Hatalmas csapást jelent Vlagyimir Putyin tekintélyére a terrortámadás, amelyet titkosszolgálatai sem tudtak megakadályozni

Hatalmas csapást jelent az orosz elnök tekintélyére az újraválasztása után néhány nappal a krasznogorszki Crocus City Hall rendezvénykomplexumban  elkövetett terrortámadás, amelyért az Iszlám Állam - Horászán Tartomány nevű csoport (ISKP) vállalt felelősséget. Vlagyimir Putyin titkosszolgálatai tudták, hogy a fővárosban tádzsik fegyveresek merénylete készül, mégsem  tudták azt megakadályozni. A mészárlásban és a tádzsik támadók által felgyújtott, leomlott épületben pénteki összesítés szerint legalább 143 ember halt meg, a sebesültek száma meghaladta a 380-at. 

Néhány nappal a március 22-i terrortámadás előtt az orosz Biztonsági Tanács tagjaival közölték, hogy tádzsik állampolgárok merényletet készülnek elkövetni Oroszországban - írta a Centr Doszje tényfeltáró portál, egy a biztonsági szolgálatokhoz közel álló forrására hivatkozva. A szolgálatok szoros figyelemmel kísérték az ISKP tevékenységét, mert a tálibok újbóli afganisztáni hatalomra kerülése óta a csoport külföldi terrorcselekmények elkövetésére összpontosított, és Oroszországot tartja egyik fő ellenségének.

A Vazsnije Isztorii független orosz hírportál felidézi, hogy az elmúlt nyolc hónapban nyolc merényletet kísérelt meg az ISKP Európában és másutt, és ezekből hetet sikerült meghiúsítani. 2023 nyarán a német és a holland rendőrség hét tádzsik, kirgiz és türkmén ISKP-terroristát tartóztatott le, akik lőfegyveres támadásokra készültek. 2023 karácsonya előtt a német, osztrák és spanyol szolgálatok több tádzsikot vettek őrizetbe, akik a bécsi Szent István-székesegyház és a kölni dóm híveit akarták megtámadni. December 25-én a kirgizisztáni Dzsalálábádban fogtak el több, az ISKP-ra felesküdött 16 éves fiatalt, akik pokolgépet akartak helyezni a város karácsonyfája alá és támadást intézni egy ortodox templom ellen. Idén január 28-án merénylőik az isztambuli Szent Mária templomban tüzet nyitottak a hívekre, egy ember meghalt. Az elmúlt hónapokban több támadással próbálkoztak Franciaországban, de ezeket mind meghiúsították – közölte a hét elején Emmanuel Macron elnök.

a Reuters hírügynökség tádzsik biztonsági forrásokra hivatkozva ma írta meg, hogy a közép-ázsiai országban a héten kilenc olyan embert vettek őrizetbe, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze lehet a Crocus City Hall kulturális központban múlt pénteken elkövetett terrortámadáshoz.

Az orosz bűnüldöző szervek ismerték ezeket a fejleményeket, és magasnak ítélték az oroszországi merényletek kockázatát – írja a Centr Doszje –, a március 22-i támadást mégsem sikerült megakadályozni, holott március 7-én az amerikai kormány figyelmeztette Oroszországot és saját állampolgárait is a moszkvai tömegrendezvényeket, köztük koncerteket fenyegető támadások veszélyére. Ennek foganatjára jellemző, hogy március 19-én Vlagyimir Putyin a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetői előtt az orosz társadalom „megfélemlítésére és destabilizálására” irányulónak nevezte az amerikai figyelmeztetést.

Az orosz elhárítás fiaskóját külön fájdalmassá teszi – mutat rá a Meduza hírportál –, hogy a Moszkva északbyugati peremvárosában 2009 októberében megnyitott Crocus City Hall az orosz főváros legnagyobb és legmodernebb koncerthelyszíne volt, ahol nemcsak az orosz popzene csillagai léptek fel, hanem külföldi hírességek is, Elton Johntól Dua Lipáig. Az azeri orosz milliárdos, Azar Agalarov érdekeltségébe tartozó hatalmas bevásárló és szórakoztatóipari központ részét képező koncertpalota felépítése becslések szerint 70 millió dollárba került. Bár a főváros és Moszkva megye határán feküdt, nem volt nehéz megközelíteni. A közeli Mjakinyino metróállomásról, amelynek kiépítését részben a Crocus Group vállalkozás állta, fedett folyosó vezetett a fényűző üvegpalotához.

A köszöbön álló terrorveszély ismeretében ha valamit, akkor ezt az épületegyüttest kiemelten védenie kellett volna Putyin titkosszolgálatainak, amelyek figyelmét azonban leköthette a terroristának nyilvánított ellenzéki szereplők ellen folytatott hadjárat, vagy - ahogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője feltételezte minapi nyilatkozatában - alábecsülhették a fenyegetés léptékét, és Ukrajnát akarták mindenért vádolni.