- Nem árulja el az ügyészség, miért zárták le a Schadl–Völner-ügy nyomozását, ha voltak még nyitott kérdések

Nem ad tájékoztatást az ügyészség arról, hogy miért zárták le a Schadl–Völner-ügy nyomozását 2022-ben, amikor az ügy bizonyos mellékszálaiban – például abban, amelybe az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést elkülönítették – még mindig nyomoznak. A törvényben meghatározott határidőt figyelembe véve még több mint egy évig nyomozhattak volna a főügyben is – írja a Telex.

Schadl Györgyre és körére 2021 elején bukkantak a nyomozók, Schadlt 2021 novemberében kapták el a Ferihegyen, amikor Dubajba akart volna utazni. Kevesebb mint egy évvel később 2022 októberében lezárták a nyomozást és vádat emeltek ellene, Völner Pál ellen, és másik 20 érintett ellen. Időközben azonban elkülönítettek a Schadl–Völner-ügytől több, Schadlhöz kapcsolódó másik ügyet is. A Telex arra volt kíváncsi, hogy magában a Schadl–Völner ügyben miért kellett olyan hamar lezárni a nyomozást. Ezért a portál megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget, és a következő kérdéseket tette fel:

• Pontosan mi indokolta, hogy a Schadl–Völner-ügyben már 2022 októberében lezárták a nyomozást, amikor – a törvényben meghatározott 2 éves (+6 hónapos) határidőt figyelembe véve – még több mint egy évig nyomozhattak volna?

• Mennyire gyakori, hogy ilyen méretű és ilyen horderejű ügyekben ilyen rövid idő alatt lezárják a nyomozást?

• Önök szerint a nyomozás során felmerülő minden szálat megfelelően fel tudtak fejteni, nem maradt semmilyen gyanú, aminek nem jártak utána?

• A Központi Nyomozó Főügyészségen vagy a Legfőbb Ügyészségen született meg a döntés arra vonatkozóan, hogy a nyomozást 2022 októberében lezárják?

„A nyilvánosság részére az adott ügyben az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban – az ügyészségi nyomozás esetében – kizárólag a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekre vonatkozó ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről és a vádemelésről adható felvilágosítás. Erre tekintettel kérdéseivel kapcsolatban nem adható tájékoztatás” – reagált az ügyészség. A válaszban az áll, „a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának bűntette miatt indult büntetőügyben részletesebb tájékoztatást a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás érdemi befejezését követően ad, ugyanakkor a 2024. március 28-án tartott sajtótájékoztatón elhangzottak továbbra is irányadóak”.

Ez utóbbi arra a nyomozásra vonatkozik, amelyet korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával indítottak, miután Magyar Péter nyilvánosságra hozta hangfelvételét, amelyen Varga Judit akkori igazságügyi miniszter többek közt azt mondta, Rogán Antalék azt „javasolták” az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból a Schadl-Völner-ügyben. Ebben az ügyben Varga Juditot tanúként hallgatták ki.

A március 28-i sajtótájékoztatón Fürcht Pál főügyész elismerte, hogy a Schadl–Völner ügy nyilvánosságra kerülő nyomozati anyagában megjelenő Tóni, Barbara és Ádám azokra vonatkozik, akikre mindenki gondolt, de tagadta, hogy ők kihúzatták volna magukat a nyomozati anyagból, szerinte az ügyészségi iratok „eltüntetése, átírása nemcsak jogi, hanem fizikai képtelenség is”. Időközben kiderült, hogy a Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló rész az elkülönítés révén kikerült a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagából.