Brüsszel egyik kerülete is valóban Brüsszel, de véletlenül sem azonos azzal a gonosszal, amit mifelénk a kormánypropaganda minden csatornáján az Európai Unió szinonimájaként használnak. Egy túlbuzgó brüsszeli kerületi polgármester kedden lefújta azt a szervezők által „nemzeti konzervatívnak” hirdetett szélsőjobboldali konferenciát, amelynek sztárja – lévén a bagázs egyetlen, hivatalban lévő miniszterelnöke – Orbán Viktor lett volna. A brüsszelezésbe azonnal teljes gőzzel belekezdett a teljes magyar propagandagépezet, holott a belga miniszterelnök, Alexander de Croo azonnal jelezte: „Az önkormányzati autonómia demokráciánk egyik sarokköve, de soha nem írhatja felül a belga alkotmányt, amely 1830 óta garantálja a szólás és a békés gyülekezés szabadságát. A politikai gyűlések betiltása alkotmányellenes. Pont.”
A kerületi döntést órákon belül érvénytelenítette a bíróság, Orbán Viktor tegnap is szabadon brüsszelezhetett Brüsszelben Európa hírhedt bajkeverőinek díszes társaságában. Ami már önmagában is szégyen, ugyanakkor jogos kérdéseket is felvet. Mit keres Magyarország miniszterelnöke egy ilyen kompániában? Mennyibe kerül mindez a magyar adófizetőknek, tekintettel arra, hogy a rendezvényt a Fidesz-káderképzőként elhíresült Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodája szervezte?
A szélsőjobb sztárparádé április 25–26-án Budapesten folytatódik, immár az amerikai konzervatív csúcskonferencia, a CPAC európai kiadásával, ahol maga Orbán lesz a „házigazda”. A budapesti eseményt előre woke-mentes övezetnek nyilvánították, az újságírók közül is csak az mehet majd be, akit a szervezők beengednek. A belga miniszterelnök azonnal elítélte a brüsszeli kerületi túlkapást. A belgiumi szólásszabadságért aggódó magyar kollégája viszont házigazdaként adja arcát, nevét hozzá. Nincs itt ellentmondás?