Mivel három napot tölt Pekingben, így ez a leghosszabb és az egyik legfontosabb külföldi útja 2021 végén történt hivatalba lépése óta. A német kormányt már régóta válság sújtja, Scholzék számára nem csak az alacsony népszerűségi mutatók jelentenek gondot, hanem a koalíciós partnerek, a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a liberális FDP közötti állandósult viták. A kínai út azért olyan jelentős a kancellár számára, mert bizonyítani kívánja, hogy nemzetközi szinten tekintélyes politikus, és mindent megtesz azért, hogy hazája gazdaságát növekvő pályára állítsa, hajlandó tárgyalni a kínai elnökkel Washington erős aggályai ellenére is.
Hszi Csin-ping számára is komoly fegyvertény, hogy vendégül láthatja a német kancellárt. A kínai gazdaság egy sor válságjelet mutat, illetve Hszi elnöksége során számos tekintélyelvű intézkedést hozott. Elfojtotta a hongkongi demokráciamozgalmat, és több mint egymillió muszlim vallású ujgurt kényszerített "átnevelőtáborokba". Kínát számos bírálat érte amiatt is, mert támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni agressziós háborújához.
A német kormányban nincs egység a Kínával szembeni politikát illetően. Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter Scholznál kritikusabb Pekinggel kapcsolatban az emberi jogok megsértése miatt. A kancellár azonban – s ebben Angela Merkel tradícióit követi – nem áldozná fel az ország jólétét az emberi jogok, vagy Washington biztonsági aggályai oltárán. Kína évtizedeken át valóságos aranybánya volt az exportra gyártó német vállalatok számára. Csak a Volkswagen globális autóeladásainak mintegy 50 százalékát Kína adja.
Ez a német stratégia azonban egyre több nemzetközi bírálat célpontja Peking mind agresszívabb protekcionizmusa és keménykezű iparpolitikája miatt. A Német Kereskedelmi Kamara által nemrégiben végzett felmérésben a német vállalatok kétharmada panaszkodott az országban folyó "tisztességtelen versenyre".
Eközben az Európai Uniót egyre inkább frusztrálja, hogy a pekingi kormányzat jelentős állami szubvencióval támogatja a kulcsfontosságú iparágakat, a szélturbinagyártóktól az autógyárakig. Az Európába érkező olcsó kínai elektromosjármű-import áradata olyan nyomást gyakorol a helyi gyártókra, hogy Brüsszel már a nyár folyamán vámok kivetését fontolgatja. Miközben a német autóipar is nyomás alá került az olcsó kínai termékek miatt, a Mercedeshez és a BMW-hez hasonló vállalatok nem szívesen támogatják Kína megbüntetését, mert attól tartanak, saját üzleti érdekeik sérülnének, ha Peking - ahogyan az valószínűsíthető - megtorló intézkedéseket hozna.
Amikor a német ipar az 1980-as években először települt Kínába, a politikusok és a vezetők úgy gondolták, hogy a jövőbe fektetnek be. A jóléttel Kína liberálisabbá, demokratikusabbá válik. Ezek a remények azonban szertefoszlottak. Kína sokat tanult a Nyugattól, de technológia tekintetében már nincs Németországra és a többi uniós államra utalva,
Németország számára azonban még inkább felértékelődött Kína szerepe. Az intő jelek ellenére ez a függőségi viszony tovább nőtt. A Kínába irányuló német közvetlen befektetések 2023-ban rekordot jelentő, mintegy 12 milliárd eurót értek el. A németek 2021 és 2023 között többet fektettek be Kínában, mint a 2015 és 2020 közötti ötéves időszakban - derül ki az IW Köln, egy vezető közgazdasági intézet adataiból. Miután 2022-ben Hszi elnököt de facto életfogytiglani vezetővé választották, Scholz volt az első külföldi vezető, aki meglátogatta őt.
A közgazdászok és a Nemzetközi Valutaalap idén azonban a német gazdaság további stagnálására számít. Az export idén eddig több mint 2 százalékkal csökkent, és nem látszanak a javulás jelei. Bár a német foglalkoztatás továbbra is robusztus, ez gyorsan megváltozhat, ha a gazdaság nem élénkül.
