Magyarország;Kelet-Európa;benzinár;felár;Nagy Márton;gázolajár;

Nem adják az árrést, a héten benzinben nőtt, gázolajban csökkent a magyarországi felár

A felső középmezőnybe tartozunk.

Az üzemanyagárak szempontjából lényeges államoknak Magyarország közvetlen szomszédait tekintve, az így kialakuló, nyolcas listán az átlagos benzinár 18, a gázolajé pedig 31 forinttal haladja meg a térségi átlagot – számítottuk ki a Cargopedia csütörtöki frissítése alapján. Ez 3, illetve 5 százalékos eltérés. A nyolcas listán az átlag 638 forintos hazai benzinár sorrendben a negyedik, a 652 forintos gázolajtarifa pedig a harmadik legmagasabb, vagyis a felső-középmezőnybe tartozunk. A benzin Ausztriában átlag 23, Szerbiában 24, Szlovákiában pedig 27 forinttal drágább, Horvátországban 10, Szlovéniában 26, Romániában 55, Ukrajnában pedig 108 forinttal olcsóbb. Az osztrák gázolaj 8, a szerb pedig 37 forinttal drágább, míg a horvát 16, a szlovák 36, a szlovén 54, a román 63, az ukrán pedig 122 forinttal olcsóbb.

Bár lapunk 2018 óta rendszeresen, következetesen, változatlan módszertan szerint közli a fuvarozóknak szóló, tehát fajsúlyos üzleti döntések megalapozásául szolgáló oldal heti frissítése alapján a hazai és a szomszédos tarifák viszonyát, a téma csak most került az érdeklődés középpontjába, hogy – Orbán Viktor üzemanyagkereskedőkkel szembeni, tavaly szeptemberi kirohanása szellemében – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hete „berendelte” a Molt és a főbb hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetséget (MÁSZ), amelyek szerinte tavaly azt ígérték neki, hogy a hazai átlagtarifák nem térnek el a térségi középértéktől, ám ehhez képest szerinte még mindig jóval magasabban állunk. Ezután megbízása alapján a KSH a múlt pénteken megállapította, hogy a hazai benzinár 20, a gázolajé pedig 31 forinttal haladja meg a „térségi” átlagot, ezalatt, az ukránok kivételével, a szomszédos államok, valamint a csehek, a lengyelek és a bolgárok Eurostat – a szerbek esetében pedig egy nemzetközi adatbázis – által nyilvántartott tarifáinak középértékét értve.

Ugyanaznap a MÁSZ is kiadott egy saját kimutatást, amely alapján, szintén Ukrajnát leszámítva, a szomszédos államokat számba véve, a kútárak és az adózatlan tarifák hetes listáin pont középre, a dízel listaára tekintetében pedig a harmadik legmagasabb helyre kerültünk. Adómentesített ársorrendet vélhetőleg azért tartottak szükségesnek közzétenni, mert, lévén, hogy az Eurostat szerint a 27 tagállam közül nálunk az ötödik legalacsonyabb – 46 százalék – az üzemanyag adóterhe, Varga Mihály pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a tarifák nem az adók miatt magasak. A MÁSZ ugyanakkor a nettó árak kiszámítása során a cégeket sújtó közvetett terheket – így a mondhatni Hungarikumnak számító kiskereskedelmi pótadót, illetve az energiahatékonysági járulékot – is levonta a kútárakból. Miután a KSH alapján Nagy Márton beavatkozást javasolt az üzemanyagárakba, sőt a 2021. november közepe és 2022. december eleje között érvényes árstop visszaállítását sem zárta ki, szerdán a kabinet két héttel elnapolta a döntést. Nagy Márton aznap újfent arra kérte fel a hazai üzemanyagcégeket, hogy a lehető legrövidebb időn belül igazítsák tarifáikat a térségi átlaghoz. Ennek során többek között azt sem pontosította, hogy az egyedi töltőállomások ezt a körülbelül 80 forintos, országos árszórás mellett miként értelmezzék. De a miniszter csak tovább homályosította a képet, hisz a gázolaj piac diktálta e heti, 14 forintos árcsökkentését az árrés szűkítéseként üdvözölte, miközben információink szerint a kiskereskedelmi árrés csak 2 forinttal csökkent. Szerinte az ártöbblet benzin esetében 27, gázolajnál pedig 10 forintra mérséklődött, miközben előbbi meghaladja a múlt heti értéket. Csütörtökön Gulyás Gergely megerősítette: a kormány azt várja el a kutaktól, hogy tarifáikat, saját árrésük terhére, eme összeggel csökkentsék, különben beavatkoznak. Bár tegnap a gázolaj 6, a benzin pedig 3 forinttal lett olcsóbb, árrésváltozásról nem kaptunk hírt. A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délutáni közleménye szerint Nagy Márton a MÁSZ-szal folytatott tárgyalásai során ismét nyomatékosította, hogy két hetet ad az önkéntes árcsökkentésre. Céljuk, hogy „ne a családok fizessék meg a háború árát”.

