- Orbán Viktor bejelentette, napokon belül az államé lesz a ferihegyi repülőtér, és szerinte nem ég rá a kormányra a Schadl-Völner-ügy

Orbán Viktor miniszterelnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert is kérdezték ma az ellenzéki képviselők a Tisztelt Házban. Szóba került a kegyelmi botrány, Magyar Péter hangfelvétele, a Schadl György-féle végrehajtó maffia és a Magyarországra tömegesen érkező külföldi vendégmunkások is.

A DK-s Arató Gergely azzal fordult Orbán Viktorhoz, hogy két hónapja nem tudni, ki és miért adott kegyelmet Kónya Endrének, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának falazó ex-igazgatóhelyettesnek. Azt sem értette, miért lehet Kónya Endre szabadlábon, végezetül pedig a Gyurcsány-párt mostanában ismert szólamának megfelelően a „fideszes pedofilhálózatot” emlegette. Orbán Viktor azt válaszolta neki, hogy a kormány nem szól bele a kegyelmi ügyekbe, az kizárólagosan a köztársasági elnökre vonatkozik. Ezért szerinte azzal, hogy Novák Katalin lemondott, az ügy lezárult. Sulyok Tamástól joggal remélhetik, hogy hasonló hibát nem fog elkövetni - magyarázta, felidézte továbbá, hogy a kormány a továbbiakra nézve kizárta annak lehetőségét, hogy pedofil bűncselekményekben érintettek kegyelmet kaphassanak. Orbán Viktor azt is megemlítette,

A Momentum részéről Orosz Anna Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult. Ő arról beszélt, hogy felelős tárcavezetőként nem kért bocsánatot a bicskei áldozatoktól és nem védi meg az ismét őket zaklató Kónya Endrétől sem. Értékelése szerint a gyermekvédelmi rendszer romokban hever, rossz fizetésért dolgoznak kiszipolyozott alkalmazottak, Pintér Sándor pedig szerinte semmit nem tett a helyzet javulásáért. Orosz Anna felidézte azt a tavaly őszi esetet is, amikor azért szökhetett meg a házi őrizetből egy gyermekzaklatással gyanúsított férfi, mert leállt a rendőrségi nyomkövető rendszer. 

Válaszában Pintér Sándor azt magyarázta, hogy

A bocsánatkérés elmaradásáról Pintér azt mondta, hogy ők nem bocsánatot kérnek, hanem intézkednek. Szerinte az ország közrendje és közbiztonsága remek, nemzetközi felmérések szerint a világ 18. legbiztonságosabb országa Magyarország. Ezután kitért arra, hogy a DK-s vezetésű újbudai önkormányzat pedofilt alkalmazott egy óvodában.

Az MSZP-s Harangozó Tamás Magyar Péter hangfelvételét hozta elő. Arról kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy a felvétellel összefüggésben hallgatták-e meg tanúként Varga Juditot a Schadl-Völner-ügyben. Megkérdezte azt is, mikor hallgatja meg a vádhatóság az érintett kormánytagokat és akár Orbán Viktort is, hogyan garantálják, hogy a hangfelvételt kivizsgálják, s arra is választ akart kapni, mi a véleménye az ügyészségnek arról a tervezetről, amely alapján az igazságügyi miniszter kénye-kedve szerint belenézhetne az ügyészségi iratokba.

Polt Péter válaszában azt mondta, hogy Harangozó kérdéseinek nagy részére már Fürcht Pál főügyész válaszolt a sajtótájékoztatóján, a hangfelvétel ügyében nyomozás zajlik. Varga Judit kihallgatása megtörtént,

A Jobbik részéről Lukács László György Matolcsy György jegybankelnököt kérdezte arról, mi a véleménye a Parragh László vezette iparkamara évadnyitójáról, amelynek szerinte egyik lényeges eleme volt, hogy a tervek szerint olyan üzemeket hozzanak Magyarországra, amelyeket olcsó, külföldi vendégmunkásokkal kívánnak feltölteni. Azt is megkérdezte, mi a véleménye Matolcsynak az 5 ezer forintos kamarai tagdíjról. Válaszában a jegybankelnök odaszúrt Parraghnak, mondván, nem lett kamarai szakértő, mint ahogy az MKIK elnöke a jegybank szakértőjének tartja magát. Egyetértett a jobbikos politikussal abban, hogy nincs értelme fenntartani egy olyan kötelező kamarai tagságot, ahol a tagok 80-90 százaléka nem veszi igénybe a kamara szolgáltatásait.

- mondta még. Matolcsy György az újabb kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Ausztriában például jól működik az iparkamara, ahol a tagság ugyan kötelező, de azt szeretné, hogy a magyar kamara is legyen ilyen jó.

