Apró, mégis beszédes incidens történt múlt héten a Vörös-tengeren. A Szuezi-csatorna felé vezető, kulcsfontosságú hajóút forgalmát november óta akadályozó jemeni húszi lázadók több ballisztikus rakétát is kilőttek egy tartályhajóra. Ezek egyike eltalálta a panamai zászló alatt hajózó, nemrég kínai tulajdonba került Huang Pu olajszállítót, kisebb károkat okozva benne, ám Peking nem tiltakozott az incidens miatt, s a húszik sem dicsekedtek el támadásukkal az X közösségi médiában, ahogy máskor szoktak. Kínos hallgatásuk oka, hogy melléfogás történt: a húszik ugyanis korábban azt ígérték, nem támadnak meg kínai hajókat.
És nem csupán egy baráti ígéretet tettek. Az Irán támogatását élvező húszi lázadók, akik a tavaly októberben kirobbant gázai háborúban kezdettől az Izrael ellen terrortámadást elkövető Hamásszal vállaltak szolidaritást, nemrég Ománban titkos alkut kötöttek Kínával és Oroszországgal. A két ország helyi diplomatái és a húszik egyik vezető politikusa, Mohamed Abdel Szalam között lezajlott megbeszélések eredményeképpen a kínai és orosz hajók a támadás veszélye nélkül haladhatnak át az Ádeni-öblön és a Vörös-tengeren. Cserébe a két ország politikai támogatást ajánlott a húsziknak olyan testületekben, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa – mondta el a Bloomberg hírügynökség múlt csütörtöki jelentése szerint több, a militáns csoport tárgyalásait ismerő, név nélkül nyilatkozó személy.
Az egyre pusztítóbb gázai és ukrajnai háború közepette magas rangú amerikai katonai vezetők a múlt héten riadót fújtak a törvényhozásban Kína, Oroszország és Irán megújult közel-keleti és afrikai kapcsolatai miatt, rámutatva, hogy a három országot összekötő geopolitikai szövetségek veszélyeztethetik Amerika pozícióját mindkét régióban.
"Nagyon aggaszt ez a megújult kapcsolat Oroszország, Kína és Irán között" - mondta Michael Kurilla tábornok, az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) vezetője csütörtökön a képviselőház fegyveres szolgálatokkal foglalkozó bizottságának meghallgatásán. "Azt látjuk, hogy Irán Kínára, Oroszország pedig Iránra támaszkodik."
A Breaking Defence című, globális katonapolitikával foglakozó hírportál beszámolója szerint Kurilla a bizottság előtt kifejtette, hogy Kína vásárolja fel az amerikai szankciókkal sújtott Irán olajának "90 százalékát". Cserébe pedig Irán befolyását használja fel azon erőfeszítéseihez, hogy "az Egyesült Államok helyébe lépve, a Közel-Kelet egyik domináns erejévé váljon". "Tehát valójában Kína finanszírozza Irán felforgató és rosszindulatú viselkedését a régióban" - mondta. Irán eközben több ezer öngyilkos drónt szállított Moszkvának az ukrajnai háborúhoz, és még "egy gyárat is épített Oroszországban", hogy helyben gyárthasson ezekből még többet – idézte fel Kurilla. Az iráni segítség orosz viszonzását, benne bizonyos katonai képességek Teherán rendelkezésére bocsátását a tábornok „aggasztónak” nevezte, de azt mondta, nyílt keretek között erről nem beszélhet.
Vallomásában Kurilla nem fejtette ki a „háromszög” minden vonatkozását, de amerikai tisztviselők azt állítják, hogy Kína – halálos fegyverek szállításának kivételével – kiterjedt segítséget nyújt Moszkva ukrajnai háborújához, és Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök már Ukrajna 2022. februári lerohanása előtt "határtalan" partnerséget jelentett be. A tábornok megemlítette, hogy Kína – amely gyors ütemben fejleszti hadseregét egy esetleges Tajvan elleni támadásra készülve – szintén érdekelt iráni drónok megvásárlásában.
Visszakanyarodva a Közel-Keletre, Kurilla azt mondta, a régió "az elmúlt fél évszázad legingatagabb biztonsági helyzetével néz szembe". "Az (október 7-i) események nemcsak Izraelt és Gázát változtatták meg véglegesen. Megteremtették a feltételeket a rosszindulatú szereplők számára, hogy instabilitást szítsanak az egész régióban és azon túl" – fogalmazott. Hozzátette, hogy Irán, amely a Hamászt és a húszikat, valamint a libanoni Hezbollahot is támogatja, kihasználta azt, "azt az egyszerinek tekintett lehetőséget”, hogy a saját előnyére alakítsa át a Közel-Keletet.
"Irán évtizedek óta azon dolgozik, hogy bekerítse a régiót a megbízottjaival. És az elmúlt fél évben minden proxy (helyi közvetítő) hálózata működésbe lépett Irakban, Szíriában, Libanonban, Gázában, Ciszjordániában és Jemenben" - mondta. "Irán kiterjedt proxy-hálózata korszerű fegyverekkel van felszerelve, és a világ néhány létfontosságú kereskedelmi területét fenyegeti, aminek globális és amerikai vonatkozásai is vannak". Kurilla szerint Irán ugyanakkor tudja, hogy "évtizedes víziója nem valósulhat meg, ha a térség országai tovább bővítik az egymással való integrációjukat és elmélyítik partnerségüket az Egyesült Államokkal". Washington térségbeli amerikai partnerei, mint mondta, "elkötelezettek a régió előrehaladása mellett, és egyelőre kitartanak az Egyesült Államok mellett".
Az USA által vezetett közel-keleti műveletek
Az Egyesült Államok két műveletet vezet a Vörös-tengeren: a védelmi célú Prosperity Guardian hadműveletet, amelynek célja a hajók védelme a húszik rakétáival és drónjaival szemben, valamint a Poseidon Archer hadműveletet, amely az Egyesült Királysággal együtt a jemeni húszi célpontok ellen indított támadó csapássorozat. Kurilla szerint leendő, harmadik erőfeszítésük célja, hogy megakadályozzák az iráni fegyverszállítmányok húszikhoz való eljutását. A Prosperity Guardian réstvevőinek köre a decemberi indulás óta ingadozott, de jelenleg 24 partnerországa van, amelyek közül 17 "nyilvános".
