Fräulein Lieser portréjára 30 millió eurónál csapott le kedden a bécsi im Kinsky árverésvezetőjének kalapácsa, így jutalékokkal együtt 35 millió eurót (csaknem 13 milliárd forint) fizetett ki egy ismeretlen vevő Gustav Klimt elveszettnek hitt alkotásáért. A licitet egy hongkongi művészeti tanácsadó, a Patti Wong & Associates képviselője nyerte, így vélhetően a kép Ázsiába kerül. Ausztriában még soha nem fizettek ilyen magas árat nyilvános aukción, igaz nem is sokszor fordult meg itteni rendezvényen olyan mű, amely iránt az érdeklődést nem csak szépsége, de a mögötte álló kalandos, és tegyük hozzá, máig tisztázatlan múlt is alaposan felturbózta.
Klimt alkotásának idén januári felbukkanása világszenzációt jelentett. Fräulein Lieser portréjának eredetével kapcsolatban számos kérdés merült fel, már az is vita tárgya volt, hogy valójában kit is ábrázol a kép, aminek pontosítása már csak azért is fontos, mert az ő utódai lehetnek a mű jogos tulajdonosai. Az egyik és vélhetően hiteles történet szerint Margarethe Constance Lieser, egy osztrák-magyar iparmágnás lánya 1917-ben kilenc alkalommal ült le Gustav Klimt műtermébe, miután anyja megbízta a művészt portréja megfestésével. A lány 18 esztendős volt, és a róla festett kép Klimt utolsó alkotásainak egyike lehetett. Valójában befejezetlen maradt, miután a festő 1918-ban elhunyt, és a kép az eddigi ismeretek szerint a Lieser családhoz került, majd nyoma veszett. Ausztria annektálása után a család sorsa tragikusan alakult, menekülniük kellett, az anya, Silvia Lieser vesztére Budapesten élő lányához ment, és pontosan nem tudni a körülményeket, de vélhetően itt lelte halálát.
Lieser kisasszony portréjának létezését csak egy fekete-fehér fotó bizonyította, majd a 60-as években állítólag feltűnt Bécsben, hogy azután ismét nyoma vesszen. Margarethe Londonban elekkortájt hunyt el, de fiának előzőleg mesélt a kép keletkezéséról. A fiú, egy bankár, William de Gelsey, a 80-as években elkezdte keresni a portrét, de 99 évesen, 2021-ben meghalt, és erőfeszítései sikertelenek maradtak. 2024-ben azután a bécsi aukciósház nyilvánosságra lépett a szenzációs lelettel, a bejelentést azonban nem taps, hanem éles viták követték. Több szakértő vélekedett úgy, hogy előbb a kép pontos eredetét kell tisztázni, és addig szó sem lehet az értékesítésről. Az egyik elmélet szerint nem is Margarethe a kép modellje, hanem unokatestvére, Hélène, a megrendelő nem Silvia Lieser volt, hanem sógornője Henriette Lieser, akit Rigába deportáltak 1942-ben, majd végül Auschwitzban lelete halálát.
Tanúk nincsenek, az osztrák aukciósház pedig nem árulja el, ki volt a kép beadója, aki lehet, hogy többet tudna mesélni annak eredetéről. Tobias G. Natter művészettörténész hiányolja, hogy a mostani kételyek eloszlatása érdekében, az eladás előtt miért nem konzultáltak, legalábbis nyilvánosan nem, Klimt alkotásainak ismert szakértőivel. Ugyanakkor teóriája szerint a kép Margherete-t ábrázolja, nem pedig a másik lányt, ennek közvetett bizonyítékaként említ egy leltárt 1938-ból, amit deportálása előtt kötelezően készített el Henriette Lieser, porcelánok, szőnyegek képek is szerepelnek benne, de egy sor sincs a Klimt féle portréról.
Az persze nem mellékes kérdés, hogy kit is festett le Klimt, de a lényeg nyilvánvalóan az, hogy valójában ki is a most értékesített kép jogos tulajdonosa. Sokat erről még nem beszéltek, az aukciósház közleményében azt hangsúlyozta, tisztázták a kép hátterét, és az eladás sikerén is túlmutat, hogy a „Washingtoni irányelveknek” eleget tevő megoldást találtak az örökösök számára. (Ez azt jelenti, hogy az eladó és a vevő is kötelezi magát arra, hogy a műtárgy eladásával és vásárlásával kapcsolatban etikus és felelősségteljes módon jár el. Az irányelvek célja, hogy elősegítsék a műtárgyak jogszerű kereskedelmét és megakadályozzák a lopott vagy hamisított műtárgyak forgalmát.)
A nagy érdeklődésre való tekintettel az im Kinsky aukciósház április 29-től május 2-ig lehetőséget biztosít az érdeklődők számára Klimt alkotásának megtekintésére.