A Mi Hazánk elnök-frakcióvezetője, Toroczkai László arról beszélt, hogy ráég a kormányra a Schadl-Völner-botrány. A kormány szerinte szándékosan maradni is akar ezen az úton, ugyanis Lupkovics Beáta lett a végrehajtói kar új elnöke, aki Varga Judit egyetemi évfolyamtársa volt. Sürgette továbbá azok kártalanítását, akikkel szemben a végrehajtók jogtalanul jártak el. Válaszában Orbán Viktor azt mondta, az önmagában nem lehet kizáró ok, hogy valakinek Varga Judit az évfolyamtársa volt, mert ezzel az erővel akár 250 embert is ki lehetne zárni akkor is, ha adott esetben alkalmas a feladatra. Toroczkai viszontválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Lupkovics Beáta éppúgy Schadl György embere. Szorgalmazta továbbá, hogy a profitorientált végrehajtói rendszert alakítsák vissza államivá. Ez utóbbitól Orbán Viktor nem zárkózott el, Lupkovics személyére vonatkozóan azonban nem mondott több érdemit, azt magyarázta, hogy szerinte

Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke Polt Pétert kérdezte, előbb odaszólt neki azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter tüntetésén a lemondását követelték, majd arról kérdezte, hogy vizsgálja-e a vádhatóság Sára Botond főispán hivatali visszaéléseit, amelyekről V. Naszályi Márta budavári polgármester az ügyészségnek megküldött levelében írt. Polt Péter az őt ért bírálatra elég feszengős választ adott és elismételte a sablonszöveget, mely szerint az ügyészség mindig a törvényeknek megfelelően jár el, egyébként meg nem felszólításoknak kell megfelelniük.

V. Naszályi Márta levele beérkezett az ügyészségre, vizsgálják, állítása szerint gyorsan dolgoznak.

Az LMP-s Kanász-Nagy Máté arról beszélt, hogy Budapest a pártpolitikai csaták mocsarába süllyedt, majd azt kérdezte Orbán Viktortól, miért sanyargatja a budapestieket a kormányzati elvonásokkal, a Lázár János által lefújt fejlesztésekkel. Felelevenítette, hogy a kormány elvette az önkormányzattól a HÉV működtetését, majd hagyja tönkremenni, a több évtizedes hévkocsiknak már múzeumban lenne a helyük. Azt is kifogásolta, hogy a Liszt Ferenc repülőtér megközelíthetősége az ígéretek ellenére nem fejlődött.

- jelentette be Orbán Viktor. Majd meglehetősen indulatos válaszában, arról beszélt, hogy Tarlós István idején a kormány átvett Budapesttől a Demszky-éra alatt felgyülemlett 280 milliárd forintos adósságot. Emellett korábban megvalósítottak 4 ezer milliárd forintnyi beruházást. A reptéri közlekedés fejlesztését annak állami kézbe vásárlásától tette függővé, mondván, utána majd erről is dönteni fog a kormány. Ezek után a miniszterelnök látványosan igyekezett a Budapest-vidék ellentétet szítani, mondván, a főváros szerinte aránytalanul sok pénzhez jut, és ez nem jár csak úgy. Kanász-Nagy Máté viszontválaszában feltette azt a kérdést, hogy a Fidesz főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra hajlandó-e vitatkozni az LMP által támogatott Vitézy Dáviddal. Erre Orbán lényegében nem válaszolt, inkább humorizálni kezdett azon, hogy a főpolgármester-jelöltekről miniszterelnök vitatkozzon.

Az azonnali kérdések órájában bedobta magát a Fidesz új kommunikációs igazgatója, a korábbi külügyi államtitkár, Menczer Tamás is. Ő elviekben Bóka Jánost kérdezte a Brüsszellel fennálló harcok állásáról, de egészen briliáns módon szinte zéró köze volt ehhez az okfejtésének, inkább Magyar Pétert ostorozta, aki szerinte diktafonnal és nadrágszíjjal védi meg a családját, egyébként meg szerinte a zárt osztályról hozták elő. Egyebekben megpróbálkozott Magyar Péter összegyurcsányozásával is, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Menczer fejtegetése után Bóka János láthatóan keresgélte a szavakat, hogy ehhez az egészhez neki mégis mi köze van mint európai uniós ügyekért felelős miniszternek. Arról beszélt, hogy a fő küzdőtér most a tagállamokban lesz, a június 9-i európai parlamenti választások tétje, hogy győzedelmeskednek-e a "szuverenista" erők. Ha ez így lesz, akkor bizonyosan a baloldal is kevesebb kárt fog tudni okozni - magyarázta.