Pajzs a résen

A titkosszolgálatok, illetve a magyar hírszerzői közösség a közélet afféle Schrödinger-macskája: a laikus elemző – de nem mellesleg még a képzett hírszerző is – a kerítés apró résein megvillanó részletekből, megsejtéseiből rakja össze magában a kerítésen túli egészet. Ami ennek megfelelően aztán lehet macska, vagy megérzéstől, tapasztalattól függően éppen rinocérosz is.

Nagyjából ennek szellemében kezeljük a magyar titkosszolgálatok működéséről átszivárgó információmorzsákat. Szakmai legendák szerint a titkosszolgálatok mindig is valamiféle nebántsvirágok voltak idehaza, a legnagyobb átszervezési dühben szenvedő politikus is hatszor meggondolta, hogy a szolgálatok gerincét adó operatív részekhez hozzányúljon, mivel azzal darázsfészekbe kotor: kényelmetlenül sok olyan emberke dolgozik arrafelé, aki lényegesen többet tud a magyar politikai elit viselt dolgairól, ráadásul számukra afféle unalmas rutinfeladat lenne az ilyen információk kiszivárogtatása. Ennek is köszönhető, hogy csak a főigazgatói posztokon jöttek-mentek az emberek, a szolgálatok szép csöndben végezhették a kémekkel, terroristákkal, maffiózókkal kapcsolatos házi feladataikat. A NER-ben történtek meglehetősen bumfordi kísérletek a szolgálatok politikai célú felhasználására, emlékezetesek például Németh Szilárd fellépése, amikor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy vizsgálatokat kért a szolgálatoktól magyar civilekre, Soros-szervezetekre. Valószínűleg odafent nem lehettek maradéktalanul megelégedve a végeredménnyel, mivel 2022-után azt lehetett látni, hogy jobb híján a meglévő szolgálatok fölé kreáltak új pozíciókat. Így jött létre a TIBEK nevű elemzőközpont átcímkézésével a közvéleményben „szupertitkosszolgálatként” elhíresült Nemzeti Információs Központ. A saját, operatív felderítőképesség nélküli NIK immáron üzembiztosan hozta azokat a politikai kampányhoz felhasználható „titkosszolgálati” jelentéseket, mint a magyar ellenzék „amerikai finanszírozásáról” szólót de a NIK terítette azt a szakmai füllel minimum furának hangzó, azóta sem igazolódott állítást, miszerint a szerb-magyar határon berendezkedett az afgán Talibán. Hogy a NIK éléről a láthatóan készséges Kovács Zoltán főigazgatónak miért kell távozni, nem tudni, de az biztos, hogy nem egy magas szakmai presztízsű nemzetbiztonsági szakembert cserél le a politika. Az utód, Hatala Anna ellenben szakmai szereplő, konkrétan az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezik, azaz nem lehetetlen, hogy az ilyen, primitív politikai muníciógyártás is elkerül a NIK-től. Legalábbis pillanatnyilag más, logikus magyarázat arra nincs, hogy a NER most két, semmiféle nemzetbiztonsági tapasztalattal nem rendelkező fiatalemberből csinál főkémet, így Bíró Marcell mindenes pártkatonát átcímkézték „nemzetbiztonsági főtanácsadóvá” míg kollégája,

Farkas Örsből titkosszolgálatokat felügyelő helyettes államtitkárt csináltak. Ennyi erővel persze a Megafon bármely tagját is kinevezhették volna oda, vagy egy Lánczi Tamásból is lehetett volna a hatalom titkosszolgálatinak tűnő ökle. Jut eszembe pont ez történt, csak Tamásunkat meg momentán Szuverenitási Hivatalnak hívják.