Az elmúlt tíz évben 200 elefántot ütöttek el a vonatok. Az indiai elefántok veszélyeztetettnek minősülnek, számuk csökken: a legutóbbi, 2019-es felmérés szerint körülbelül 40-50 ezer maradt a vadonban világszerte. A faj teljes elterjedési területének több mint fele eltűnt, vagy az emberi települések, utak és tanyák miatt erősen széttöredezett.
A Wildlife SOS elefántvédő és gondozó központja a megmentett állatok menedékhelye, sokuk esküvőrendező cégektől, cirkuszokból, hotelekből, templomokból került oda. Shivam Rai, a szervezet főkoordinátora szerint 36 olyan elefántjuk van, amelyek emberektől szenvedett súlyos sérüléseket, többen vakok, sokan súlyos testi fogyatékossággal élnek. – Amikor kényelmes és biztonságos életet biztosítunk nekik, ez azt jelenti, hogy ezzel kérünk tőlük bocsánatot, hogy kiszakítottuk őket a vadonból, elvettük a családjukat, hogy megfosztottuk őket mindentől – mondta a Guardiannak.
A vonatok által meggyilkolt állatok számának növekedése miatt át kellett alakítani vonatközlekedés irányítását. Tavaly a dél-indiai Tamil Nadu-ban mesterséges intelligenia (MI) alapú megfigyelő rendszert állítottak fel a sínek közelében az elefántok mozgásának figyelésére, hogy megakadályozzák a baleseteket. Szenzorok érzékelik az elefántokat, és figyelmeztetik a mozdonyvezetőket, az állomásokon szolgáló irányítókat. Más területeken rezgéseket érzékelő szenzorok veszik észre gyakorlatilag 100 százalékos biztonsággal a megjelenő elefántokat. India északi részén több mint 40 riasztást is leadnak naponta. A növényekkel borított felüljárók is segítenek: Nyugat-Bengáliában banánfákkal és bambusszal borított felüljárókat építettek, hogy arra bátorítsák az állatokat, ezeket használják.
Mindezzel együtt, az indiai elefántvédelem hatalmas kihívás: a vasútvonalak hossza 130 ezer kilométer, és csak 150 elefántfolyosó létezik. – Az erdő az otthonuk, de a vasút keresztülvág rajta. Sürgősen fel kell állítani az MI-vezérelte balesetmegelőző rendszereket, a szigorú sebességszabályozások elefántéletek százait menthetik meg – figyelmeztetett Kartick Satyanarayan, a Wildlife SOS egy másik munkatársa. A szervezet telephelyén több olyan elefánt él, amelyek bár túléltek egy súlyos balesetet, és sikerült meggyógyítani őket, önállóan már nem lesznek képesek a vadonban élni.
Tavaly decemberben egy vadon élő elefántborjút gázolt el a vonat Uttarakhand egyik erdős vidékén, amikor csordájával átkelt a pályán. A pánikba esett csorda elhagyta az elefántbébit, aki súlyos sérüléseket szenvedett a gerincén, a csípőjén és a lábán, így nem tudott felállni. A gyors elsősegélyt az uttarakhandi erdészeti minisztérium nyújtott, majd felismerve sérüléseinek súlyosságát, a Wildlife SOS-től kértek segítséget. Az elefántborjút, akit később Baninak neveztek az Elephant Hospital Campusba (EHC) szállították. Szakértő orvosokkal, ortopédusokkal folytatott konzultáció, valamint a röntgenfelvétel áttekintése után megkezdták kezelését. A rendszeres, ájurvédikus olajokat tartalmazó fizioterápiás masszázsok, a lézerkezelések és hidroterápia segítségével Bani állapota fokozatosan, egyenletes, de meglehetősen lassan javul, de már rövid ideig képes tartani magát. „Lehet, hogy Bani soha nem lesz normális elefánt, és soha többé nem térhet vissza a vadonba” – mondja Kartick Satyanarayan a Wildlife SOS társalapítója. „Egész életében fogyatékkal fog élni. Reméljük, hogy eléggé felépül ahhoz, hogy méltóságban és szabadságban élhessen.”
