Óriási aggodalomra ad okot a madárinfluenza emberre való átterjedésének kockázata – jelentette ki a Jeremy Farrar, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tudósa a The Guardian szerint. A madárinfluenza jelenleg terjedő a H5N1 variánsával kapcsolatban azt mondta, „rendkívül magas” lenne az emberek halálozási aránya. Figyelmeztetett, hogy a jelenlegi, 2020-ban kezdődött járvány eddig már több tíz millió baromfi pusztulásához, leöléséhez vezetett, de az Egyesült Államokban nemrég már emlősök, szarvasmarhák, tehenek és kecskék között is terjedni kezdett.
– Az amerikai hatóságok ebben a hónapban jelentették, hogy egy texasi szarvasmarha-tenyésztő felgyógyult a madárinfluenzából, s hat államban 16 csorda fertőződött meg a vadon élő madarakkal való érintkezés következtében. Farrar attól tart, hogy az emlősök közötti terjedéssel a vírusnak – amely „új gazdát keres” – az emberről emberre terjedési képessége is kifejlődik.
A szakember szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a H5N1 emberek között terjedne. Az aggodalmát abból vezette le, hogy amikor az emberek az elmúlt 20 évben állatokkal érintkezve fertőződtek meg, a halálozási arány rendkívül magas volt, ugyanis az embereknek nincs természetes immunitása a vírussal szemben. A WHO adatai szerint 2003 és 2024 között világszerte 889 H5N1 okozta megbetegedést és 463 halálesetet jelentettek, ami 52 százalékos halálozási arányt jelent.
Jeremy Farrar szerint indokolt a fokozott figyelem, továbbá folytatni kell az erőfeszítéseket a H5N1 elleni vakcinák és terápiák kifejlesztésére, a vírus diagnosztizálására világszerte. – Ha emberről emberre terjedne, a világnak készen kell állnia az azonnal reakcióra – fogalmazott a WHO vezető tudósa.
Nyomunkban a madárinfluenzaItt az újabb influenzavírus, amely most először terjedt emberre