Ez egyben azt is jelenti, hogy bár az összeg jelentős, a kormánynak van mozgástere arra, hogy a pénzügyminiszter által bejelentett 675 milliárd forintos zárolást megvalósítsa.
Varga Mihály ugyan csak a kiadáscsökkentés tényét osztotta meg a közvéleménnyel a legutóbbi kormányinfón, s egyetlen elmaradó tételt sem nevezett meg, várhatóan első körben azon költségeket zárolja, amelyek elhagyása nincs érdemi hatással a gazdasági növekedésre. Ugyanis miközben a kormány a költségvetési egyensúly helyreállításával birkózik, próbál megfelelni annak a kihívásnak is, hogy a tavalyi mindössze 0,9 százalékos GDP növekedés után beinduljon a magyar gazdaság. Ennek ellenére a zárolások egy része minden bizonnyal érinteni fogja az építőipari támogatásokat és az állami beruházásokat.
Vitályos Eszter színre lép, Gulyás Gergely pedig visszatért, és hozott magával még két minisztert – Kormányinfó percről percreIlyen még soha nem volt, már az egész éves költségvetési hiány 92 százalékánál tart az Orbán-kormányLapunk összegyűjtötte a 2024-es költségvetésből azokat a kiadásokat, amelyek a gazdasági növekedés szempontjából elhagyhatók lennének, illetve azokat, amelyek megvalósítása komoly összegeket vinne el. A GDP alakulását nem befolyásoló, azaz semleges beruházási kiadások közül kétségkívül a legnagyobb tétel a Magyar Honvédség fejlesztéseit érinti. Csak erre idén 536 milliárd forint van betervezve, nem beszélve a tavalyról áthúzódó kiadásokról. Könnyen lehetséges, hogy a kormány egyes honvédelmi beszerzések elhalasztásával akarja majd az idei kiadásokat visszavágni, ráadásul a fegyverbeszerzések egyik jellemzője, hogy azok a tervekhez képest akár éveket is csúszhatnak. Így könnyen lehetséges,
hogy egy-két honvédelmi beszerzés átütemezésével úgy tudnak, akár száz milliárdos nagyságrendet zárolni, hogy az ne fájjon a magyar cégeknek és ne lassítsa a gazdaság újraindulását.
Összesítésünkben megnevezünk olyan beruházási kiadásokat is, amelyek a gazdaság szempontjából ugyancsak nem kiemelkedőek, ám az Orbán-kormány politikai megfontolásai miatt mégsem zárolhatók. Ilyen például a Budapest-Belgrád vasút fejlesztése, amely pénzügyi megtérülése szakértői számítások szerint is több száz év, vagyis közgazdaságilag értelmezhetetlen. Ám mivel egy olyan kínai-magyar konzorcium kivitelezi, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, nem valószínű, hogy ezt a beruházást a kormány halasztaná vagy akár törölné.
Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezett a Budapest-Belgrád vasútban is érdekelt kínai cég leányvállalata ellenHasonló a helyzet a Paks II. Atomerőmű fejlesztésével, amelynek mind a mai napig nincsenek engedélyei, fontos részegységeinek nincsenek gyártói, ennek ellenére évről-évre 100 milliárdot költ rá az állam. Itt az Orbán-kormány orosz elkötelezettsége mellett az is szerepet játszik, hogy az előkészítő földmunkálatokat, szintén a miniszterelnök gazdasági holdudvarához tartozó cégek végzik. A 47 milliárd forintos turisztikai célelőirányzat helyzete speciális abból a szempontból, hogy a belőle finanszírozott fejlesztések akár szolgálhatnák a magyar gazdaságot, ám a pénzeket megintcsak a kormányfő környezetének gazdasági érdekeltségei nyelik el.
Megássák Paks 2 gödrét, az átadás változatlanul a jelenhez képest tíz év múlva várhatóA költségvetés beruházási alapjában az előre nem nevesített kiadásokra 262 milliárdot különítettek el, s mivel ezek jelentős része meg nem kezdett beruházásokra szól, várhatóan ezen kiadásokból is zárolnak. A lakástámogatásokra a 2024-es költségvetésben 147 milliárd forintot terveztek, ám a CSOK-ot oly mértékben visszavágta a kormány, hogy akár több tízmilliárdos maradvány is keletkezhet.
