Az idén 3-4 százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerek fogyasztói árai, vagyis az áremelkedés ezen a téren alacsonyabb lesz az átlagos inflációnál – mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője az Erste Bank elemzői sajtótájékoztatóján. Pontosabban a helyzet még talán ennél is jobb egy fokkal, annyiban, hogy ha az élelmiszer-árindexből kivesszük az éttermi- és büféárukat, amelyekben magas a bérköltség és inkább szolgáltatások, mintsem élelmiszertermékek, akkor az árak valójában már csökkennek 2024 első hónapjaiban – tette hozzá Nagy János az, Erste Bank makrogazdasági elemzője.
Az élelmiszerárak tehát egyelőre megnyugodtak, a világpiacon az árak csökkennek, eltekintve egy-két egzotikusabb terméktől, mint a kávé, a kakaó és a cukor. Ugyanakkor az elemzők szerint, míg az világban a ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO adatai szerint már csökkennek az árak, idehaza ez még nem következett be. A FAO élelmiszer-árindexe 60 százalékkal emelkedett 2020 januárja, a Covid-válság kitörése óta 2022 tavaszáig, majd az árindex csökkent; jelenleg a FAO-árindex 15 százalékkal áll magasabban, mint 2020 januárjában. Ezzel szemben idehaza az élelmiszerárak közel 80 százalékkal emelkedtek 2022 tavaszáig, és azóta oldalaznak az árak, de elmaradtak az árcsökkenések, aminek vélhetően országspecifikus okai vannak.
Az mindenki számára közismert, hogy az Európai Unióban Magyarországon mérték a leggyorsabb élelmiszer-inflációt, ugyanis idehaza nemcsak a Covid-válság, illetve az ukrajnai háború áremelő hatásai csapódtak le az árakban. Ezen tényezők közzé sorolják az Erste elemzői – egy jegybanki mélyelemzést idézve – többek között a magyar élelmiszeripar rendkívül alacsony hatékonyságát, az energiaigényességet, és azt is, hogy a munkaerő termelékenységében is az utolsó helyeken állnak a hazai élelmiszer-feldolgozók. A magyar élelmiszerpiac és kiskereskedelem egy magas kockázatú, kiszámíthatatlan piaccá vált az elmúlt években a kormányzati beavatkozások miatt. Az ársapkák, a kötelező akciók, a kiskereskedelmi adók kiszámíthatatlanná tették az üzletmenetet. A nagyobb kockázatokra magasabb árréssel reagál a kiskereskedelem, ez pedig megjelent a fogyasztói árakban, amit részben a fogyasztók is elfogadtak, hisz míg az árak 50-80 százalékkal emelkedtek, addig az élelmiszeradagom „csak” 10-15 százalékkal csökkent - hallhattuk az indoklást. Igaz ez azzal járt, hogy magyar fogyasztó árérzékenysége nőtt, vadászik az akciókra a csökkenő jövedelem miatt. Emiatt egyre gyengébb minőség felé tolódik el az élelmiszer-kereslet, ezen a területen egy két évtizedet léptünk vissza az elmúlt években – fogalmaztak az elemzők.
Ezek a folyamatok egyenként, illetve együttesen is okozhatják azt , hogy idehaza nem csökkentek az élelmiszerárak az elmúlt egy évben, mint történt az az EU más országiban. Nagy János szerint ugyan idén az élelmiszerárak lefele húzzák az inflációt, de rövidtávon kockázatot jelent a költségvetés magas hiánya, mert félő, hogy a kormány, látva a 2-3 százalékos élelmiszer-inflációt, elcsábul, és újabb adókat vett ki a szektorra – vélekedett Nagy János. Középtávon is komoly kockázatokat lát az elemző: amíg ilyen alacsony a hatékonyság és a termelékenység a magyar élelmiszeriparban, addig bármikor megismétlődhet egy hasonló árhullám, ha a világgazdaságban kialakulnak újabb sokkok. A gazdaságpolitikának fontos lenne elemeznie az elmúlt két év történéseit, hogy a hasonló árhullám elkerülhető legyen – tette hozzá az elemző.
Gyorsul a koncentráció a mezőgazdaságban
A magyar mezőgazdaságban az utóbbi időben több lett az eladó cég, illetve sok idősebb termelő tervezi a kivonulást. Ennek oka, hogy az elmúlt egy-két évben a szántóföldi növénytermesztés nem biztosított elég jövedelmet az átlag alatti mennyiséget és/vagy minőséget termelőknek, ők lesznek az eladók a következő években. A válságok kísérőjelensége a piaci koncentráció, s ennek jelei már láthatóak a magyar mezőgazdaságban. Fórián Zoltán szerint ennek lehetnek előnyei is, hisz így a tudás és a tőke is koncentrálódik, ami növelheti a hatékonyságot.
A magyar szántóföldi növénytermelés amúgy is reformra szorul, és nem csak az olcsó ukrán gabona megjelenése miatt. A tavaszi vetések jelenleg is zajlanak, egy-két hónap és kezdődik az aratás, miközben a hazai gabonatárolókban ott az eladatlan tavalyi vagy épp a kétéves termés. Nagy kérdés, hogy hova kerül az idei termés, mindez elvileg a hazai gabonaárak esését kell, hogy eredményezze. A gazdák már érzik a változást, keresik a kiutat az elmúlt 30-40 év termelői struktúrájából. Fórián Zoltán szerint a magasabb jövedelmezőség eléréséhez elég lenne a mennyiségi termelés helyett újra a minőség felé fordulni. Például a búza esetében meg kellene fordítani az arányt a gyengébb minőségű takarmány- és a jobb minőségi étkezési búza között, illetve a tésztabúzák termesztése felé fordulni, mert ez utóbbiakból az uniós piacon hiány van – tette hozzá az agrárszakértő.