Lemondott az új Országos Bírói Tanács egyik tagja

A januárban megválasztott testület alig néhányszor ülésezett, Gergye Tamás Károly már le is mondott tagságáról - írja a Szabad Európa. Úgy tudják, az elnökség és a testület egészének az OBT képviseletére vonatkozó jogosítványai közötti tisztázatlanságok miatt döntött így.

Nem sikerült tisztázni az elnökség határait, nem sikerült kialakítani a testületi működés mechanizmusait -  a lap szerint emiatt döntött a lemondás mellett az OBT-tagságról a Zalaegerszegi Törvényszék tanácsvezető bírája, Gergye Tamás Károly.

Mikor van szükség az OBT képviseletéhez testületi állásfoglalásra? 

Az OBT-t nem az egyes tagok képviselik, hanem az elnök, vagy állásfoglalásaival maga az egész testület. De mikor van szükség az OBT képviseletéhez testületi állásfoglalásra? Ez a probléma fölmerült már a februártól felálló új OBT korábbi ülésein is. Konkrétan annak kapcsán, hogy testületi felhatalmazás/szavazás/mandátumkijelölés nélkül is joga van-e Szabó Péter elnöknek az OBT képviseletében részt venni a türk államok igazságügyi szervezeteinek tanácskozásán - írja a Szabad Európa.

Több OBT-tag úgy vélte, ehhez testületi döntés kellene, az elnök szerint viszont – hasonlóan egyéb operatív ügyekhez, például munkavállalók felvételéhez – ez az ő jogosítványa.

2023 októberében még az előző OBT hozott egy döntést: e szerint felkéri az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy vizsgálja felül az Országos Bírósági Hivatalnak a Türk Igazságügyi Képzési Hálózatban meglévő megfigyelői státuszának indokoltságát.

Azonban január 10-én már nem az OBH-t, hanem magát az OBT-t találta meg egy „türk” igazságügyi meghívó. Ez a Török Bírók és Ügyészek Tanácsától érkezett a Türk Államok Szervezete Igazságügyi Tanácsának második ülésére májusban.

Szabó Péter OBT-elnök azt mondta (a február 24-i ülés jegyzőkönyve szerint), nem szavazási kérdés, hogy az OBT-elnök képviseli a szervezetet. Több tag jelezte ugyanis (köztük Gergye Tamás), hogy az OBT-nek a Türk Igazságügyi Tanácsban lévő megfigyelői státuszát nem kellene fenntartani az OBT nemzetközi kapcsolatai, például az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) tagsága miatt.

Az OBT február 24-i ülésén a hatásköri vitában Kozlovszky Ágnes tag azt mondta, „testületként járunk el és hozunk közösen döntéseket”, és támogatná, ha a tanács véleményt formálna ebben a kérdésben, „még akkor is, ha adott esetben az elnök ettől eltér”.

Csik Attila a következőket mondta: „Rendben van, hogy az elnök az, aki képviseli az OBT-t, azonban (…) az szmsz 7. paragrafusa azt mondja, hogy »az OBT feladatait és hatáskörét az elnök vezetésével és tagok részvételével testületként gyakorolja«. Tehát én azt gondolom, hogy mindenképpen testületi felhatalmazásra van szükség ahhoz, hogy az OBT elnöke egyáltalán elmehessen.”

Ehhez csatlakozott Gergye Tamás, aki szintén tisztázni szerette volna, hogy testületi döntés lesz-e, esetleg véleménynyilvánítás, tehát szavazás, vagy az elnök fog dönteni.

Szabó Péter elnök szerint viszont „a jogszabályi háttér egyértelműen megjelöli, hogy milyen körben szükséges az OBT döntése, és mennyiben az OBT elnökének döntéséről van szó. Én természetesen meghallgatom valamennyi véleményt, viszont úgy gondolom, hogy a döntést végeredményben nekem kell meghozni. Kérném valamennyi tagot, hogy ezt respektálni szíveskedjen.”

Szerinte az operatív kérdésekben az elnökhöz van telepítve a döntési jogkör, nem gondolja, hogy ilyenkor szavazni kellene. „A véleménynyilvánítást most nem tartom indokoltnak” – mondta a vita végén Szabó Péter elnök, és nem is lett szavazás az ülésen a kérdésről.

A jogosítványok megoszlásának tisztázását az új testületnek később sem sikerült megnyugtatóan tisztáznia, emiatt mondott le Gergye Tamás.