Mint a minap megírtuk, Oroszország legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) termelője, a Novatek a szankciók miatt felfüggeszteni kényszerült a Nyugat által korábban segített Arctic LNG 2 nevű projektjét. Az Oroszország-szakértő ennek kapcsán elmondta, hogy bár Moszkva számos módon igyekszik megkerülni a nyugati büntetőintézedéseket – nagyrészt sikerrel –, egy ilyen komoly projektet nyugati segítség nélkül nyilvánvalóan nem tud befejezni.
Mindenesetre a statisztikákból azt lehet látni – mondta a történész, hogy Oroszország 2022-ről 2023-ra lényegében nem tudta növelni az Európába irányuló LNG-szállításait, aamelyek a két egymást követő évben 19,5, illetve 20,3 milliárd köbmétert tettek ki. Az EU országaiba irányuló vezetékes földgázszállításai a 2021-es 155 milliárd köbméterről 2023-ra 28 milliárd köbméterre estek vissza, amit kizárólag magának köszönhet (uniós szankciót erre nem vetettek ki), miután már 2021-től elkezdte visszatartani a szállításokat, s az Északi Áramlat-1 vezetéken már három héttel az emlékezetes robbantás előtt egyetlen molekulát sem szállított Európába. Az európai gázpiacról csaknem teljes egészében kiszorult. 2021-ben elfoglalt vezető pozícióját mára átvette Norvégia és Algéria.
Ennek is köszönhető, mutatott rá, hogy a külkereskedelmi mérlegének történelmi csúcsát jelentő 2022-es, több mint 300 milliárd dolláros pozitív szaldó 2023-ra közel a harmadára, 118 milliárdra esett vissza. „Tehát egyáltalán nem az a helyzet, hogy a szankciók ne hatnának.” A legfrissebb jelentések pedig arról szólnak, hogy ha a nyugati szövetségeseknek sikerülne ezt is a felére lenyomni, akkor az már problémát okozna Moszkvának mind az import, mind a háború finanszírozásában.
Vlagyimir Putyin a világ negyedik legerősebbjévé fejlesztené az orosz gazdaságot, a valóság azonban közbeszóltA szankciókat kidolgozó Mcfaul-Yermak bizottság által február elején megfogalmazott legutóbbi javaslatcsomag, már kifejezetten azt kezdeményezi, hogy a kőolaj hordónkénti árplafonját 60-ról 50 dollárra kell levinni, a finomított olajtermékekét a jelenlegi 100 dollárról jelentősen csökkenteni kell, az Oroszország által használt „árnyék” tankerflotta ellenőrzését pedig tovább kell szigorítani. Továbbá először tettek javaslatot arra, hogy azoknak az országoknak, amelyek még továbbra is vásárolnak orosz földgázt – vezetéken egyébként már csak Ausztria, Szlovákia és Magyarország vásáról –, azok teljes egészében mondjanak le, és LNG-t se vegen Európa Oroszországtól.
Ha ezt a négy rendelkezést hatékonyan érvényesíteni tudnák, akkor – az a tavalyi 118 milliárd dolláros orosz külkereskedelmi többlet lecsökkentené 50-60 milliárdra, és ez már nehézségeket okozna a háború finanszírozásában, a növekvő importköltségekben. Volumenben már ma is kevesebbet tud importálni Oroszország, mert egyre körülményesebben és egyre drágábban jut hozzá dolgokhoz – „ez is mutatja, hogy odhaza nem tudja maradéktalanul megvalósítani az importkiváltó elképzeléseket”.
Az idei év eleje óta orosz oljafinomítókra mért egymást követő ukrán dróncsapások 14 százalékkal visszavetették a finomítói kapacitásokat: átmenetileg benzinellátási gondokat okozva az ország európai részén- tette hozzá. És hát, a finomítóknak a hadsereg ellátásában is döntő jelentősége van, és bár egy ilyen háborús helyzetben előbb fogják a civil szféra számára korlátozni az ellátást, ha ezek az ukrán csapások eredményesnek mutatkoznak, előbb-utóbb a hadsereg üzemanyag-ellátásában is problémák lesznek” – mondta Sz. Bíró Zoltán.
