Az egész Európai Unióban hanyatlik van a sajtószabadság, több tagország pedig már „veszélyesen közel áll a törésponthoz” – áll a Civil Liberties Union for Europe emberi jogi szervezet legfrissebb jelentésben. A dokumentum többek közt az újságírókat érő fenyegetéseket és a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlensége elleni támadásokat emeli ki, és Magyarországról is számos megállapítást tesz.
A The Guardian összefoglalója szerint a jelentés – amelyet 19 ország 37 jogvédő csoportjával állítottak össze – hangsúlyozza, a korábban azonosított riasztó tendenciák 2023-ban is fennmaradtak, bár az új uniós médiaszabályozás pozitív változást hozhat, ha megfelelően hajtják végre.
A jelentés többek között megállapítja, hogy
Horvátországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban és Olaszországban 2023-ban fizikai támadásokkal kellett szembenézniük újságíróknak, míg Magyarországon és Szlovákiában a megválasztott politikusok fenyegetéseivel szembesültek,
a médiatulajdon-koncentráció továbbra is magas Horvátországban, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Hollandiában és Szlovákiában, sok médiavállalat csupán néhány magánszemély tulajdonában van, ami veszélyezteti a sokszínűséget és növeli az elfogultság kockázatát,
Németországban, Magyarországon, Litvániában és Hollandiában a kormánnyal szemben kritikus újságírókat zártak ki sajtótájékoztatókról vagy más hivatalos eseményekről, illetve olyan dokumentumokat tagadtak meg tőlük, amelyekhez hozzá kellett volna férniük,
Romániában és Svédországban a rendőrség – erőforrások vagy akarat híján – nem tudta megfelelően kivizsgálni az újságírók elleni támadásokat, Franciaországban és Bulgáriában pedig maguk a rendőrök támadtak újságírókra,
Németországban, Görögországban, Hollandiában és Lengyelországban olyan kémprogramokkal tartottak megfigyelés alatt riportereket, mint a Pegasus és a Predator.
A jelentés kitér a közszolgálati média helyzetére is:
Magyarországgal kapcsolatban megjegyzi, a közszolgálati médiumok már annyira „a kormány igája alatt” vannak, hogy teljesítményüket tavaly elfogult és egyoldalú, a Fidesz érdekeivel mindig összhangban álló tudósítás jellemezte,
Szlovákiában a populista Robert Fico „minden kommunikációt megszakított” négy olyan médiummal, melyet „nyíltan ellenséges hozzáállással” vádolnak, kormánya pedig jóváhagyta a közszolgálati televízió, az RTVS átalakításáról szóló javaslatot,
de bizonytalan a közszolgálati műsorszolgáltatás helyzete Lengyelországban, és nőnek az ezzel kapcsolatos aggodalmak Horvátországban és Olaszországban is.
„A médiaszabadság egyértelműen folyamatosan csökken az EU-ban – sok országban a nemzeti kormányok szándékos károkozásának vagy figyelmen kívül hagyásának következményeképp” – összegzett Simon Éva, a Liberties vezető jogvédője. Hozzátette, mindez együtt jár a jogállamiság hanyatlásával.
„A kettő között szoros összefüggés van. Ez a tekintélyelvű rendszerek szabálykönyve”
– jelentette ki.
A Liberties az Európai Bizottságnak azt javasolja, hogy kövesse figyelemmel az új, európai médiaszabadságról szóló törvény tagállami végrehajtását, ami Simon Éva szerint a kompromisszumok ellenére megteremtette a jogi alapot a fennálló helyzet javulásához.
„Robert Fico úgy döntött, hadat üzen a független médiának”