Rákay Philip eladta a hódmezővásárhelyi rádióban meglévő tulajdonrészét. A hír körbejárta a hazai sajtót, a dél-alföldi várostól távolabb élők talán kétkedve latolgatták: egyáltalán miért és hogyan kerül egy vidéki médium egy fővárosi, Fidesz-közeli médiaszereplő üzleti érdekeltségébe?
A történet hat évvel ezelőtt kezdődött, és kicsiben ugyanaz játszódott le, mint az országos csatornákkal: a Fidesznek kellett egy rádió – bár ahogy később látni fogjuk, nehéz dolguk addig sem volt Vásárhelyen –, hát szereztek maguknak.
Visszautasíthatatlanul
A hódmezővásárhelyi Rádió7 bő hat évvel ezelőtt is magánkézben volt. Havi 540 ezer forintról szóló szerződést kötött az önkormányzattal, ennek köszönhetően például meghatározott időközönként az városházán összeállított híreket olvastak be, illetve hetente egyszer, egy-egy óra erejéig élő műsorban beszélhetett a városházi aktualitásokról a hivatal valamelyik vezető tisztségviselője, helyi politikus vagy maga a polgármester. Túlzottan izzasztó kérdésekre nem kellett készülni az interjúk előtt, a rádiót is tulajdonló cég határozottan lojális volt a fideszes többségű közgyűléshez. A soron következő traktust 2018 februárjának elején írták alá. Mivel azonban a polgármester 2017 végén elhunyt, ugyancsak februárban, de a hónapnak a végén tartottak a városban időközi polgármester-választást, amelyet az ellenzéki összefogás jelöltje, Márki-Zay Péter nyert meg, és ült be – ahogy helyben mondják – a torony alá, hogy megpróbálja irányítani a nem a fideszes alternatív számítási metódus, hanem a matematikailag is kétharmados kormánypárti többségű vásárhelyi közgyűlést. A még élő rádiós szerződés értelmében Márki-Zay csütörtökönként a Napraforgó című magazinműsorban fejthette ki a nézeteit.
A hónapok során a helyhatóság előbb egy kisebb médiaszerződést mondott fel a csatornával, majd ősszel fideszes többségi szavazat eredményeként a heti egy óra műsoridőt is. Mindez komoly anyagi kiesést jelentett a kft. életében.
A médiacég tulajdonosa heteken belül eladta az érdekeltségeit: a rádiót és egy internetes felületet. Az egyik vevő Rákay Philip, a másik kettő Lázár János építési miniszter két barátja: jelenlegi helyettese, Csepreghy Nándor és egykori iskolatársa, Bada János ügyvéd. Már 2017 körül hallotta, hogy eladó lesz a rádió, mondta Rákay a napokban a Telexnek adott kétórás interjúban. A vásárhelyi barátai kérték, hogy vásárolják meg, nehogy a csatorna a Márki-Zay-közeli körhöz kerüljön, indokolta az akkori döntését.
Nagy paletta, kevés szín
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartása alapján jelenleg 14 kisközösségi, 96 helyi és 43 körzeti vételkörzetű földfelszíni rádiós médiaszolgáltatás működik Magyarországon, a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződés alapján. A fent említettek közül 56 helyi vételkörzetű és 19 körzeti vételkörzetű rádió működik úgynevezett hálózatba kapcsolódással. A kisközösségi vételkörzete korlátozott, csak kis távolságban fogható, ilyen például az Első Pesti Egyetemi Rádió. A helyi rádió vételkörzetében néhány százezer hallgató él, a körzeti hallgatótábora pedig milliós nagyságrendre tehető.A helyi hallgatókat kiszolgáló-szórakoztató csatornák mozgástere a hódmezővásárhelyihez hasonlóan egyre szűkül.
A Mérték Médiaelemző Műhely két évet áldozott egy kutatásra ebben a témában. Megállapításuk szerint (2023) a helyi rádiók szinte teljesen eltűntek, a helyükön a Karc FM (Hír FM) vagy a Rádió 1 sugározza a központi tartalmakat.
Arra a Mérték elemzése is kitért, hogy a médiahatóság a piac sokszínűsége ellen dolgozik, a pályázatok során a kedvezményezettek jellemzően a kormányhoz közel álló befektetők és egyházak rádiói. Arról, hogy szabályértelmezésük nem egyértelmű, lapunk 2020 novemberében írt. A hatóság akkor nem hosszabbította meg automatikusan a Klubrádió médiaszolgáltatási jogosultságát az általa használt budapesti 92,9-es frekvencián. Olyan jogsértésre hivatkoztak, amelyet más csatornák esetében – bár azok is elmulasztottak bizonyos adatok szolgáltatását – nem tekintettek kizáró oknak. A Mérték arra is rámutatott, hogy csökken a televízió, a nyomtatott lapok és a rádió szerepe, a hírek után érdeklődők a digitális hírforrások és a közösségi média felé fordulnak.
