Nem sietteti semmi a Fedet a kamatgyeplő lazításában- jelentette ki az amerikai jegybank elnöke, a múlt hétvégén közzé tett inflációs adatok ismeretében. Jerome Powell, a mellett, hogy részletezte a türelemre okot adó gazdasági mutatókat, külön hangsúlyozta az általa irányított intézmény politikai függetlenségét. A tengeren túl 2022. elején kezdődött el a mintegy másfél éves kamatemelési ciklus, és az irányadó kamatot tavaly július óta tartják változatlan, 5,3 százalékos szinten. Az inflációs csúcsot 2022-ben mérték, 7,1 százalékkal, és a mostani közlés szerint idén februárra 2,5 százalékra szorult vissza a drágulás. Ez már elég közel van a kitűzött 2 százalékos szinthez, a gazdaság elég erős, a statisztikák nem mutatják a vásárlóerő gyengülését, a munkaerőpiac ugyancsak kiegyensúlyozott, így semmi nem sürgeti a monetáris beavatkozást.
Igaz ugyanakkor, hogy egyensúlyozni kell, kivárni az infláció megfelelő szintjét, közben megelőzni a recessziót. A Fed árgus szemekkel figyeli a munkaerőpiac alakulását, és a legkisebb váratlan fordulatra lépéseket ígért Jerome Powell, aki üzent a politikusoknak is, egész Amerika, nem pedig egy -egy párt érdekében dolgozunk- mondta. A tőkepiacok továbbra is arra számítanak júniusban sor kerül a kamatcsökkentésre és minden jel szerint egyetértenek az amerikai jegybank szándékaival. 2024 első negyedében az egyik legfontosabb tőzsdei hőfokmérő, a Standard and Poor's 500 (S&P 500), az amerikai tőzsdén jegyzett 500 legnagyobb vállalat részvényárfolyamainak súlyozott átlagát követő index 22 alkalommal rekordot írt, összesen 10 százalékkal zárt magasabban a december végi szintnél. A befektetők 50 milliárd dollárt költöttek márciusban részvényvásárlásra az EPFR Global, a tőkebefektetéseket világszerte nyomon követő intézmény adatai szerint. Emelkedett a kisebb amerikai vállalatok teljesítménymutatója, a Russell 2000 index is 4,3 százalékkal, ezek nagy a sikervállalatok farvizén szörfölnek, - állítják az elemzők, akik ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az eladósodás is nő ebben a körben, számos társaság megduplázta hiteleit az előző év hasonló időszakához mérve. Nem tartják jó jelnek azt sem, hogy a magánszférában a hitelkártya adósságok, különösen az autóvásárláshoz kapcsolódóak, ugyancsak túl gyorsan, az utóbbi tíz év legnagyobb ütemében gyarapodtak a tengeren túl.
A „hetek”, amelyek a S&P 500 legnagyobb teherhordói, értékük 40 százalékot tesz ki a kosárban, nem egyirányba húztak. Az Apple 10 százalékos, és a Tesla 28 százalékos negatív mérlegét viszont ellensúlyozták a Nvidia, a Meta, az Amazon és a Microsoft, a felét adták a piac gyarapodásának, az Alphabet egyensúlyozott a mérleg két oldalán. És akkor a komolyság kedvéért, Trump vállalkozása, a Truth Social (Társadalmi igazság) nevű szociális platform, miután frigyre lépett a New York-i tőzsdén már nagy tekintélynek örvendő Digital World-el, lángra gyújtotta a Wall Streetet, múltheti debütálásának napján 60 százalékos árfolyamemelkedést produkált. Hogy nem a társaság valós üzleti sikereinek köszönhető a befektetői lelkesedés, abban biztosak lehetünk, a Bloomberg szerint, a Truth Social forgalma az utóbbi 9 hónapban 3,4 millió dollár volt, miközben vesztesége 49 millióra rúgott, összesen 5 millió aktív felhasználót számláltak, miközben az X-en 250 milliót. Az viszont bizonyos, hogy Trump kliensei mind aktívak, és a jelek szerint pénztárcáikat is buzgón nyitják, vélhetően nem a közvetlen tőzsdei, inkább egy esetleges távlati haszon reményében. Most minden esetre 8 milliárdra emelte a társaság értékét a tőzsdeláz, legalább 4 milliárddal gyarapítva Trump készleteit, legalább is részvényeinek értékét, ami persze lehet, hogy csak tiszavirág életű lesz, de pillanatnyi segélyt biztosan jelent.
