Az Orbán-kormány négy év alatt 21 ezer milliárd forinttal adósította el az országot, ami 50 százalékot meghaladó növekedést jelent

A 2024-es költségvetési törvény szerint a deficitet 2,9 százalékra kellene csökkenteni, csakhogy ez pénzügyileg lehetetlen, illetve politikailag vállalhatatlan megszorítást igényelne.

A kormány megküldte az Európai Bizottságnak a túlzott deficit eljárás (EDP) keretében a tavalyi tényleges és az idei várható államháztartási hiányadatokat. Eszerint a tavalyi évre tervezett 3,5 százalékos GDP arányos hiányból a kormány 6,7 százalékot csinált. Sőt a tavalyi hiány meghaladta az előző évi 6,2 százalékot is. A 2024-es költségvetési törvény szerint a deficitet 2,9 százalékra kellene csökkenteni, csakhogy ez pénzügyileg lehetetlen, illetve politikailag vállalhatatlan megszorítást igényelne. Emiatt az idei hiánycélját a kormány 4,5 százalékra emelte, amiről most tájékoztatták Brüsszelt is.

A megemelt hiánycél miatt át kellene dolgozni az egész 2024-es költségvetési törvényt, a Pénzügyminisztérium azonban nem rohan a módosítással, könnyen lehet, hogy azzal megvárja a júniusi választásokat. Ugyanis a megemelt 4,5 százalékos cél betartásához is még bevételnövelő és/vagy kiadáscsökkentő intézkedésekre lesz szükség. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyan egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kormány fogalomtárában nem létezik olyan szó, hogy megszorítás, ennek ellenére a bő 2 százalékos GDP arányos hiánycsökkentés 1600 milliárd forintos bevételnöveléssel, illetve kiadáscsökkentéssel oldható meg. Idén beindul a gazdasági növekedés, igaz nem a kormány által tervezett 4 százalékkal, hanem 2-2,5 százalékkal, ami növelheti a bevételeket. A kiadási oldalon a rezsivédelem költségeiben, a honvédelmi költéseken, valamint a beruházásoknál várható megtakarítás, de az elemzők többsége szerint ezen felül is még dönteni kell költségvetési egyenlegjavító intézkedésekről. Ráadásul, ha a kormány ezzel a bejelentés kivárja a június eleji önkormányzati és Európai Parlamenti választások másnapját, az azt jelenti, hogy a kiigazító intézkedések leghamarabb július elsejével léphetnek életbe,

A kormányt gúzsba kötik a magas kamatok: az EDP jelentésből kiderül, hogy az állam idén már 3951 milliárd forintot költ kamatkiadásokra, és ez több mint háromszorosa a 2020-as 1127 milliárd forintnak. Mivel a kamatkiadások a GDP 4,9 százalékára rúgnak és hiány „csak” 4,5 százalék lesz, ez azt jelenti, hogy a kormány szufficites elsődleges egyenleggel számol, vagyis a várhatóan befolyó adóbevételeket sem költi el teljes mértékben a folyó kiadásokra, ami szintén szigorú költségvetési gazdálkodást feltételez. Így olyan helyzet állhat elő, hogy idén a kamatkiadásoknak megfelelő összeggel adósodik el az állam, vagyis a kamatokat is hitelből fedezi. Emiatt a nominális, forintban kifejezett államadósság drasztikusan nő évről-évre: a tartozás 2020 végén még 38 392 milliárd forint volt a PM adatai szerint, ez tavaly decemberre már 55 134 milliárd forintra hízott, ami az év végére 59,3 ezer milliárdra emelkedik. Más szóval

Némileg jobban áll a GDP-arányos adósságmutató, köszönhetően a magas inflációnak: 2020-ban a GDP arányos államadósság még 79,3 százalék volt ez tavaly 73,5 százalékra csökkent amit a kormány idén alig 0,3 százalékponttal tud csökkenteni, legalábbis ez derül ki Brüsszelbe küldött számokból.

A mögöttünk hagyott évről is most közölt részletesebb adatokat a KSH: eszerint 2023 utolsó negyedévében a hiány a GDP 10,6 százalékára rúgott. Ez a hatalmas időarányos hiány amúgy jobban fest, mint a 2022 utolsó negyedévéé, amikor az még ennél is 3,8 százalékponttal magasabb volt. Vagyis a kormány továbbra sem képes az év végén kordában tartani a büdzsét. A 2023-as hiányt a kormány egyszerűen elengedte: abban az évben eredetileg ugyanis 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, amit fokozatosan csökkentették 1,5 százalékra. Ma már tudjuk, hogy ezzel szemben tavaly a bruttó hazai termék 0,9 százalékkal csökkent. Ezt érzékelte a kormány, de azért nem kezdett kiigazításba, mert az a növekedést még jobban visszavetette volna – magyarázták utólag.

Az idő előrehaladtával kormány tavaly két lépésben 5,9 százalékra növelte az hiánycélt, s ebből lett végül 6,7 százalék. A deficit idei 4,5 százalékra csökkentévével kapcsolatban az elemzők szkeptikusak: a GKI 5,7 százalékos hiányt vár 2024-re. Az MNB elemzői elfogadják, hogy a kormány teljesíti a 4,5-5 százalékos deficitcélt, de ehhez „kiadások szoros kontrolljára” lesz szükség – fogalmaztak a napokban nyilvánosságra hozott Inflációs jelentésben. Magyarán, vagy sikerül kormánynak, vagy nem a hiány érdemi csökkentése.