Európai Unió;Magyarország;Lengyelország;vétójog;

- A lengyel külügyminiszter-helyettes „az oroszbarát Magyarország esetével” támasztotta alá, miért lehetne eltörölni bizonyos esetekben az uniós vétójogot

Ha viszont bővítésről van szó, minden országnak egyénileg kell döntenie – szögezte le Andrzej Szejna.

Lengyelország nem egyezik bele a vétójog teljes eltörlésébe az Európai Unió döntéshozatalában, de például a védelmi és biztonságpolitikában elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése – jelentette ki Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes pénteken az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban.

A lengyel kormánykoalíció részét alkotó Új Baloldal tömörülést képviselő miniszterhelyettest az interjúban Radoslaw Sikorski előző napi parlamenti beszéde kapcsán kérdezték, melyben a lengyel diplomácia vezetője az uniós döntéshozatalra is kitért.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak bele kellene-e egyeznie abba, hogy feladja vétójogát az EU-ban, Szejna azt válaszolta, nem egyeznek bele a vétójog teljes feladásába. Hozzátette, a lényeg az, hogy bizonyos döntéshozatali szinteken beszéljünk a témáról, hiszen ha egyetértünk az EU bővítésével, egyebek mellett Ukrajna jövőbeli csatlakozásával, akkor

„a vétójog kétélű kard lesz”.

Szejna közölte, ő személy szerint fontosnak tartaná, ha a bővítés terén az EU tagállamai nem állapodnának meg a vétójog feladásáról. „Ha bővítésről van szó, minden országnak egyénileg kell döntenie” – jelentette ki.

Más témákban viszont Szejna szerint elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése. Ebben az összefüggésben a védelmi politikát említette, majd kijelentette,

„amikor például a biztonságpolitikáról beszélünk, akkor látjuk, hogy az oroszbarát Magyarország esetében mennyire rosszul működik a vétójog”.

Radoslaw Sikorski szerdán úgy ítélte meg, nem biztos, hogy az EU reformjában elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása, nem kizárható viszont, hogy a tagállamok egy része ettől teszi függővé az uniós bővítést. A reform legvitatottabb része az lehet, ha bizonyos területeken megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt – jegyezte meg Sikorski. Felvázolva lehetséges új megoldásokat, kijelentette: amennyiben az EU „több mint 30 tagú hatalommá” akar válni, „hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége”.

Mikola Szolszkij továbbra is tagadja a korrupciós vádakat, de ha van elég pénze, csaknem 700 millió forintnak megfelelő összegért szabadlábon védekezhet.