Magyarország;gyógyszer;automata;Takács Péter;

Itt a bejelentés, jöhetnek a gyógyszerautomaták Magyarországon

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a gyermekgyógyszereket éjszaka is elérhetővé kell tenni. Az ötletéért a patikusok nem rajonganak túlságosan – derült ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara vándorgyűlésén.

Gyógyszerautomaták szolgálatba állításával javítaná az egészségügyi államtitkár a gyógyszerekhez való hozzáférést, ám az ötlet nem váltott ki osztatlan lelkesedést a patikusokból – derült ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara pénteki mezőkövesdi vándorgyűlésén .

Az alapellátási ügyeletek után a kormányzat a patikai ügyeletek átszervezésére is sort kerít –  mondta Takács Péter, akinek a szavaiból az derült ki, rendhagyó megoldásokat is számításba vesznek. Mint mondta, az alapellátási ügyeleteken van annyi gyógyszer, amennyivel szükség esetén reggelig ellátható a beteg, a többihez megkapja a vényt, másnap reggel kiválthatja őket a patikában. Takács Péter szerint viszont a gyermekgyógyszereket éjszaka is elérhetővé kell tenni. Erre több megoldási javaslat van, köztük az is, hogy ezt a feladatot gyógyszertár által üzemeltetett gyógyszerkiadó automatával oldják meg. A bejelentést a teremben ülők hangos moraja kísérte.

A nemtetszés-nyilvánításra az államtitkár kérdéssel reagált: mi az olcsóbb, fizetni egész éjszaka egy gyógyszerészt, vagy fenntartani egy automatát? 

Közölte: az emberek éjszaka is szeretnének gyógyszerhez jutni, és ezt valahogy ki kell szolgálni.

Takács Péter egészségügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a gyógyszer-automata az egyik lehetséges út, ezeket az eszközöket csak szigorú feltételek mellett lehetne üzembe helyezni. A másik út – tette hozzá –, hogy megyénként kijelölnek két-három gyógyszertárat, amelyeknek 24 órában kellene nyitva tartaniuk. Jelenleg ezek az irányok – szögezte le a politikus. Szerinte ha eldőlt, hogy milyen lesz az új gyógyszertári ügyeleti rendszer, csak azután tud a szolgáltatás finanszírozásáról beszélni.

A gyógyszerautomaták beüzemelésének ötlete mellett az ágazat majd minden fontos, vitás ügye napirendre került a Magyar Gyógyszerészi Kamara mezőkövesdi vándorgyűlésén, amelyen a kormányzat részéről Takács Péter mellett Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese, a térség országgyűlési képviselője vett részt.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a két kormányzati tisztviselő jelenlétét megragadva, jelezte,

központi segítségre van szüksége az ágazatnak, a kis vidéki patikák és a fiókgyógyszertárak működőképessége érdekében. 

Hozzátette azt is, hogy az utóbbi időszak brutális költségnövekedése mellett tíz éve nem változott a gyógyszertárak működtetésre fordított állami támogatás összege. S ha ehhez hozzászámítja a gyógyszertári vállalkozások által befizetett közterheket, akkor jelenleg a hazai 3000 gyógyszertár működtetése a központi költségvetésnek lényegében nulla forintjába kerül.

Bár Takács Péter erre a felvetésre pénzt konkrétan nem ígért, bővebben is beszélt a gyógyszerellátás átszervezéséről. Kitért azokra a változásokra is, amelyekben nem volt „felhőtlen összhang” a döntéshozók és a kamara között. Így például a fiókgyógyszertárakra vonatkozó szabályok enyhítését is erős kamarai kritika kísérte. Takács Péter szerint itt az első számú kormányzati szempont, hogy a kistelepülésen élők hozzájussanak a gyógyszereikhez. „S miután sorra zártak be a kistelepülési patikák, erre nekünk lépni kellett.” A kérdés számunkra – mondta – úgy merül fel, hogy lesz-e a kistelepülésen gyógyszertár. Ha nem engednék meg, hogy azt csak asszisztens is működtethesse, akkor kistelepülési gyógyszertár sem lenne. Ez a realitás – mondta. Közölte: a patikalétesítés szabályai nem változtak. Továbbra is ott lehet nyitni fiókpatikát önálló településen, ahol nincs gyógyszertár. Emellett folyamatosan figyelnek, és ha a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) azt észleli, hogy megszaporodtak a mellékhatás-bejelentések, lépni fognak és változtatnak – próbálta nyugtatni a teremben ülőket.

