Március végén 2321 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, ez az egész évre tervezett 2514 milliárdos hiánycél 92 százaléka – közölte a végleges adatokat a Pénzügyminisztérium.
A PM időközben megemelte az idei tervezett hiánycélt a GDP 4,5 százalékára, ami mintegy 4000 milliárdos deficitet jelent. Ennek is az 58 százalékát már az első negyedév végén elérte a hiány.
A megemelt hiánycél elérése érdekében a kormány már döntött 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásról, de ez még kevés. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a pénzintézet hétfőn publikált előrejelzésben azzal számol, hogy a beruházási zárolásokon felül
még további 500-700 milliárd forintos csúszás van „kódolva” a költségvetési folyamatokba, tehát ekkora mértékű további kiigazítás mellett lenne elérhető a módosított hiánycél.
Természetesen a kormány ennek a beismerését vagy az Európai Parlamenti választások - június 9. - utánra időzíti, vagy későbbre. Vagy egész egyszerűen tudomást sem vesz róla, szimplán a jövő év elején értesülünk arról, hogy a cél megint nem jött össze, hanem GDP arányosan 5-5,5 százalék lett. Török Zoltán szerint ez utóbbi a legvalószínűbb forgatókönyv.
A Raiffeisen elemzője úgy látja, a költségvetés évek óta strukturális problémákkal küzd. A kormány folyton magyarázza a bizonyítványt, idén például azzal, hogy az első negyedévben magas kamattal fizették ki a lakosságnak a magyar állampapírok hozamait. Az elemző szerint a tavalyi költségvetésről és az idei első negyedévről egyaránt elmondható,
hogy a lakossági fogyasztási adók elmaradnak a várakozásoktól, az állam működési kiadásai meghaladják a tervezettet és az elszálló kamatkiadások hizlalják a hiányt.
Ehhez társul a kormány fegyelmezetlen költségvetési gazdálkodása.
A várható költségvetési folyamatokról, a Pénzügyminisztérium most kiadott negyedéves tájékoztatója sem ad semmilyen támpontot kapaszkodót, így a kora nyári választásokig, semmilyen információt nem kaphat a lakosság a várható költségvetési kiigazításról. Az Eurostat adatai szerint tavaly az EU-ban magyar volt a második legnagyobb államháztartási hiány, a deficit a GDP 6,7 százalékára rúgott. Ennél nagyobb hiány csak Olaszországban volt, ott a hiány elérte a GDP 7,4 százalékát.
Több száz milliárd forintot lehetne megtakarítani a büdzsében, ha az Orbán-kormány elengedné a holdudvara támogatásátLassú növekedés, mérséklet inflációval
A magyar gazdaság lassú növekedési pályára áll a tavalyi recesszió után, idén a GDP 2,2, jövőre 3,6 százalékkal nőhet – olvasható a Raiffeisen Bank előrejelzésében. Az elemzők szerint a háztartások fogyasztása idén már élénkülhet, s ezzel elérheti a 2022-es szintet. Az infláció márciusi 3,6 százalék után enyhe emelkedésnek indulhat, négy százalék körül fog ingadozni. A bank elemzői év végére 4,6 százalékos pénzromlást várnak, így a mutató éves átlagban 3,9 százalékos növekedést mutathat, 2025-ben az infláció 3,4 százalékra lassulhat.
