felvonásához érkezett a brit jogi dráma, Julian Assange foggal-körömmel küzd a kiadatás ellen