A japán miniszterelnök, Fumio Kishida e heti washingtoni látogatása alkalmával megállapodott Joe Biden amerikai elnökkel egy olyan partnerség kialakításáról, amely megnyitja az utat egy japán űrhajós számára, hogy részt vegyen az Artemis programban. A még meg nem nevezett japán asztronauta lesz az első nemzetközi űrhajós, aki a NASA vezette program égisze alatt a Holdon járhat. Cserébe Japán biztosít egy zárt, lakóbusz méretű járművet, ami egyfajta mozgó holdbázisként funkcionál majd a programban résztvevők számára.
A Japan Aerospace Exploration Agency (JAXA) több éve dolgozik együtt a Toyotával és a Mitsubishi Heavy Industries-szel egy túlnyomásos rover tervezésén, amelynek egészen extrém körülmények között kell majd helytállnia: a Holdon a hőmérséklet -170 és +200 Celsius-fok között ingadozik, a gravitáció mindössze egyhatoda a földiének, és mivel a légköre elenyésző, így a holdjárót folyamatos kozmikus sugárzás fogja érni. A járműnek emellett a regolittal, vagyis az égitest felszínét borító porral is meg kell küzdenie, amely helyenként akár több tízméter mély is lehet.
A holdjáró nagyjából akkora, mint két egymás mellett parkoló kisbusz, csaknem hat méter hosszú, 5,2 méter széles és 3,8 méter magas. A Toyota szerint belső kabinja "kényelmes szállást" kínálhat két vagy vészhelyzet esetén négy személy számára. A koncepció lehetővé teszi, hogy az asztronauták akár egy hónapot is eltöltsenek egyhuzamban az égitesten. A legénység szkafander nélkül, normál ruházatban dolgozhatnak a járműben. Amikor nincsenek űrhajósok a fedélzeten, a kezelők távolról irányíthatják a rovert egy külön űrhajóról vagy a Földről. Hidrogénhajtással működik majd, és körülbelül tízezer kilométer megtételére ad lehetőséget. Ez jelentősen kiszélesíti a misszió lehetőségeit arra, hogy alaposan feltérképezzék a Hold felszínét. Az eszközt napelemekkel is ellátják majd, aminek köszönhetően képessé válik a szennyvizet hidrogénre és oxigénre visszabontani, hogy abból üzemanyagot készítsen. A japán tisztviselők célja, hogy 2031-ben eljuttassák a Holdra, ahol 10 évig fog működni.
A lakóbuszt az Artemis-7 küldetéssel szállítja le a NASA a Holdra, amire a tervek szerint 2031-ben kerülhet sor, noha ez ma még inkább csak céldátumnak tekinthető. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Artemis-program korábbra tervezett küldetései már most is jelentős csúszásban vannak, a legfrissebb programterv szerint így az égitest megkerülését célként kitűző Artemis-2 misszió csak 2025-ben indulhat el, míg az Artemis-3 asztronautái valamikor 2026 végén indulhatnak útnak, hogy több mint 50 év után ismét birtokba vegyék a Holdat.
A programban egy másik jármű is fogja segíteni a NASA űrhajósainak munkáját. Ahogy arról lapunk beszámolt, a NASA április elején megnevezte azt a három vállalatot - az Intuitive Machinest, a Lunar Outpostot és a Venturi Astrolabot - akik megépíthetik a kisebb utak megtételére szánt holdi terepjárót (LTV). Mindhárom csapatnak a következő 12 hónapban a NASA-tól kapott hasznosíthatósági tervek figyelembe vételével kell folytatnia a fejlesztéseket, majd meg kell építeniük a járműveiket és ejuttatniuk a Holdra, ahol 2030-ban bemutatják még az ötödik Artemis-küldetés előtt.
