„Az a kérdés, hogy ki rakta a mérget az almába” – Az ÁSZ ellenőrző jelentését tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes közölte, a számvevőszéki jelentés gyakorlatilag alátámasztotta, amit eddig állított a városvezetés.

A költségvetési rendelet módosítását célzó előterjesztés részeként tárgyalták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrző jelentését. (Ennek megállapításairól korábban részletesen beszámoltunk.) A legfontosabb megállapítások között olvasható, hogy a Fővárosi Önkormányzat működési bevételei a vizsgált időszak egyik évében sem nyújtottak fedezetet a működési célú kiadásokra, amely pénzügyileg fenntarthatatlan helyzetet jelez. Ezt a pénzügyi helyzetet számos külső tényező alakította kedvezőtlenül: a járvány, a gazdasági visszaesés, az energiaválság és az infláció mellett az ÁSZ ide sorolta a különböző kormányzati intézkedéseket, mint például a szolidaritási hozzájárulás összegének emelését, a mikro-, kis és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2 százalékról 1 százalékra csökkentését.

Azt is megállapították, hogy a működési hiány alapvetően a személyi juttatások és az önkormányzati cégeknek – elsősorban a közösségi közlekedést szervező Budapesti Közlekedési Központ (BKK) juttatott támogatások növekedéséből és a szolidaritási hozzájárulás emelkedéséből jött össze.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a számvevőszéki jelentés gyakorlatilag alátámasztotta, amit eddig állított a városvezetés: „a főváros 2021-től a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált, mivel az államnak fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét, vagyis Budapest finanszírozza az állam működését”.

Tüttő Kata szerint már Tarlós István is azzal küzdött, hogy a Budapesten megtermelt adóbevételeknek csak a töredéke marad itt. Szerinte a kormány

Bagdy Gábor korábbi pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes szerint olyan ez, mint Hófehérke almája: az egyik fele gyönyörű szép, a másik rohadt, így van ez a főváros gazdasági helyzetének megítélésével is. Bagdy a jelen helyzetet úgy írta le, hogy a város súlyosan eladósodott, holott a Tarlós István vezette önkormányzat 200 milliárdot hagyott a kasszában, a működési hiányt csak huncut pénzügyi trükkökkel lehetett leplezni. Most már a fővárosnak egy célja van, hogy a döglött lovat áthúzzák az út túloldalára, csak a júniusi választásig akarják kihúzni, után azonban jön az összeomlás.

– jegyezte meg erre Karácsony Gergely, aki szerint „ha a kormány GDP arányosan ugyanúgy finanszírozná a fővárosi önkormányzatot, ahogy Tarlós Idején, akkor évente 90 milliárddal többől gazdálkodhatnának. Az idén 75 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnünk. Szóval a kezünkben a mérgezett alma és maguk abban bíztak, hogy beleharapunk és mind meghalunk. Az új kormányszóvivőt idézve: sikerült? Jelentem nem sikerült.”

A Fővárosi Közgyűlés végül 18 ellenzéki igen szavazattal elfogadta az előterjesztést.

Az ülés fennmaradó részében gyakorlatilag vita és hozzászólás nélkül fogadták el az előterjesztéseket, közük a BGYH beszámolóját és a Duna-parti Építési Szabályzatok három módosítását. Nem támogatták viszont a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat kérését, miszerint a fővárosi önkormányzat fizesse ki az FRNÖ 241,7 millió forintra rúgó adósságát és indítsanak vizsgálatot az adósság keletkezésének ügyében. A roma önkormányzat elnökségét hat hónapja elvállaló - az előterjesztést jegyző - Abházi József szerint a főváros segítsége nélkül durván még 50 évig csődben lesznek, ami teljesen ellehetetleníti a működésüket. A főváros főjegyzője által tett észrevétel szerint azonban a fővárosi önkormányzat törvénysértő módon járna el, ha az FRNÖ működését vizsgálná, de a pénzügyi segítségnyújtásra sincs törvényes lehetőség a Magyar Államkincstár által kezdeményezett végrehajtás miatt.