"Segíteni akarunk az országnak a menekültek kezelésében, hogy ne jöjjenek még többen Ciprusra" – jelentette ki az államfő. Mint mondta, „alig várja”, hogy május 2-án Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével együtt Libanonba utazzon. Itt jelentik be, hogy az EU pénzügyi csomagját. Ez azonban nem csak a pénzügyi szempontokat tartalmaz, hangsúlyozta Hrisztodulidisz. A libanoni intézmények, például a libanoni fegyveres erők támogatásáról is szól. Ez utóbbi stabilizáló tényező az országban, amely Szíriával és Izraellel határos.
A ciprusi elnök kritikusnak nevezte a hazájában kialakult jelenlegi helyzetet: "A legvilágosabb szavakat kell használnom: ami sok, az sok. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy több szíriai menekültet fogadjunk be." Ezért kérte az EU segítségét is, és döntött úgy, hogy felfüggeszti a további menedékkérelmek vizsgálatát. A tervezett megállapodás azonban nem tartalmazza a menekültek visszafogadását. A ciprusi elnök szempontjából arról is beszélni kell, hogy mely szíriaiaknak kell esélyt adni arra, hogy menedékjogot kapjanak az EU-ban. "Kifejezetten követeljük, hogy Szíria bizonyos területeit biztonságos régiókká minősítsék," – mondta. Ez azt jelentené, hogy a polgárháború sújtotta ország biztonságosnak vélt részeibe vissza lehetne toloncolni menekülteket.
A ciprusi államfő szerint az elmúlt két-három hónapban szinte minden nap érkeztek szíriaiak Libanonból Ciprusra, és jelenleg a lakosság közel hét százaléka migráns. Az Eurostat európai statisztikai hivatal szerint a Ciprusi Köztársaságnak mintegy 920 000 lakosa volt.
Az Európai Unióba irányuló menekülthullám csökkentése érdekében az EU a közelmúltban többek között új együttműködési és támogatási megállapodásokat kötött Egyiptommal és Tunéziával. Több milliárd eurós pénzügyi támogatást nyújtanak az országoknak, a helyi hatóságok ennek fejében útját állják a menekülteknek. Ezeket a megállapodásokat azonban éles bírálattal is illették a két országban uralkodó gyászos emberi jogi helyzet miatt.