„Ha az ember ül a szobájában, és, mondjuk így, hosszútávozik, és az ember ül a szobájában és satöbbi, akkor kicsit nagyképűen azt lehet mondani, hogy kormányok jönnek, kormányok mennek, de az ember ül a szobájában és satöbbi. Ez persze csak majdnem igaz, de majdnem igaz.” (Esterházy Péter, 1998. VI. 7. Petőfi Rádió, Ennyi).
A ház, amelyben ez a bizonyos szoba van, nemrég bukkant föl egy ingatlanárusító oldalon, amit Dragomán György író vett észre és hozott nyilvánosságra, nagy port kavarva a hazai kulturális életben. Esterházy Péter költő, író, a kortárs magyar irodalom kétségkívül egyik legfontosabb alakjának egykori otthona a Rómaifürdő területén áll, az Emőd utcai villában az irodalmár 2016-os halála óta egyedül élt özvegye, Gitta. Az író hagyatéka Berlinben van, a család pár éve az evangélikus egyháznak adományozta az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat, amely négyszáz folyóméternyi könyvből, megközelítőleg 12-13 ezer kötetből áll. Egyedül a ház ügye rendezetlen.
Épület tömve fantáziával
Háromszázötvenmillió forint, kétszázharminc négyzetméter, kilenc szoba, egy teljes életmű – a számok szintjén ennyi az a családi ház, mely az Esterházyak birtokában van hatvanöt éve, de úgy tűnik az irodalomszeretőknek ennél jóval többet jelent, mondhatni felbecsülhetetlent. A Római Strandfürdő szomszédságában álló ingatlan múltjáról annyi derül ki a hirdetés alapján, hogy „sok-sok évig volt egy boldog nagycsalád otthona”, Dragomán György szerző múlt heti közösségi médiás posztjában rámutatott, Esterházy Péter könyveiből eléggé pontosan tudható, mennyire igaz ez az állítás. A családi ház megjelenik a Semmi művészetben és A szavak csodálatos életéből című egyetemi előadásának leiratában is például. Egy szó mint száz, az épület az irodalmi emlékezet részét képezi.
„Az ingatlan elhelyezkedésének és adottságainak köszönhetően ingatlanfejlesztőknek is kiváló lehetőség, átalakítható, bővíthető, és akár egy 4 lakásos társasház is kialakítható rajta” áll az ingatlanhirdetésben, melyre Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt úgy reagált – ha ez így történne, jóvátehetetlen veszteséget jelentene a magyar kultúrának – írta egy bejegyzésében Vitézy, aki szerint az épület a közös budapesti örökség része. A főpolgármester-jelölt posztjában kijelentette – Dragomán György felvetéséhez csatlakozva kezdeményezem, hogy a Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat közösen helyezze védettség alá és vásárolja meg Esterházy Péter házát, így óvva meg kulturális örökségünk egyik legfontosabb helyszínét. Hiszem, ebben a kérdésben felül tudunk emelkedni politikai törésvonalakon, ezért arra kérem Csák János kulturális minisztert és Karácsony Gergely főpolgármestert, együtt mentsék meg ezt a házat az utókornak. Száz év múlva senkit nem fog érdekelni, ki volt épp 2024-ben a miniszter vagy a főpolgármester, de Esterházy Pétert akkor is olvasni fogják – áll a bejegyzésben. Időközben a Facebookon aláírókampány és gyűjtés szerveződött a következő oldalon: Esterházy Péter háza legyen alkotóház.
Álmon túl, reményen innen
A családi ház sorsáról Esterházy Marcell vizuális művésznél, Esterházy Péter fiánál érdeklődtünk: – Elsősorban az volt a vágyunk, hogy alkotóház jöjjön létre, nem múzeum, hanem egy olyan hely, ahol mindig élet van, ahova alkotni jönnek emberek, ahogy ez apám életében is történt – fejtette ki. – Több olyan emberrel egyeztettünk, akik külföldön vezetnek alkotóházat vagy ehhez hasonló intézményt, hiszen ezt a házat fönn kell tartani, csakis olyan vezetőre lehet bízni, aki megteremti az szükséges intézményi hátteret. Magyarországon önkormányzatokkal, utoljára kifejezetten a fővárossal beszéltünk, de a főváros anyagi terhei miatt nem tudott segíteni. Miután nem jártunk sikerrel, meghirdettük a házat. – Az ingatlan.com-on már nagyjából fél éve kint van a hirdetés, nagyobb nyilvánosságot akkor kapott, amikor a közösségi médiában is megosztották a Rómaifürdő területén álló, kilenc szobás családi ház hirdetését. Dragomán volt az első, aki írói oldalán felhívta a figyelmet az „irodalomtörténeti jelentőségű ingatlanhirdetésre”, a szerző emellett felidézte, hogy amikor 2016-ban meghirdették a német íróóriás Thomas Mann egykori villáját Los Angelesben, a leírásban az Esterházy-házéhoz hasonlóan ott sem szerepelt, hogy kihez tartozott eredetileg az épület. „De aztán a teljes német kulturális és politikai élet összefogott, és a villa mára alkotóház” – írta bejegyzésében Dragomán. Esterházy Marcell állítása szerint nem kereste még őket senki újabb, a házzal kapcsolatos kulturális tervvel, mióta a hír végigsöpört a magyar sajtón. Az író fia kérdésünkre válaszolva elmondta, amióta Esterházy Péter hagyatéka a német és kiemelkedő kelet-európai művészekkel foglalkozó Berlini Művészeti Akadémiához került, azóta a hazai irodalmi élet legfontosabb állami intézménye, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) semmilyen ügyben nem kereste meg a családot, így most sem. – A legelején még arról is szó esett, hogy valamilyen együttműködés jöjjön létre a Berlini Művészeti Akadémiával az alkotóház kapcsán, de az sosem merült fel, hogy ők vegyenek meg és tartsanak fönn egy ilyen intézményt Magyarországon. – A szerző fia nagyon örül, hogy a ház ügye sokakat megmozgat, ugyanakkor a hirdetés épp azt példázza, hogy a család már túl van azokon a terveken, hogy bármilyen kulturális funkciót kapjon az Emőd utcai ház. – Bár talán egy kicsit új helyzetet teremt, hogy sokan beszélnek erről. Még nyitott a kérdés, de nem hiszem, hogy Magyarországon egy pozitív történet kerekedik ki ebből – mondta.
