Többek között a versenytörvényt is nagy mértékben módosítaná egy salátatörvény-tervezet - írja a hvg.hu. Eszerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az alapvető jelentőségűnek minősített vállalkozások tulajdonosait arra kötelezhetné, hogy adják el vállalkozásuk részét vagy egészét, ha úgy vélik, hogy veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság.
Az alapvető jelentőségű vállalkozások, mint fogalom, eddig nem is szerepelt a törvényben, így a GVH versenyfelügyeleti eljárásban dönthetne arról, hogy egyáltalán melyek ezek - visszaélések lehetőségének tárházát megteremtve ezzel. A státusz megállapításához elviekben a következőket fogják vizsgálni:
a vállalkozás piaci részesedése,
a vállalkozás pénzügyi ereje, vagy más erőforrásokhoz való hozzáférése,
a cég vertikális integráltsága, illetve az egymással egyéb módon összefüggő piacokon való tevékenysége,
a vállalat versenyben releváns adatokhoz való hozzáférése,
az általa nyújtott szolgáltatás, illetve előállított vagy forgalmazott áruk fogyasztók, vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentősége,
a cég minden olyan tevékenysége, amely harmadik felek, vagy a fogyasztók szempontjából jelentős ahhoz, hogy hozzáférjenek a beszerzési és értékesítési piacokhoz, amellyel befolyást tud gyakorolni a harmadik felek üzleti tevékenységére.
Ezekkel a vállalkozásokkal szemben a GVH széles jogköröket kaphat. Ezek közül a legjelentősebb, hogy „amennyiben az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését, vagy olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak közvetlen veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek”, úgy a GVH
kötelezheti a cég tulajdonosait tulajdonrészük részben, vagy egészben történő értékesítésére,
kötelezheti a céget eszközök átadására kijelölt szolgáltatónak költségalapú díj melletti üzemeltetésre,
kötelezheti a céget vezető testületben más vezető állású személy megválasztására vagy kinevezésére,
kötelezheti a tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását, egyben felfüggesztheti a tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogokat,
kötelezheti a vállalkozás igazgatóságát a közgyűlés összehívására.
A tervezet más jogköröket is biztosítana az államigazgatási szervnek: ez alapján a GVH például megtilthatná a vállalkozásoknak, hogy a saját ajánlatukat kedvezőbben kezeljék az üzletfeleik ajánlatánál, emellett erősen korlátozhatják az üzletfelei által gyűjtött adatok felhasználását is.
Az Orbán-kormány érvelésében visszatérő elem egy-egy meglehetősen megosztó törvény indoklásakor, hogy nemzetközi példát hoznak fel annak létezésére, nem véve figyelembe az adott ország meglehetősen különböző jogszabályi- és politikai környezetét (a közelmúltban például a pedagógusok sztrájkjogának tönkretételekor jött elő ez a típusú kormányzati kommunikáció). A GVH hvg.hu-nak megküldött magyarázata is igencsak hajaz erre: mint írták, a fent említett módosítás nem példa nélküli, ugyanis a német versenyhatóság hasonló jogosultságokkal rendelkezik. Azzal indokoltak továbbá, hogy a jogkiterjesztésük ilyen foka „preventív célokat szolgál”, szerintük a törvényjavaslatban szereplő módosítások hozzájárulhatnak a GVH „hatékony jogalkalmazói tevékenységéhez, eredményes feladatellátáshoz, végső soron a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelméhez.”