„Hazafiak”, így nevezik magukat Európa-szerte azok a „szuverenisták”, akik az utóbbi időben leginkább azzal tűnnek ki, hogy „békepártiságukban” egyenlőségjelet tesznek az agresszor és áldozata közé. Ők, akik azt vizionálják, hogy saját hazájuk szuverenitását veszélyezteti az a szövetség, amelynek előnyeit élvezik, gyakorlatilag azt várják el Ukrajnától, hogy feltétel nélkül letegye a fegyvert, s elfogadja területe egyötödének orosz elcsatolását. Ők azok, akik az Európai Uniótól azt követelik, hogy szüntesse be Ukrajna támogatását, dobja oda szabad prédaként Putyin birodalmi ambícióinak, fittyet hányva a második világháború intő tapasztalatára.
Európa sokszínű, a hangja is többszólamú, de az ilyen „hazafiság” mögött nem e sokszínűség, hanem júdáspénz sejlett fel a Voice of Europe portál leleplezésével.
Ezt viszont már inkább hazaárulásnak hívják, mintsem hazafiságnak, az idegen hatalmak által fizetett „hazafiakat” pedig ügynöknek, azaz hazaárulónak.
A cseh és belga szolgálatok által irányított leleplezés annak ellenére súlyos csapás Oroszország hibrid háborújának fontos pillérére, a dezinformációra, hogy nem élvonalbeli információs forrásról van szó. Nem is az volt a lényege, hogy ezen a felületen mit nyilatkoznak uniós politikusok, hanem hogy kifizetési paravánként működjön a Kreml janicsárjai számára, akik aztán minden létező fórumon ugyanazt a propagandát nyomatták, s lelkesen bomlasztották az EU egységét.
Az nem meglepetés, hogy a Kreml saját fizetett ügynökeit próbálja minél előnyösebb helyzetbe hozni a következő uniós döntéshozásban, vagy hogy az Európa Hangjára épülő ügynökhálózatnak magyar érintettjei is vannak. Bár nem tudom, hogy nálunk miért kellene bármely periférián mozgó politikust külön fizetnie a Kremlnek olyasmikért, amiket a teljes magyar kormányzati apparátus amúgy is közpénzen hirdet, mindenesetre nem maradtunk ki a buliból. A magyar hatóságok viszont mélyen hallgatnak, a kormánynak egy szava sincs, valamiért nem sürgős a „guruló rubelek” címzettjeinek felkutatása.