választás;önkormányzatok;

- Önkormányzatok lázadása

„A határozataink kétharmadát konszenzussal hoztuk meg. Még nagyobb arányú volt az együttszavazás, amikor a városfejlesztésről beruházásokról volt szó: itt 10 előterjesztésből 9-et egyhangúlag fogadtunk el.” Idén lesz 14 éve, hogy Budapest rendszerváltozás utáni első főpolgármestere 20 év után távozóban mérleget vont öt ciklusáról, részben a számok tükrében. Demszky Gábort a kétciklusos Tarlós István, majd Karácsony Gergely követte. Az ő idejükről ilyen statisztika nem ismert, de az arányok hasonlóak lehetnek.

A tétel valószínűleg országosan is igaz. Amennyiben a hatalom nem avatkozik bele a helyi ügyekbe, akkor igenis az ilyen meg olyan párti politikusok képesek együttműködni a főbb kérdésekben. Az ideológiai viták ugyan színezhetik a képet, de a fideszes parlamenti többség által 2011-ben elfogadott önkormányzati törvény kimondja: „A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.”

Márpedig a fideszes parlamenti többség és az Orbán-kormány sportot űz abból, hogy elvonja az önkormányzati jogokat. A Gyurcsány-kormány idején felhalmozott adósságok átvállalásával együtt a helyi gazdálkodás jogát jelentősen megkurtította. Az iskolák, a kórházak államosítását a helyi közösségek hatásköréből kiemelt beruházások, a településekre erőszakolt akkugyárak követték. A Covid-járvány idején turbósították az einstandot, és ma már milliárdos üzleteket kötnek a lakosság feje fölött.

A most kezdődő önkormányzati kampányban ígérhetnek a jelöltek fűt-fát, villamost, vasutat, toronyórát lánccal, a legfőbb kérdés az, hogy miből. Akárkiből is lesz októbertől főpolgármester, polgármester, akármilyen összetételű testületek is alakulnak majd, ha vért izzadnak, akkor sem tudják megvalósítani az ígéreteiket. Ha erre ráébrednek a választók Budapesten, a nagyvárosokban és a falvakban is, megkezdődhet az ellopott, elrabolt jogok visszafoglalása, kitörhet az önkormányzatok lázadása.