Tegnap a KSH „bővített”, április 22-i hatályú kimutatással jelentkezett. Eszerint a hazai benzintarifa 25 forinttal, 4 százalékkal haladta meg a térségi átlagot. Gázolajnál a különbség a 4,3 százaléknak megfelelő 27 forint. A miniszter szerdai közlését cáfoló KSH-kimutatás szerint az árkülönbség egy hét alatt a benzin esetében kissé nőtt, a gázolajnál pedig némiképp csökkent. Ugyanakkor a KSH immár méri a „szomszédos országok” átlagát is, bár furamód Ukrajna e körből is kimaradt. Utóbbi összevetés alapján a benzin esetében már csak 10 forintos, 1,6 százalékos, a gázolajnál pedig 11 forintos, 1,7 százalékos hazai felárat tapasztaltak. A felmérés bővítését a KSH nem indokolta, de Egri Gábor, a kis hazai töltőállomásokat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége elnöke csütörtökön arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kimutatás pontosítása végett felvették a kapcsolatot a KSH-val.

A MÁSZ szintén frissített. Szerintük bruttó benzinárunk maradt a középmezőnyben, a nettó a harmadik legmagasabb szintre ugrott, a bruttó gázolajár maradt ugyanezen az értéken, az adómentes dízeltarifa pedig visszacsúszott a harmadik legalacsonyabb helyre.

A MÁSZ bízik a tárgyilagosságban

Az elmúlt időszakban az üzemanyagok térségi átlagára a benzin esetében 4 forinttal nőtt, a dízelnél pedig 8 forinttal csökkent – közölte tegnap a MÁSZ. Az üzemanyagárakat döntően nyersolaj ára, a makrogazdasági folyamatok, a területi konfliktusok és a forint árfolyama befolyásolják – írták. Az elmúlt napok során hatott a nyersolaj árára az Izrael és Irán közötti vita kockázatának mérséklődése, és több mint százmillió hordóval a világ nyersolajtartalékai is az elmúlt három év átlaga fölé kerültek. A benzin esetében a nyári típus bevezetése, a tervezett finomítói karbantartások és az oroszországi ukrán dróntámadások hatottak leginkább. A gázolajnál a gyenge kereslet ellensúlyozta a finomítói karbantartások miatti kínálatcsökkenést. Eközben növekszik az európai dízelbehozatal, ami, a forintárfolyam jelenlegi változatlansága mellett, kedvező hatást gyakorolt a hazai és térségi tarifákra. A tengerparttal rendelkező államok ugyanakkor változatlanul olcsóbban juthatnak termékekhez. Az EU-n belül a hazai benzinárak a 18., a dízelárak pedig a 12. helyen állnak. A térségen belül pedig továbbra is a középmezőnybe tartozunk. A MÁSZ bízik abban, az árinformációkkal segíti a hazai üzemanyagpiac árainak tárgyilagos összehasonlíthatóságát a környező országokkal – zárják közleményüket.

Kivettük Ukrajnát

A hazai üzemanyagárakkal kapcsolatos „statisztikázás” során tényleg perdöntő, hogy a hagyományosan legolcsóbb Ukrajnát „térségi”, illetve „szomszédos” államnak tekintjük-e. Bár lapunk hagyományosan igen, felmérésünkből ezúttal, kísérleti jelleggel, a KSH és a MÁSZ példáját követve, kiemeltük északkeleti szomszédunk adatait. Így pedig a magyarországi 95-ös mindössze 3, a dízel pedig 18 forinttal haladja meg a „térségi” átlagot.

A GVH vizsgálódott, de nem talált gondot

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly panaszos és bejelentéses eljárásokban végzett vizsgálatokat az üzemanyagárak kapcsán - tájékoztatták lapunkat a hatóságnál. Az eljárások kapcsán megállapították, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényben foglalt feltételei nem álltak fenn. Bár a Mol árképzésével kapcsolatban a GVH jelenleg nem folytat eljárást, bejelentéses eljárás keretében vizsgálják a Molnak a benzinárstop időszakában a független kutak kiszolgálásával kapcsolatos magatartását. A GVH folyamatosan követi a piacokat és indokolt esetben megteszi a feladatkörébe tartozó, szükséges intézkedéseket - szögezték le. A hatóság egyébként utoljára 2014-ben döntött a hazai piacot vezető Mol üzemanyagárképzéséről, a gázolaj esetében az irányadó tőzsde elmozdulásától plusz-mínusz egy százalékos eltérést engedélyezve. Bár a Mol vállalása 2019-ben hatályát vesztette, az olajcég állítja, hogy annak tartalmát máig betartja.