Balog Zoltán;Magyarországi Református Egyház;kegyelmi botrány;Tarr Zoltán;

Hivatalos, a „jelenlegi felfokozott hangulatban” nem lesz református egységnap

A református egyház zsinati hivatala lapunknak is megerősítette, hogy elmarad a Debrecenbe meghirdetett református egység napja. Az indoklás szerint az egyházi vezetők nem szeretnék, ha a rendezvény politikai haszonszerzés eszközövé válna.

A Szemlélek keresztény portál írt arról csütörtökön, hogy elmarad a Magyar Református Egység Napja, amit 2009 óta eddig minden évben megrendeztek. Az idei eseménynek május 25-én Debrecen adott volna otthont. A portál információja szerint a program elmaradásának egyértelműen köze van azokhoz a feszültségekhez, amelyek a kegyelmi botrány miatt alakultak ki a református egyházon belül.

A Magyarországi Református Egyház zsinati hivatalának kommunikációs osztálya a Népszava kérdésére is megerősítette, hogy ebben az évben valóban nem lesz református egységnap: az eseményt 2025-ben tartják meg. A tájékoztatás szerint erről „közösen, teljes egyetértésben” döntött a Kárpát-medencei református egyházkerületek tíz püspöke és tíz főgondnoka, méghozzá abból a megfontolásból,

hogy „testvéri együttlétünk és egyik legjelentősebb rendezvényünk ne válhasson a jelenlegi felfokozott hangulat áldozatává vagy politikai haszonszerzés eszközévé”.

A zsinati hivatal válaszában hozzátette: „látva, hogy egyházunkat és annak tisztségviselőit most már politikai rendezvények színpadjairól támadják, helyesen döntöttünk”. Bár egyéb konkrétum nem szerepel a szövegben, aligha lehet kétséges, hogy az utalás Tarr Zoltán lelkészre vonatkozik, aki Magyar Péter demonstrációján szólalt fel a Kossuth téren. A lelkész a kegyelmi botrányban elnöki tanácsadóként érintett Balog Zoltán püspök lemondását követelte, valamint az állam és az egyház összefonódása ellen tiltakozott. Ahogyan arról beszámoltunk, Tarr Zoltánt, aki egy minisztériumi háttérintézményben dolgozott, a demonstráció utáni első munkanapon elbocsátották állásából.

Bár a debreceni egységnapot nem tartják meg, a hivatalos álláspont szerint „egyházunk egységességét mutatja, hogy a négy magyarországi egyházkerület püspöke egyhangúlag támogatja Pásztor Dániel tiszáninneni püspök jelölését a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöki tisztségére. Ilyenre ezelőtt soha nem volt még példa.” (Balog Zoltán – miközben maradt püspök – a botrány miatt leköszönt a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről.)

A Szemlélek megállapítása szerint a református egységnap elmaradása beszédesen illeszkedik abba az „elszomorítóan válságos folyamatba”, amelynek részeként keresztelőket mondanak le, sorra lépnek ki egyháztagok a reformátusok közösségéből, van, akit retorzió ér, és olyanok is vannak, akik egészen addig felfüggesztették a református egyházat szolgáló tevékenységüket, amíg a vallási vezetők megnyugtató megoldást nem találnak a Balog Zoltán által előidézett hitelességi krízisre.