A Forbes aktuális listáján Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa megelőzte Elon Muskot, az előbbi vagyonát 194,1 milliárd dollárra teszik, utóbbiét pedig 193 milliárdra értékelik.
Bezos márciusban, hála a tőzsdének, 1,3 milliárd dollárral gazdagodott, míg a Tesla részvények árfolyamesése 1,2 milliárddal rövidítette meg Muskot. A leggazdagabb változatlanul, a látszólag csendesebb vizeken evező, elsősorban a luxusiparban érdekelt európai, az LVMH tulajdonosa, Bernard Arnault 235,3 milliárd dollárból gazdálkodhat. Bezos rögtön költekezett, elkötelezve magát az MI-vel.
A napokban jelentették be, az Amazon átutalja a tervezett 4 milliárd dolláros befektetés második részletét, 2,75 milliárd dollárt, a mesterséges intelligenciát fejlesztő Anthropic-nak. Az MI reménybeli sztárja Claude - így hívják az OpenAI legújabb kihívóját, veszélyes versenytárs, miután atyja, az Anthropic alapítója nem más, mint Dario Amodei, az OpenAi kutatásainak hajdani irányítója.
Az Oroszországból kényszerből távozó vállalatok – legalább ezer nyugati cég – veszteségeit 107 milliárd dollárra teszik az elemzők. A Reuters szerint tavaly augusztus óta felgyorsult az exodus, és a külföldi vállalatok jelentős leértékeléssel válnak meg ottani vállalkozásaiktól. Moszkva az információk szerint a valós értéknél 50 százalékkal alacsonyabb áron vásárolja fel a hátra hagyott eszközöket, de például a Shell, a Polymetal International 10 milliárd euró, állítólag 90 százalékos veszteséggel hagyta el Oroszországot.
A Danone múlt héten 1,3 milliárdos veszteséggel távozott, az osztrák Wienerberger is hátra hagyta leányát, hogy mennyibe került ez, még nem hozták nyilvánosságra. A Yale School of Management elemzői még 100 oroszföldön működő nyugati cégről tudnak, köztük a nevesebbek az Auchan és a Benetton. A nyugati cégek közvetett veszteségei az orosz állami hírügynökség szerint 288 milliárd dollárra rúghatnak.
Vizsgálatot indít az EU az Alphabet, az Apple és a Meta ellen, miután úgy látja, a társaságok nem felelnek meg a digitális tevékenységre vonatkozó, nemrég életbe lépett, európai szabályozásnak. A versenyelőnyök bántják a vizsgálódók szemét, így az Alphabet esetében a Google Play-en való tájékozódás, a Google Search semlegessége, az Apple-nél az App Store, és a Safari működése, a Meta-nál pedig a «Pay or Consent» (fizess, vagy fogadd el adataid felhasználását) modell került a figyelem középpontjába. A 12 hónapos vizsgálatsorozat esetleges negatív eredménye komoly érvágást jelentene az érintetteknek, a büntetés a teljes forgalom 10 százalékára rúghat.
Nem vállalja a tőzsdei megmérettetést az Alibaba, elállt logisztikai leányvállalatának tőzsdei bevezetésétől. Cainiao nevű társaság részvényeit Hongkongban dobták volna piacra 1 milliárd dollár bevétel reményében, ám a pillanatnyi piaci helyzetben az elképzelést irreálisnak ítélték a tulajdonosok. Az Alibaba egy évvel ezelőtt hat önálló egységgé osztódott, a terv az volt, hogy a különböző területeken tevékenykedő kisebb vállalkozásokat egyenként vezessék be a nyilvános piacra, ám azóta a körülmények változtak, a konjunktúra megtorpant, a piacok lelkesedése pedig alábbhagyott. Az Alibaba ajánlatot tett az alkalmazottak, illetve külső befektetők tulajdonában lévő mintegy 36 százalékos pakk visszavásárlására 3, 7 milliárd dollárért, azaz a cég jelenlegi értékét jelenleg alig több, mint 10 milliárdra teszik, miközben a tőzsdei bevezetés terveiről szóló kommunikáció ennek a duplájáról szólt.