Elsősorban nem építési beruházásokat érint a zárolás
Elsősorban nem építkezési célú pénzeket érinti a kormány által bejelentett 675 milliárdos beruházási zárolás – mondta lapunk érdeklődésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Ő ugyanis nem tud olyan építőipari beruházásról, amely lekerült volna a listáról vagy annak kivitelezését halasztani kellene. Olyanról viszont igen, amelynek megvalósítását pénzügyi okok miatt lassítani kell.
Az ÉVOSZ elnöke nem csak ezért bizakodó, hanem azért is, mert az építési és közlekedési minisztériummal folytatott tárgyalások alapján világos, hogy az év második felében jelentős állami beruházások előkészítése kezdődik el. Ezek döntő mértékben út-, vasút- és közműfejlesztéshez kapcsolódnak.
A bejelentett zárolás még nem elég
A kormány költségvetési intézkedései, a beruházási kiadások zárolása annak elismerése, hogy az idénre kitűzött, a GDP 4,5 százalékára rúgó, mintegy 4000 milliárd forintos államháztartási hiány nem tartható intézkedések nélkül – olvasható az OTP Bank elemzésében. Az OTP elemzői szerint a 675 milliárd forintos zárolás az adóhatások kiszűrése után mintegy nettó 531 milliárd forinttal csökkenti az idei várható hiányt, ami a GDP 0,66 százaléka. Az OTP elemzői szerint ez az összeg még csak a szükséges kiigazítás kétharmadát jelenti vagyis még mintegy nettó 250 milliárd forintot kell a kormánynak előteremtenie.
Mint mondta, komolyan veszik a bejelentést, miszerint június elsején elindul a 108 milliárd forintos keretösszegű új otthonfelújítási program. Az építőiparnak másfél hónapos felkészülési idő áll rendelkezésére a részletszabályok megismerésére. Az ÉVOSZ számításai szerint nem 20, hanem 30 ezer lakóingatlan energetikai felújításához elegendő a rendelkezésre álló összeg. A program az önerővel és a kedvezményes hitellel együtt 200 milliárd forintos építési feladatot generál. Az ezzel kapcsolatos kivitelezési feladatok ez év második, és a jövő év első felére adnak munkát, megnövekedett megrendelésállományt az építőiparnak.
Az ÉVOSZ szerint a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését mindenképp folytatni kell, mert 600 ezer olyan 1990-ig épült lakóingatlan van, ami felújításra szorul. Rég várt lehetőségnek nevezte a programot, mivel ezúttal a hitelfelvételi lehetőség nem családpolitikai célú, s nem a gyerekvállalással vagy a gyerekszámmal van összekötve. A szakember arra számít, hogy a támogatást elnyerő családok nem csupán a minimális 1 millió forint önerőt felhasználva kívánják elvégezni az energetikai korszerűsítéseket, hanem ennél nagyobb összeget szánnak rá, ami az államtól kapható 6 millióval együtt már komoly felújítást tesz lehetővé. - Bod Péter
Ellentmondásos adatok
Februárban 84 százalékkal nőtt az építőipar új rendelésállománya az előző évhez képest - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Ezzel együtt a vállalkozások február végi szerződésállománya 7,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az adatok más szempontból is ellentmondásosak, hisz míg tavaly februárhoz képest 3,2 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, januárhoz mérten 8,5 százalékkal csökkent. Oldódni látszik az építőipar teljesítményére leginkább ható negatív tényezők némelyike, azaz a hitelkamatok csökkentek, az új otthonfelújítási program és a lakáspiaci élénkülés nyomán a belső kereslet nő, azonban az uniós források hiánya és a bejelentett 675 milliárd forint beruházás-elhalasztás negatív tényező az ágazat kilátásai szempontjából – írta elemzésében Horti Flóra Zsuzsanna, az MBH Bank elemzője.
