Ellentétes hatások alakítják az inflációt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinek értékelése szerint: a forint elmúlt hetekben tapasztalt gyengülése magasabb irányba tolná, ezzel szemben a vártnál sokkal gyengébb gazdasági növekedés és belső kereslet hűti az áremelési folyamatokat – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója, a jegybank friss Inflációs jelentését bemutató tájékoztatón. A gazdaság a múlt év végén stagnált, megállt a kilábalás, ami miatt az áremelkedések alacsonyabbak lettek az első két hónapban, vagyis az infláció a vártnál nagyobb mértékben csökkent. Ezt segítette, hogy az élelmiszerárak is lassabban nőttek. Az MNB szakértői szerint az élelmiszerek visszafogott drágulását a csökkenő globális élelmiszer-alapanyagárak mellett az erősebb versenyt generáló kormányzati intézkedések is támogatták. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az utóbbi hónapokban megfigyelt visszafogott átárazások rövid távon fennmaradnak, így az idei évben 2 százalék körül, míg 2025-ben 3,8 százalékkal drágulhatnak.
A KSH adatai szerint februárban már csak 3,7 százalék volt a pénzromlás mértéke, és az év eleji vártnál kisebb áremelések miatt az MNB csökkentette idei éves inflációs előrejelzését: most 3,5-5 százalék közé várja, ami a szélső érték fél százalékos csökkentését jeleneti a tavaly decemberi előrejelzéshez képest. Az MNB elemzői szerint azonban átmenetileg megáll az infláció csökkenése, sőt, a következő hónapokban a mutató az 5 százalék közelébe emelkedhet. Az ok, hogy márciusban- áprilisban drasztikus mértékben, 10-15 százalékkal emelték szolgáltatási díjaikat a bankok és a távközlési cégek. Az idei éves 3,5-5 százalék után 2025-re 2,5-3,5 százalékos inflációt várnak a jegybankárok, vagyis a mutató 2025 első hónapjaiban csökkenhet tartósan a jegybank 2-4 százalékos célsávjába.
A vártnál gyengébb gazdasági növekedés – az MNB szakértői idénre 2-3 százalékos GDP-t várnak –, valamint a munkaerőpiaci folyamatok azt vetítik előre, hogy a béremelések is kisebbek lehetnek. A munkanélküliség 2024 februárjában 4,6 százalékra, Covid-válság alatt mért szintre ugrott. A szakértők szerint idén minimális mértékben esik a foglalkoztatás a versenyszférában, a trend jövőre fordulhat meg. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség csökkenésére 2024 második felében lehet számítani. Az MNB elemzői szerint egyre többen lépnek ki a munkaerőpiacra, miközben a gazdaság lassulása miatt a cégek kevésbé bővítenek. A két hatás eredőjeként egyébként enyhült a munkaerőhiány. Ennek lehet a következménye, hogy a cégek kisebb béremeléseket hajtanak végre, amely első hallásra nem jó hír az munkavállalóknak, ám ezzel is csökken az inflációs nyomás a gazdaságban. Az MNB szerint idén a bruttó bérek 7,7-9 százalékkal, 2025-ben 7,4-8,7 százalékkal emelkedhetnek, ami idén 3-4, jövőre pedig 2-3 százalékos reáljövedelem emelkedést jelent.
Márciusban lesz a mélypont
Márciusban még csökkenhet az infláció a februári 3,7 százalékhoz képest, ám a harmadik havi adat lesz a mélypont, onnantól emelkedés várható – vélekedtek az OTP Bank elemzői. Vagyis ők kevésbé optimisták, mint az MNB szakértői. Áprilistól fokozatosan gyorsulhat az árindex, éves átlagban 4,3 százalékos pénzromlást várnak. A bank elemzői a februári, vártnál jobb adat ellenére sem csökkentették a várakozásaikat, mert szerintük a gyengébb forint és a magasabb kőolajár nagyobb áremelkedéssel járhat. Szerintük a jegybanknak lassítania kellene a kamatcsökkentésekkel. Kedden az MNB Monetáris Tanácsa 0,75 százalékponttal, 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatát. Az OTP elemzői szerint az alapkamat júniusra 6,75 százalékra csökkenhet, háromszor 0,75 százalékpontos kamatcsökkentéssel. Az év végére 6 százalékos alapkamatot várnak, három lépésben, vagyis lépésenként alig 25 bázispontos kamatcsökkentéssel. Mivel bizonytalan a gazdasági környezet azt sem zárták ki, hogy az év második felében egyáltalán nem lesz kamatcsökkentés.
Erősebb forintot akar az MNB
A MNB-nek elvileg nincs árfolyamcélja, de egyre többször fogalmaz meg olyan üzeneteket, amelyekből az hallatszik, hogy nem akarja gyengíteni a forintot. A 2010-es évekre szinte folyamatosan jellemző volt a forint leértékelődése, a jegybank kifejezetten erre játszott, aminek köszönhetően az forintban számított exportbevételek nőttek, a forintban számított munkerőköltségek nem vagy mérsékelten emelkedtek. Ez adta a magyar gazdaság versenyképességét. Ugyanakkor a jegybank szerint, míg a forintgyengítés 2010-ben nem járt infláció importálásával, a 2020-es években ez megváltozott. A jegybank több alkalommal is megüzente ezt a véleményét, s most is utalt egy ilyen tanulmányra Balatoni András. A szakértő azt is elmondta, hogy a szolgáltatási szektor magas inflációját az importált infláció alacsony tartásával lehet egyensúlyozni. Azt ugyan már nem tette hozzá, de ebből következik, hogy az importált infláció csakis erős forint mellett csökkenthető, vagyis az MNB vélhetően úgy fogja alakítani a monetáris politikát, hogy nem engedi a forint leértékelését, gyengülését. Vagyis ugyan a jegybanknak nincs kimondott árfolyamcélja, ugyanakkor az inflációs cél elérése érdekében nem fogja engedni a gyengülni forintot. Így abban lehet bízni, hogy idén az euró árfolyam a 400 forintos lélektani határ alatt marad.
