A NASA bemutatta az első olyan műszereket, amelyeket arra terveztek, hogy a Hold felszínén használják majd az Artemis-3 küldetés során. A speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközök értékes adatokat fognak gyűjteni a Hold környezetéről, belsejéről, valamint arról, hogyan lehet hosszú távon fenntartani az emberi jelenlétet a Holdon. Ezek az eredmények segíthetnek előkészíteni egy későbbi Mars-expedíciót. „Ezekkel a Hold felszínén elhelyezett innovatív műszerekkel olyan utazásra indulunk, amely lehetővé teszi a csapatmunka megvalósítását ember és gép között – ez egy teljesen új módszer a tudomány számára” – mondta Pam Melroy, a NASA munkatársa.
Három tudományos kísérlet folyik majd a Holdon. A LEAF (Lunar Effects on Agricultural Flora, azaz a Hold hatásai a szántóföldi növényekre) keretében az űrhajósok különböző növényeket termesztenek majd a Hold felszínén, és megfigyelik, hogy ezek mennyire képesek fotoszintetizálni és növekedni, valamint hogyan reagálnak az alacsony gravitációból és a világűr sugárzásából fakadó stresszre. Az eredmények a remények szerint segíthetnek megérteni a tudósoknak, hogy a világűrben termesztett növények fogyasztása hogyan hat az emberi szervezetre. A LEAF-et Christine Escobar, a Space Lab Technologies munkatársa vezeti. A LEMS (Lunar Environment Monitoring Station, azaz a holdi környezetet megfigyelő állomás) egy olyan, kis méretű szeizmométert takar, amely a Hold déli pólusának környékén történő földrengések (igazából holdrengések) mérésére szolgál, ezáltal a terület felszín alatti struktúrájának megértésében segíti a kutatókat. A műszer a Hold kérgének és köpenyének regionális szerkezetét fogja vizsgálni, ami értékes információkkal gazdagítja a holdkeletkezési és evolúciós modelleket. A tervek szerint három hónaptól két évig terjedően fog működni, és kulcsfontosságú állomássá válhat egy jövőbeni globális holdgeofizikai hálózatban. A LEMS-t Mehdi Benna, a Baltimore megyei Maryland Egyetem kutatója vezeti. A harmadik, LDA (Lunar Dielectric Analyzer, azaz holdi dielektromos elemző) nevű kísérletben pedig a regolit (egyes szilárd kérgű égitesteken a felszíni kőzetekre változó arányban ható fizikai aprózódás, kémiai mállás, illetve a Földön még a biológiai folyamatok által létrehozott, vagy jelenleg is képződő törmelékes kőzetréteg – a szerk.) elektromos vezetőképességét mérik majd. Mivel a porrészecskékhez kötött jég jelentősen megnöveli a vezetőképességet, az LDA azt vizsgálja majd, hol lehetnek vízjégkészletek. A műszer lényeges információkat gyűjt majd a Hold felszín alatti szerkezetéről, figyeli a Nap forgási szögének változása által okozott dielektromos változásokat, és keresi az esetleges fagyképződést vagy jéglerakódásokat a Holdon. Ezt a kísérletet Hideaki Miyamoto, a Tokiói Egyetem tudósa irányítja.
Az Artemis-3 misszió legkorábban 2026-ban indul a Holdra, azaz több mint 50 év szünet után lépnek majd amerikai úrhajósok a Hold felszínére. Mint ismert, legutóbb 1972 decemberében, az Apollo-17 küldetés keretében küldött embereket a NASA az égitestre. Az Artemis-3 szimbolikus küldetés is lesz egyben, hiszen ennek keretében az első nőt, az első színes bőrű embert és az első nemzetközi partnerét is a Holdra juttatja az amerikai űrügynökség. A tervek szerint négy űrhajós lesz az Orionon, de csak ketten hagyják majd el az űrhajót, ők 6,5 napig tartózkodnak majd a Hold felszínén, űrsétákat tesznek, mintákat gyűjtenek, és kutatási feladatokat is végeznek. A többiek az Orionról irányítják majd a műszereket és a kutatásokat.
