Első pillantásra nem tűnik különösebben izgalmasnak, hogy május 2-án 107 különböző méretű és nagyon eltérő hatáskörrel rendelkező angliai önkormányzatban több mint 2700 tanácstagi pozíció sorsa dől el. Ugyanezekkor Angliában és Walesben rendőri és bűnügyi biztosokat is választanak és Londonon kívül olyan izgalmas nagyvárosokban és régiókban mérettetnek meg a főpolgármesterek, mint Nagy-Manchester, Liverpool és környéke, Nyugat- és Kelet-Midlands, stb. Sor kerül egy időszaki parlamenti választásra is, Blackpool South körzetben, ahol a szabályokat megsértve lobbizó konzervatív honatyát szinte biztosan a munkáspárti jelölt váltja. Az önkormányzati pozíciókról döntő voks nagyon bonyolult, van, ahol az egész testületet, van, ahol a felét, egyes helyeken pedig a harmadát választják meg.
Ami a főpolgármestereket illeti, Londonban a konzervatív Boris Johnsont követő munkáspárti Sadiq Khan harmadik ciklusát reméli megnyerni. Az 53 éves, pakisztáni gyökerekkel rendelkező politikus, a nyugati világ első muzulmán főpolgármestere annak ellenére vezet fölényesen a felmérésekben (46-33 százalék arányban a konzervatív Susan Hall-lal szemben), hogy sokakat haragított magára. Népszerűtlen a nagy-londoni körgyűrűn belül közlekedő, régi típusú dízel meghajtású autókat megsarcoló, napi 12,50 fontba (közel 6000 forint) kerülő intézkedése, a megoldatlan lakáshelyzet, és ha ez közvetlenül nem is az ő felelőssége, a lakosság egyre türelmetlenebbül fogadja az ismétlődő metró- és vasúti sztrájkokat.
A helyhatósági, rendőri és polgármesteri helyekről utoljára 2021-ben szavazott a lakosság, a pandémia miatt egyéves késéssel. Azóta jelentősen megváltozott a helyzet. Boris Johnson a 2019-es vokson szerzett 80 fős többségének segítségével átvitte a parlamenten és bevezette a Brexitet, az oltási program sikeresnek bizonyult. Akkor a Konzervatív Párt 40, a Munkáspárt 30 százalékot szerzett. Időközben a Party-gate elsodorta Johnsont, majd katasztrofális költségvetése miatt mindössze 49 napig kormányzott Liz Truss. Ezután Rishi Sunak a konzervatív párttagság teljességének megkérdezése nélkül, a parlamenti frakció többségének támogatásával jutott hozzá a Downing Street 10. kulcsához. Már a tavalyi részleges vokson is előretört a Munkáspárt és ahogy erről rendszeresen beszámoltunk, a közvélemény-kutatásokban folyamatosan 20-25 százalék körül mozog a fölénye a toryk előtt, akiket egyes választókörzetekben a liberális demokratákon kívül a tőlük jobbra elhelyezkedő populista Reform UK párt is megelőz.
Sunak az elmúlt hetekben több fronton is ért el látványos sikereket, melyekkel enyhíteni reméli csütörtöki választási veszteségeit. Múlt kedden Varsóban jelentette be, hogy 2030-ra, 75 milliárd fontos extra költséggel a GDP 2,5 százalékára emeli a védelmi kiadást. A kormányfő arra is talált időt, hogy felhívja telefonon Volodimir Zelenszkijt és megnyugtassa, az Egyesült Királyság " nem hagyja cserben a jövőben sem". Az ostromlott brit kormányfő nyilvánvalóan átérzi az ukrán elnökre nehezedő nyomást. Sikerként könyvelheti el Sunak a ruandai törvény elfogadtatását is, melynek eredményeként, legalábbis elvileg 10-12 héten belül elindulhatnak a rendszeres menekült-szállító repülőjáratok az afrikai országba. Programbeszédben ismertette a konzervatív vezető jóléti reformját is, melynek középpontjában a "táppénzes kultúra" megszüntetése áll, azaz szigorításokat vezet be, hogy visszaterelje a munka frontjára a tartósan betegállományban lévőket.
Az előrejelzések szerint a kezdeményezéseken túl a recesszióból való kilábalás és az infláció visszatérése a kívánt 2-3 százalékos mércére sem akadályozza meg a toryk alapos megbüntetését. Tony Travers professzor, a London School of Economics helyhatósági választásokra szakosodott politológusa a napokban egy, londoni tudósítók számára rendezett fejtágítón figyelmeztetett, hogy a csütörtöki voksot "nem szabad közvélemény-kutatásnak tekinteni". Mint mondta Konzervatívok elégedettek lehetnek, ha a most megvédendő 985 angliai tanácstagságukból csak 450 helyet buknak, míg a Munkáspárt akkor örülhet, ha a kockán forgó 965-höz 400-at tehet hozzá. Ez arányosan 26 százalékos tory és 41 százalékos munkáspárti támogatottsággal érne fel, míg 17 százalékot érnének el a Liberális Demokraták. Ha a kormánypárt több mint 550 helyet vesztene, "vér folyhat" a következő, hosszú hétvégén. Rebellis képviselők megerősítve érezhetnék meggyőződésüket, hogy bárki alkalmasabb lenne a parlamenti választás előtt a párt vezetésére, mint Rishi Sunak. A Downing Street véleménye az, hogy a lázadók száma messze nem éri el a bizalmatlansági szavazás elindításához szükséges 53-at.
Vasárnap reggel, röviddel azután, hogy a konzervatív Dan Poulter képviselő az egészségügyi ellátás válságára hivatkozva, sokkot okozva átült a munkáspárti padsorokba, a kormányfő interjút adott a Sky News zászlóshajó politikai magazinjának. Hiába ismételte meg kérdését vagy ötször Trevor Phillips műsorvezető, Sunak nem volt hajlandó kizárni, hogy az év második felére tervezett parlamenti választásra már a nyári szünet előtt, júliusban sor kerülhet. Jelezte viszont: "Egy voksot megelőzően az ország világos választási lehetőség előtt kell, hogy álljon, és a múlt hét világosan bizonyította a (két párt közötti) különbséget".
Rossz napok járnak Rishi Sunakra, egymást követik a tory botrányok