Az ügyben megkerestük a PIM-et is, a kérdésre, van-e terve az irodalmi múzeumnak Esterházy Péter egykori otthonával, a következő választ kaptuk az intézmény főigazgatójától, Demeter Szilárdtól: „a Petőfi Irodalmi Múzeum vagyonkezelő (mint minden múzeum), vagyis nincs és nem is lehet ingatlantulajdona. Ha valaki (önkormányzat, állam) megvásárol egy ingatlant, és a kulturális miniszter feladatszabása értelmében a PIM-nek működtetnie kell azt alkotóházként vagy emlékházként, akkor a szükséges forrásbiztosítás függvényében a legmagasabb színvonalon képes erre.”
Elöljárók: Mann és Hrabal
A Dragomán György által említett Mann-villa 2016 óta egyfajta vitatérként, rezidencia-központként szolgál. A német állam által működtetett intézményben német és amerikai gondolkodók, a tudományos és kulturális élet fontos tagjai tartanak konferenciákat, anagyközönség számára is nyitott előadásokat. A Thomas Mann Ház honlapjának tanúsága szerint az intézmény tevékenységének központi eleme, hogy a szerző szellemiségéhez igazodva korunk nagy kérdéseire összpontosít. A Los Angelesben található Thomas Mann Ház támogatói közt szerepel a Goethe Intézet is, mely a német állam egész világra kiterjedő kulturális hálózata.
Önkormányzati és kulturális összefogás során nyithat meg Bohumil Hrabal frissen felújított nyaralója májusban egy fesztivál keretében. A házat az eredeti állapotába állítják vissza, amikor a néhai cseh író ott töltötte a nyarait. Az év elején a helyi hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy segítsenek a belső terek berendezésében, és adományozzanak konkrét, az 1960-as évek végéről és az 1970-es évek elejéről származó korabeli tárgyakat, melyek majd a nyaralót díszítik. A Közép-Csehországi Régió és a Polabské Múzeum, amely közösen kezeli az ingatlant nemrég bejelentette, a felújítás az utolsó szakaszába lépett.
Németország a tengerentúlra is elment Thomas Mann miatt, Bohumil Hrabal teréhez a cseh lakosok is hozzájárultak, szomorú lenne, ha épp az egyik legnagyobb hatású magyar irodalmi életmű születésének helyszíne kallódna el. Esterházy Péter egykori otthonának ügyében kerestük a főpolgármesteri hivatalt, az óbudai önkormányzatot és a Kulturális- és Innovációs Minisztériumot, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Szépíróké legyen a hely?
Visky András író egy hozzászólásban jelezte, szerinte a Szépírók Társaságát illetné a ház, ő be is szállna egy millióval a magas összegbe. – Annak ellenére, hogy a Szépírók Társasága anyagi helyzete rendeződni látszik, ingatlanvásárlás természetesen nincsen napirenden. – válaszolt megkeresésünkre Czinki Ferenc, az irodalmi szervezet elnöke. Ha esetleg civil összefogással sikerülne is összekalapozni a vételárat, az még semmire sem elég, mert az épületet fenn kell tartani, át kell alakítani úgy, hogy alkalmas legyen alkotóháznak, és azt pedig üzemeltetni kell. Ez nyilvánvalóan irreálisan nagy feladat volna bármilyen független civil kulturális szervezet számára. A legoptimálisabb nyilván az a megoldás lenne, ha az állam és/vagy az önkormányzat vásárolná meg a házat, azután pedig az irodalmi szervezetekkel közösen működtetné, de ez jelenleg inkább az álmodozás kategóriájába tartozik. Nem beszéltem a családdal erről, de feltételezem, hogy a család, akárcsak a kéziratanyag Berlinbe küldése során, ezúttal is a lehető leggondosabban járt el, és tájékozódott a lehetőségekről, mielőtt az ingatlanpiacra került az épület, és ez tűnt a legjobb/egyetlen megoldásnak az adott pillanatban – szögezte le Czinki Ferenc.