A másik még zajló ügy a kamarával – emlékeztetett Takács Péter – a Máltai Szeretetszolgálat egyik projektje, melyben a 300 leghátrányosabb helyzetű településen nyújtanak orvosi ellátást mobil rendelővel, telemedicinával felszerelve és emellett ellátnák gyógyszerrel az ilyen településen élő hátrányos helyzetűeket. 

A gyógyszerészek ellenérzését ebben az ügyben az váltotta ki, hogy a máltaiak Bicskén kialakították a személyre szabott gyógyszeradagoló üzemüket. Úgy vélték ez sérti a szakmai érdekeiket, szerintük az, hogy a máltaiak beteghez viszik heti adagonként az orvosságokat, párhuzamos gyógyszerellátási rendszerhez vezet, megkerüli a gyártásra, a nagykereskedelemre és lakossági ellátásra vonatkozó szabályokat. Takács Péter pedig azzal reagált, hogy a kamara jelzésének a figyelembevételével alakítják majd a szabályozást. A Máltai Mozgóorvosi Szolgálattól csak az juthat készítményhez, akinek ők is írják azt fel. Becsléseik szerint ez 38-40 ezer embert érinthet. Ennél több pácienst a máltaiak mozgóorvosi rendelői nem tudnak ellátni. A cél, hogy a legszegényebbek, a legrászorultabbak is terápiához jussanak. A hátrányos helyzetű településeken élők viszonylag sokszor veszik igénybe az alapellátást, de szakrendelőkben már 25 százalékkal, a kórházban több mint 30 százalékkal kevesebbszer kerülnek, és 45 százalékkal kisebb összeg jut rájuk a gyógyszertámogatásból, mint az átlag populációra.

A harmadik ügy, a kórházi patikák működtetésének koncesszióba adására. Ott – Takács szerint – az a kormányzati cél, hogy olcsóbban tudjanak a kórházak számára gyógyszereket vásárolni. Jelenleg óriási különbségeket látnak az egyes kórházak beszerzései áraiban. Ennek javítása érdekében egy helyre csoportosítja a kormányzat a forrásokat, a költségeket. Ezt követően pedig jobb pozícióból tudnak majd tárgyalni a nagy gyártókkal szállítókkal.

Úgy vélte: a kórházi adósságállomány jelentős részét az okozza , hogy 2019-hez képest megduplázódtak a gyógyszerárak. Hangsúlyozta: ezen a területen is építenek be garanciákat a szabályozásba, ami védi a közforgalmú gyógyszertárak piacát. (A  gyógyszerészek félelme, hogy a kórházi koncesszió birtokosa lényegében szabadon nyithat közforgalmú patikát is.)

Takács Péter szerint a legalább 300 fekvőbeteg ággyal rendelkező telephelyeken lehet csak közforgalmú patikája a kórháznak.

 (Közben odafordult a hallgatóság soraiban ülő Müller Cecíliához, az NNGYK vezetőjéhez: Ugye a tiszti főorvos asszony meg amúgy sem fog engedélyt adni erre?) Hozzátette: a koncessziót elnyerő csak a kórházi patikák működtetésére kap jogosítványt, maguk a gyógyszertárak nem kerülnek a tulajdonába. A kórházi gyógyszerészek munkáltatói jogai is a kórházaknál maradnak, csak delegált munkáltatói jogkört kap a működtető. Ez azt jelenti – mondta a politikus – ő készíti a szabadságolásokat és a heti munkabeosztást. Előírják számára azt is, hogy építse ki az úgynevezett személyre szabott egyéni gyógyszerelést a kórházakban. Ez utóbbit ellátásbiztonság indokolja – mondta – a gyógyszertévesztések aránya az Európai Unióban majdnem 42 százalék.