A tendencia helyben kézzelfogható. Az NMHH adatai szerint 2018 utolsó negyedévében, a megyei jogú városok rádióhallgatási szokásait figyelembe véve napi 27 ezer hallgatóval a tíz leghallgatottabb között volt a Rádió7. A médium nevét ettől az évtől kezdve nem látni az utolsó negyedéves összesítések befutó tízes listáján. A Mérték által vizsgált 2021-es és 2022-es évben 64 közösségi és kereskedelmi pályázati eljárást zárt le a Médiatanács. A 46 közösségi médiaszolgáltatási pályázatból 4 zárult eredménytelenül. A lezárt pályázatok negyedét a KESMA-hoz tartozó Karc FM kormánybarát rádió nyerte meg, hat százalékának nyertese a Rádió 1 nevű, szintén kormányközeli zenei csatorna, egyharmadát egyházi-vallási tematikájú rádió szerezte meg. Mindössze 19 frekvenciát nyertek meg önálló médiaszolgáltatók, amelyek nem tartoznak hálózathoz.
Netes próbálkozás
Rádiófrekvenciát szinte lehetetlen szerezni, így hát Hódmezővásárhelyen a kényszer szokatlan megoldást szült. Egy internetes rádió sugározta az első adását 2019. május 3-án, idézte fel az alapító, Krupiczer Ferenc. A Rádió Color létrehozásának az volt az apropója, hogy ellenzéki csoportosulásként szerettek volna megnyilvánulási lehetőséget kapni a városban. A Fidesz által uralt médiatúlsúlyban lehetetlen volt bejutni a helyi rádióba, saját forrásból hoztak létre saját felületet.
– Azért internetes rádió volt, mert ahhoz nem kellett engedély, csak bejelentési kötelezettséggel járt.
Havi pár százezer forintból működtünk, egy főállású munkatárssal dolgoztunk, a többiek egy-egy munkára szerződtek. Mindennap volt adás. Jó próbálkozás volt, akkor nem volt más lehetőség, hogy eljussunk a város lakóihoz. Fölfutó ágban voltunk, bár hozzá kell tenni, hogy pénzt nagyon nehéz volt szerezni, féltek hirdetni a helyi vállalkozók. Az őszi választásig működtünk. Indultam az önkormányzati választáson, és amikor képviselő lettem, összeférhetetlenség miatt meg kellett szüntetni a rádiót. Azért, mert médiumot eladni nem lehet, csak magát a céget, amely működteti. Ezt viszont nem szerettem volna, a családi cégemről van szó, 20 év munkája volt benne – emlékezett vissza.
Márki-Zay Péter megvenné Rákay Philiptől a PromenádotA vásárhelyi csatorna idei áruba bocsátásáról Rákay a Telexnek adott interjúban leszögezte, hogy egy-két éve jelezte a tulajdonostársaknak, szeretné szűkíteni a portfólióját, mert már sok, amennyi dologgal foglalkozik, ezért eladná a vásárhelyi rádióban a tulajdonrészét. Szerencséje volt, számára éppen jókor jött egy váratlan esemény. A rádió és a hírportál viszonya az évek során barátságtalanná vált a polgármesterrel, aki az év elején hivatalos eseményeken többször találkozott Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel, közös fotókat készítettek, amelyek felkerültek a világhálóra. A hírportál több írásában, gúnyos stílusban vetette a tárcavezető szemére, amiért szóba állt a város vezetőjével. Rákay a telexes interjú során is állította, ez volt az utolsó csepp a pohárban, nem volt kedvére, hogy a neve, még ha csak cégtulajdonosként, de ilyen kontextusban merüljön fel. A kft. egyszemélyi tulajdonosa ma már csak Bada János.
Kicsiben ugyanúgy
Ellenzéki politikusként a Rádió7-be sem korábban, sem most nincs lehetősége bejutni, mutatott rá Krupiczer Ferenc. Igaz, tette hozzá, ma már az önkormányzati fenntartású városi televízióba sem. A 2019-ben lezajlott őszi választást követően a közgyűlés többségét a Márki-Zay vezette ellenzéki koalíció tette ki, Krupiczer is ebbe tartozott, ám az elmúlt évek során neki és – erről lapunk is beszámolt – a szocialista Kis Andreának rendkívül megromlott a viszonya a polgármesterrel. A megszólalási lehetőséggel kapcsolatban Kis Andrea is szóvá tette közgyűlési vita során: a városi tévében úgy állítanak róla tényként információkat, hogy őt arról sosem kérdezik meg.
