Kiss Ambrus: Hatalmas az érdeklődés a most induló Fővárosi Lakásügynökség iránt

Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésben arra kért mindenkit, hogy ne mossák össze a hajléktalanságot az elfogadhatatlan agresszív viselkedéssel.

Rákosrendező, a déli körvasút építése és a fővárosi közösségi közlekedési járműveken esetenként tapasztalható áldatlan állapotok, az utasok csökkenő szubjektív biztonság érzete is előkerült a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének napirend előtti felszólalásaiban. A Fidesz-frakció szokásos fővárost ostorozó hozzászólása után Őrsi Gergely II. kerületi polgármester felvetette, hogy a kerületi rendészetek besegíthetnének a fővárosnak a közterek és a járművek rendjének fenntartásában, erre lenne igény az önkormányzathoz érkezett állampolgári jelzések és a kerületi rendészek által végzett jelzések alapján. Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester üdvözölte a felvetést, mondván a hegyvidéki erdőkben 41-45 hajléktalan lakik, akik bejárnak a nagyobb csomópontokba kéregetni. Azzal is egyetértett, hogy ezt a kérdést nem szabad a rendőrség asztalára tolni, a közterek szubjektív biztonságérzetének növelése maradjon önkormányzati hatáskörben.

Minden közösségi közlekedést használó utasnak meg kell felelnie az utazási szabályoknak – szögezte le válaszában Karácsony Gergely főpolgármester, aki arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy a BKK az elmúlt félévben kielemezte a helyzetet és többször is egyeztetett ebben az ügyben a BRFK-val. A városvezető szerint a preventív ellenőrzésekkel lehet ezeket az eseményeket visszaszorítani, ugyanakkor arra kért mindenkit, hogy

„Intenzív volt a tavalyi év többek között a pápalátogatás, a sportesemények és a Sziget fesztivál okán” – egészítette ki a BRFK közgyűlés számára készítette 2023-ról szóló beszámolóját Terdik Tamás budapesti rendőrkapitány. Röviden ismertette a főbb bűnügyi mutatókat:

Több a lopás, de ezer alá esett vissza a lakásbetörések száma. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy nemzetközi jelenség, de nálunk is markánsan emelkedik a kibertérben történő bűncselekmények száma. Jelentősen csökkent Budapesten a halálos közúti balesetek száma, de a rendőrfőkapitány „határozottan nem elégedett ezzel az eredménnyel”. Ennek további csökkentése érdekében záró toleranciát hirdettek illegális gyorsulási versenyekkel kapcsolatban, a fővárosiak még több szondáztatásra számíthatnak, holott tavaly már 225 ezer esetben mérték a sofőrök alkohol szintjét. A BRFK beszámolóját egyhangúan elfogadták. Támogatták a február 23-a a romák ellen rasszista indítékból elkövetett sorozatgyilkosságok áldozatainak emléknappá nyilvánítására vonatkozó javaslatot is.

A következő napirendi pont tárgyalásakor ismét előkerült a városháza el(nem)adásáról szóló hangfelvételek ügye, természetesen a Fidesz felvezetésében. Az előterjesztés egyébként a II. kerület, Vár-hegy és a Mocsáros természetvédelmi terület újabb 51 hektáros részének helyi jelentőségű természeti területté nyilvánításáról szólt. A III. kerületben lévő hatlamas 90 hektáros egybefüggő zöld területből eddig 24 hektár volt védett, ezt bővítik most jelentősen. A Fidesz azonban ezt is kevesellte, mondván a fennmaradó 13 hektárt is védeni kellene, nehogy lakópark épüljön oda. Kiss László óbudai polgármester és Tüttő Kata főpolgármester-helyettes ehhez képest arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mocsáros az előző ciklusban volt beépítésre szánt területként nyilvántartva, amelyet éppen a jelenlegi kerület és városvezetés nyilváníttat több lépésben természetvédelmi területté, illetve közparkká, hogy ezt megakadályozzák.

A Fidesz képviseletében felszólaló Hassay Zsófia erre azzal állt elő, hogy a kerület semmit se tett a terület rendbetételéért, ahol mostanra egy csomó hajléktalan él, erre semmiféle megoldást nem kínál az előterjesztés. Tüttő Kata erre annyit válaszolt, hogy a terület egészének természetvédelem alá helyezése azt jelentené, hogy ott azután se piknikezni, se kutyát sétáltatni nem lehet, márpedig ez aligha szolgálja az ott élőket. Karácsony Gergely pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy közparkot az új építészeti törvény szerint nem lehet építési területté visszaminősíteni, így ez elég védelmet jelent. A Fideszt ez sem győzte meg, így végül az ellenzéki képviselők támogatásával fogadták el a javaslatot, a kormánypártiak nem szavaztak.

A főváros több kerületi lakásügynökség létrehozása után a múlt héten jelentette be a saját szervezet indítását. A modell lényege, hogy a jelenleg üresen álló lakásokat szociálisan rászorulók számára is elérhető bérleti díjjal bevonják a budapesti lakáspiacra. A főváros első körben olyan 20–100 négyzetméter közti, költözhető lakásokat keres, amelyek közművesítettek, van konyha és fürdőszoba, illetve legalább egy lakóhelyiség. Minden lakásról értékbecslés készül. A piacinál olcsóbb bérleti díj fejében a főváros gyakorlatilag minden kiadással kapcsolatos teendőt és kockázatot átvállal a tulajdonostól: így kezeli és bérbe adja az ingatlant, és garantálja a tulajdonos felé a rezsi és a lakbér pontos fizetését, valamint a lakás kiürítését a szerződés lejártakor. Hosszú távra szerződnének. Az érdeklődők az ügynökség honlapján keresztül jelentkezhetnek. A cél egy új lakhatási modell kialakítása, amely képes enyhíteni a kialakult lakáskrízist és válságot. A magánlakások bevonása mellett önkormányzati tulajdonú, eredetileg nem lakás célú, használaton kívüli épületek funkcióváltó felújítását is tervezik, egy ilyen projekt már zajlik Újpesten Európai Uniós forrásból, ahol egy iskolaépület kap új lakófunkciót.

A lakásügynökség nem lehet szitokszó – összegzett Kiss Ambrus. A Fidesz ezúttal azt kérte számon a városvezetéstől, hogy miért nem korábban csinálták meg ezt. Már 2021-ben készen álltak a megvalósításra, de a magyar kormány még mindig nem írta ki az uniós pályázatot erre a programra. A főváros így most ettől függetlenül indítja el a programot.

A Fidesz tartózkodott, de az ellenzéki többség megszavazta. A közgyűlés gyakorlatilag vita nélkül elfogadta a BKK és a BKV beszámolóját és idei üzleti tervét, amelyről korábban beszámoltunk.